Jap�n t�rt�nelm�r�l itt olvashatsz.

 Jap�n legels� lak�i hal�szok, vad�szok �s �lelemgy�jt�get�k voltak, akik a meglev� f�ldhidakon Kore�b�l nyugat fel� �s Szib�ri�b�l �szak fel� v�ndoroltak. �gy gondolj�k, hogy a Polin�zi�b�l sz�rmaz� v�ndorok is r�sz�t k�pezik az etnikai soksz�n�s�gnek. Kri.e 300-ra, a napim�d� Yamato kir�lys�g hatalommal �s sz�vets�gekkel laz�n egyes�tette az orsz�got. A 6. �vsz�zad k�zep�n K�n�b�l a buddhizmus beker�lt az orsz�gba �s r�videsen �llami vall�ss� v�lt. A buddhizmus �s a sintoizmus, amely Jap�n eredeti vall�sa volt, k�z�tti rivaliz�l�st elhalv�ny�totta az a t�ny, hogy a sinto istens�geket Buddha kinyilatkoztat�s�nak tartj�k. A t�bb� vagy kev�sb� stabil cs�sz�rs�g megteremt�s�vel, f�leg a hazai Ainu cs�sz�r gy�zelme ut�n a 9. sz�zadban, a jap�n cs�sz�rok egyre t�bb id�t kezdtek ford�tani a sz�rakoz�sra �s m�velts�gre �s kevesebb id�t a korm�nyz�sra. A cs�sz�ri udvar jelent�s posztjait a nemes, de korrupt Fujiwara csal�d birtokolta. A tartom�nyokb�l egy �j hatalom kezdett kiemelkedni: a szamur�jok vagy "gy�ztes oszt�lyok" k�szs�ggel haszn�lt�k fel a fegyvereiket az auton�mi�juk megv�d�s�re �s elkezdt�k ostromolni a f�v�rost Heian-t (jelenleg Kyoto). A Taira kl�n hirtelen megd�nt�tte a Fujiwara csal�dot, azt viszont a Minamoto csal�d 1185-ben. A shogun (katonai vezet�) rang bevezet�se ut�n Minamoto Yuritomo a f�hadisz�ll�s�t Kamakur�ban �ll�totta fel, ezzel szemben a cs�sz�r n�vlegesen Kyoto-b�l uralkodott tov�bb. Ez a feud�lis uralom olyan hossz� peri�dus�nak kezdet�t jelentette, melyekben az egym�st k�vet� szamur�j csal�dok voltak az uralkod�k, am�g 1868-ban helyre nem �llt a cs�sz�ri hatalom. A feud�lis �vsz�zadokat �t nagyobb korszakra lehet felosztani. A kamakura korszak ( 1185 1333) alatt t�bbsz�r bet�rtek Kubl�j K�n mongol seregei. Jap�nnak siker�lt a mongolokat ki�znie, de a meggyeng�lt fels� oszt�ly elvesztette a szamur�jok t�mogat�s�t. Go-Daigo cs�sz�r vezette az orsz�got a Muromachi korszak (1333 -1576) kezdet�ig, amikor az el�gedetlen Ashikaga vez�r �ltal ir�ny�tott felkel�s miatt a cs�sz�r a hegyekbe menek�lt. Ashikaga �s lesz�rmazottai egyre cs�kken� eredm�nyess�ggel uralkodtak �s Jap�n polg�rh�bor�ba �s k�oszba ker�lt. A k�l�nb�z� orsz�gr�szek b�k�t k�t�ttek �s egyes�ltek a Momoyama korszak (1576 -- 1600) alatt Nobunaga �s az �t k�vet� Hideyoshi cs�sz�rok �ltal. A Kereszt�ny �vsz�zad (1543 - 1640) alatt el�sz�r toler�lt�k a kereszt�nys�g gyors terjed�s�t, majd er�szakosan tiltott�k, mert betolakod� vall�st fenyeget�snek tartott�k. A Tokugawa korszak (1600 1867) alatt Tokugawa Iweyasu megverte Hideyoshi fiatal tr�n�r�k�st �s fel�ll�totta Edoban (most Tokyo) a f�hadisz�ll�s�t. A cs�sz�r csup�n n�vleges uralkod�ssal b�rt Kyotoban, ezzel szemben a Tokugawa csal�d Jap�nt a bez�rk�z�s id�szak�ba vezette. A jap�noknak megtiltott�k, hogy tengerent�lra utazhassanak vagy k�lf�lddel kereskedhessenek, �s a k�lf�ldieket szigor� fel�gyelet al� helyezt�k. Az uralkod�k ir�nti megk�rd�jelezhetetlen engedelmess�g �s h�s�g elv�nek kezdet�t jelz� id�szak napjainkig is tart. A 19. sz�zad fordul�j�ra a Tokugawa korm�ny ir�ny�t�sa stagn�lni kezdett �s korruptt� v�lt. K�lf�ldi haj�k kezdt�k egyre nagyobb kitart�ssal kikezdeni Jap�n elszigetelts�g�t, �s az �hez�s �s szeg�nys�g is meggy�ng�tette a korm�ny erej�t. 1867-ben az uralkod� Keiki shogun lemondott �s Meiji cs�sz�r vette �t az �llam�gyek ir�ny�t�s�t, kereszt�lvezetve Jap�nt a nyugatos�t�son �s iparos�t�son. 1889-ben Jap�n egy nyugati-st�lus� alkotm�nyt fogadott el, amelynek �ll�sfoglal�sai