24. rész: 9 év múlva

Egy éven belül a császárság megalakult. Minden tökéletes és meghitt volt. Asami szülei úgy döntöttek, hogy itt maradjanak, támogatva a lányukat. Inuyasha és a bátyja teljesen megváltozott. Nagyon jól kijöttek és itt maradtak. Kagome és Inuyasha összejöttek. Sesshoumaru és Asami, pedig összeházasodtak. Soha nem lehetett annyira szép mennyasszonyt látni, mint Asami. Mindent megteremtettek ahhoz, hogy az álomesküvője végre teljesüljön. Az esküvő után Sesshoumarué lett a nyakék, így már aquir erővel rendelkezett.

4 felnőtt ült egy asztalkánál és az előttük rohangáló gyerekeket nézték. Sesshoumaru és Inuyasha apáskodva követték nyomon a kis rosszcsontok minden mozdulatát, eközben az anyák kellemesen elbeszélgettek. Asami egy fél óra múlva felállt, majd a gyermekekre nézett.

-Itt az ideje, hogy egy kicsit lepihenjetek és tanuljatok! Egész nap csak ugrándoztok!

-De anya!- mondta a legnagyobb fiú, kinek kék haja a legvilágosabb volt a három testvér közül.

Szemei aranyszínűek voltak, mint az apjáé és a méregcsíkok vörösek. Mellette állt az öccse, kinek rövid tüsis kék haja bozontosan állt. Ő volt a legcsibészesebb, mind közül. A szemei az anyjáéra hasonlítottak. Természet, viszont tiszta apja volt.

-Nincs semmi de! Te és az öcséd, pedig hagyjátok abba a húgotok szekírozását. Tanabe tisztára kiborult tőletek!

-Mi nem!

-Inutashio, hallgass az anyádra, mert tudod mit kapsz a nagyanyádtól! Mutathatnál egy kis példát az öcsédnek!- mondta a démon- Te pedig, hova settenkedsz, Ichigo? Maradj csak az unokaöcséd mellett?

A középső gyermeke elnevette magát, majd visszaállt, Inuyasha fia mellé, kinek barna haja volt és arany szemei. Ő volt a legszeleburdibb. Mindent elhagyott és mindent elfelejtett, de rendkívül ügyes volt a harcban. Kagome kislánya a bátyja mellett állt és fogta a kezét. A kis ezüst haja szállt a friss reggeli szélben.

-Izayoi, Takashi! Irány a szoba és üljetek le tanulni, ne legyetek olyanok, mint az anyátok!- mondta Kagome

-Jaj kicsim!- mondta megenyhülve Inuyasha

-Ne kicsimezzél itt nekem! Az én hibám, hogy nem tanultam többet!

-De helyette egy birodalomnak vagy a tanácsosa!- mondta Sesshoumaru

-Ez igaz!

A gyerekek érthetetlenül nézték a felnőtteket, majd a nagyi megjelenése után felmentek a szobájukba. Sesshoumaru Asamira nézett, majd megfogta a kezét. A lány bólintott, majd Kagome felé nézett.

-Kagome! Mivel te ember vagy, így nem is maradhatsz addig életben, mint mi!

-Ez igaz!

-Szeretnék segíteni! Készítettem egy nyakéket, amit ha felveszel, addig élsz majd, míg Inuyasha. Egy félszellem életével leszel megáldva…

-De miért?- kérdezte Inuyasha és Kagome

-Mert nem akarjuk elveszíteni a legjobb tanácsosunkat és az öcsém feleségét. Ennyi a magyarázat!

-Köszönjük!

Kagome felvette a nyakéket, majd sírni kezdett az örömtől. Beszélgettek még egy kicsit, majd Inuyasha felnézett az égre.

-Ideje lenne mennetek, nem? Tanabe nem szeret várni…

-Tudom! Mond meg a gyerekeknek, hogy vacsorára visszaérünk! Ichigo ne lógja el a házit, mert az anyámra bízom… Inutashio…

-Gyakorolja a vívást, mert ezt sajnos az apjától örökölte!- mondta Sesshoumaru- Tanabe, pedig hadd pihenjen!