visszaadt�k a nemzeti �ntudatot a hagyom�nyos �rt�kekkel egy�tt. Jap�n n�vekv� �nbizalm�t bizony�tja az a k�nnyebbs�g, amellyel megverte K�n�t a K�nai-Jap�n H�bor�ban (1894-5) �s az Orosz-Jap�n H�bor�ban (1904-5) Meiji cs�sz�r fi�nak Yoshito, uralkod�sa alatt Jap�n az I. Vil�gh�bor�ban a Sz�vets�gesek oldal�n l�pett h�bor�ba. Ahelyett, hogy komolyabb szerepet j�tszott volna a konfliktusban, Jap�n megragadta az alkalmat, hogy a kereskedelem seg�ts�g�vel cs�cssebess�gre kapcsolhassa gazdas�g�t. 1926-ban Hirohito cs�sz�r ker�lt a tr�nra. A nacionalizmus hull�ma feltornyos�totta a vil�gm�ret� depresszi�, amikor az 1930-ban elkezd�d�tt. A n�pi zavarg�sok eredm�nye az lett, hogy megn�tt a katon�k hatalma: Jap�n bevonult Mandzs�ri�ba 1931-ben �s 1937-ben pedig az eg�sz K�n�ra kiterjesztette a hatalm�t. Jap�n h�rmas szerz�d�st k�t�tt N�metorsz�ggal �s Olaszorsz�ggal 1940-ben �s amikor a diplom�ciai k�s�rletek meghi�sultak, hogy biztos�thass�k az USA semlegess�g�t, a jap�nok is bevetett�k magukat a II. Vil�gh�bor�ba azzal, hogy meglepet�sszer� t�mad�st ind�tottak Pearl Harbour ellen 1941 december 7.-n. El�sz�r Jap�n gyors sikereket �rt el Indi�ig tolva el�re a frontvonalat eg�szen Ausztr�lia hat�r�ig �s a Csendes-�ce�n k�z�ps� ter�let�ig. A Midway csata nyitotta meg az USA ellent�mad�s�t, megk�rd�jelezve Jap�n tengeri fels�bbs�g�t �s a h�bor� �ram�t Jap�n ellen ford�tva. 1945 augusztus�ra, amikor Jap�n h�tr�l�sra k�nyszer�lt minden fronton, amikor Szovjetuni� had�zenetet jelentett be �s amikor atombomb�kat dobtak le Hiroshimara �s Nagaszakira, mindennek v�ge lett. Hirohito cs�sz�r felt�tel n�lk�li t�zsz�netet �rt al�. Jap�nt a sz�vets�ges Sz�vets�gesek 1952-ig megsz�ll�s alatt tartott�k, akik c�lul t�zt�k ki az orsz�gok demilitariz�l�s�t �s a cs�sz�r hatalm�nak cs�kkent�s�t. Egy helyre�ll�t�si program lehet�v� tette a gazdas�g sz�m�ra, hogy gyorsan fejl�dhessen �s Jap�n lett a vil�g legsikeresebb export gazdas�ga, amely massz�v kereskedelmi felesleget gener�lt �s domin�l� szerepet szerzett az olyan ter�leteken, mint elektronika, robotika, sz�m�t�stechnika, aut�gy�rt�s �s banki m�veletek. Az 1990-es �vek elej�n a r�gi biztons�g kezdett elt�nni. Jap�n legend�s gazdas�gi n�veked�se egy t�nyleges sz�lcsendre lassult le, �s 1993-ban 38 �ves uralkod�s ut�n a konzervat�v Liber�lis Demokrata P�rt (LPD) �sszeomlott a botr�nyok sorozata miatt �s kiker�lt a hatalomb�l. (Az LPD visszat�rt egy �ven bel�l). 1995 janu�rj�ban egy hatalmas f�ldreng�s r�zta meg Kobe v�ros�t: a korm�nyzat reakci�i lass�ak �s rendezetlenek voltak, amely szertefoszlatta Jap�n sokat dics�rt f�ldreng�s el�k�sz�t�s�t. Mindenekel�tt csak n�h�ny nappal k�s�bb egy �vezredes szekta hatalmi akci�kkal m�rges g�z t�mad�st hajtott v�gre a toki�i f�ldalatti rendszeren. A megfigyel�k egyet�rtenek abban, hogy Jap�n v�ltozik: a nemzetk�zi piaci er�k �s a bonyolult v�laszt�si rendszer al��st�k a politikai csat�roz�sok egykori k�lts�ges rendszer�t, melyek az �zleti �letet �s a korm�nyzatot jellemezt�k. Egy megfeneklett gazdas�g, a jap�n bankok hatalmas vesztes�gei, a cs�kken� r�szv�ny�rak �s a region�lis instabilit�s al��st�k Jap�n f�ny�t - az 1998-as �vek elej�n a jap�n bankok olyan rossz �llapotba ker�ltek, amelyeket ki kellett seg�tenie az USA korm�ny�nak. Jap�n gazdas�ga �llapot�val szembeni szavaz�k komolyan leszavazt�k az uralkod� LPD p�rtot 1998 k�zep�n, �s ennek eredm�nyek�nt Hashimoto minisztereln�k fel�llt. �t Keizo Obuchi v�ltotta fel - ez�rt a megfigyel�k nem j�solnak v�ltoz�sokat az orsz�gban.

K�sz�net:Liza-Chan-nak.