-Ne aggódjatok már annyit! Csak egy fél napra mentek el könyörgöm! Vigyázunk rájuk…- mondta Inuyasha

-Rendben! De öcsi…

-Igen?

-Ha valami bajuk esik, megöllek!

-Hát persze!

Asami és Sesshoumaru szellemgömbbé alakultak, majd meg sem álltak addig, amíg el nem érték a szentélyt, melyben Tanabe teste pihent. Beléptek, mire a kép rögtön mozgolódni kezdett.

-Szia Tanabe!

-Üdv, azt hittem, hogy soha nem jöttök el! Már kilenc éve várok rátok!

-Sajnáljuk, csak a…

-Gyerekek! Én mindent tudok! Sesshoumaru jól döntöttél, mikor ezt az utat választottad!

-Szerintem is!- fogta meg a kezét Asaminak

-Hogy vannak a kicsik?

-Remekül! Elevenek és rosszak! Tanabe viszont nagyon csöndes és erős…

-Tudom! A hold istene soha nem volt ennyire boldog, mint most! Sajnos én ezt a boldogságot nem tudtam megadni neki…

-Tanabe! Egyszer azt mondtad, hogy el fogod mondani, hogy miért nem jöttél vissza.

-Tudom! Asami tud róla, de megtiltották, hogy elmondja neked! Lehet, hogy ezért örökre megharagszol rám, de sajnos akkor én sem tudtam, hogy mit is vállalok valójában. Mikor meghaltam, a hold istene azt akarta, hogy maradjak mellette. Mivel én azt hittem, hogy ez egy parancs engedelmeskedtem, de nem így volt. Úgy, mint Asaminál, engem is válaszút elé állított és a legrosszabbat választottam. Elhagytalak téged és a halált választottam. Ha azt mondom, hogy nem, akkor talán én lennék Asami helyett.

-Akkor a te döntésed volt, hogy itt hagyj?

-Végül is, igen! Sajnálom!

-Ne sajnáld, hiszen nem tudhattad! Végeredményben boldog vagyok Asamival. Olyan dolgokat találtam meg benned, ami benned nem voltak meg…

-Ez biztos!- mosolygott- Ti ketten vagytok az igazi páros! Erre már az elején rá kellett volna jönnöm!

-Tanabe! Soha többet nem tudunk majd veled beszélni?- kérdezte Asami

-Így nem, de álmaitokban néha megjelenhetek! Segíthetek dönteni, vagy tanácsot adni. Érzelmet már úgy sem váltok ki belőletek!

-Ezt nem mond! Sesshoumaru mindig is szeretett és most is szeret, csak már nem úgy, mint régen. Én is szeretlek, és ha élnél, akkor biztos a legjobb barátnők lennénk. Te vagy az a személy, akit mindig érzelmek tengere vesz körbe.

-Köszönöm Asami! Neked is Sesshoumaru, hogy ilyen megértő vagy!

-Nincs mit!

-Akkor menjetek lassan, mert ahogy hallom, Ichigo mérges, mert neki kell egyedül sokat tanulnia.

-Már megint az a kölyök!- mondta a démon- Esküszöm, hogy most nem leszek annyira jó apa és elküldöm az anyádhoz!

Asami és Tanabe nevetni kezdtek, majd elbúcsúztak. Gyújtottak egy-egy gyertyát. Imádkoztak egyet, majd kiléptek a szentélyből. Ahogy visszanéztek Tanabe mosolygós arcát látták. Sesshoumaru megfogta a felesége kezét, majd megcsókolta.

-Szeretlek, aquir!

-Én is téged, démon!

-Gyönyörű vagy ma! Mi lenne, ha Tanabének lenne egy kishúga?

-Rendben, de te hozod a világra!

Nevettek, majd együtt repültek vissza a boldogsághoz. A császári dinasztia megszületett és rengeteg ideig uralkodott. Asami és Sesshoumaru végig kísérte a gyermekeik életét. Kagome és Inuyasha, pedig mindenben támogatta az aquirt és a démont.

The End!