5. r�sz: Az els� tal�lkoz�

�

�

M�r napok �ta mentek �s semmi nem t�rt�nt. Asami viszont nem unatkozott, s�t minden kis f�ban tal�lt valami �rdekeset, ami a t�bbieket mulatatta. Kagom�nak esz�be jutott, hogy milyen volt, mikor el�sz�r j�rt itt. � is mindent megcsod�lt, hisz a modern korban semmilyen ehhez hasonl� nem l�tezik. Boldog volt, hogy a bar�tn�je boldog, de az egy kicsit aggasztotta, hogy a sz�leit sem �rtes�ti.

-Mi�rt nem sz�lt�l a sz�leidnek?

-Nem kell agg�dni! Volt m�r mikor nem mentem haza egy h�tig, mert a nagymam�n�l laktam �s sajnos nincs telefon. Egyszer, pedig az egyik r�gi ismer�s�mn�l laktam… ott sem tudtak el�rni, de nem agg�dtak… furcsa is volt, mert olyan �rz�sem t�madt, hogy nagyon j�l tudj�k, hogy hol vagyok, csak nem sz�lnak. Furcsa mi? Na de mindegy! Itt minden ilyen sz�p?

-T�bb�-kev�sb�…

Err�l elbesz�lgettek egy kicsit, k�zbe nevetg�ltek. Csakhamar kapcsol�dott a t�rsalg�shoz Sango �s Miroku, majd v�g�l Inuyasha is.

Ek�zben valahol az erd�ben k�t szem�ly s�t�lt egym�s mellett �s m�g�tt�k egy h�romfej� s�rk�nyl�, rajta egy kis haland� k�ly�kkel �s egy varangyszer� l�nnyel. Saya nagyon szerette Rint, de most nem �rtette, hogy mi�rt hozta mag�val a nyugati d�mon.

-K�rdezhetek valamit?

-Mondjad!

-Mi�rt hoztad el Rint?

-Tal�n az�rt, mert megnyugv�st tal�lok benne. Ha r�n�zek egy kicsit olyan, mintha itt lenne… most nem is ez a l�nyeg.

-Soha nem gondoltam, hogy egy haland�hoz k�t�dsz majd…

-Nem is k�t�d�k egyhez sem… csak Rinhez, de most hagyjuk ezt… kezd egy kicsit ideges�teni.

-Ahogy akarod!

Az � �tjuk sem volt k�l�n�sebben esem�nyd�s. Est�re egy tiszt�sn�l sz�lltak meg, majd Yaken elment t�zif��rt, Rin pedig j�tszadozott. Saya v�gig ott maradt, de nem l�tta sehol a d�mont. Nagyon j�l tudta, hogy most megy felm�rni a helyzetet. Becsukta a szemeit, majd �lomba mer�lt. K�zben a d�mon a k�rny�ken �rk�d�tt, hogy �ps�gben tudjon mindenkit.

Valahol az erd� m�sik v�g�n egy m�sik kis csapat k�sz�l�d�tt a lefekv�shez. Kagome �s Sango m�r aludt �s Miroku is most kezdett �lmosodni. Inuyasha is lefek�dt. Egyed�l Asami volt fenn �s a t�zet n�zte. Most �rezte csak, hogy tal�n igaza volt Kagom�nak �s kellett volna sz�lnia a sz�leinek, de hamar el felejtette, mert m�r am�gy is k�s� lenne. M�r nem �rne vissza �s a sz�lei �gy is, agg�dhatnak m�r miatta. Fel�llt �s elindult a kardj�val a f�k s�r�j�be. K�zbe esz�be jutott az anyja dala, amit �lland�an �nekelt neki. Megk�sz�r�lte a tork�t, majd �nekelni kezdte a dalt.

Tal�lkoz�saink sz�v�nk hajnalai, kell, hogy legyenek,

�s friss, �j szell�k sz�letnek bel�le.

Amikor �szreveszed, hogy nem vagy egyed�l ezen a vil�gon,

A tiszta Hold lenevet R�d.

A kezdetekben a lelkem

M�g ink�bb megbabon�z�, var�zslatos �neket hallatott.

Nem vagyunk egyed�l,

Mindannyian erre a vil�gra sz�lett�nk...

Hogy tal�lkozzunk egy biztos szem�llyel, aki tal�n �.

Ohh, ebben a v�gtelen vil�gban,

Igen, keress�k a szerelmet.

Ek�zben a sz�l a d�mon fel� egy nagyon �des �s gy�ny�r� hangot sodort, amely szavak voltak. Valaki �nekelt, de gy�ny�r�en. Arra ford�totta a fej�t, majd elindult a dal ir�ny�ba. El�g sokat kellett mennie, hogy k�zelebb hallja a hangokat. Egy l�ny �nekelt �s olyan sz�pen, hogy a d�mon sz�ve nagyot dobbant. A szellem egy fa m�g�tt megl�tta, hogy egy 50 m�terre t�le egy l�ny �llt egy kisebb tiszt�son �s �nekelt. A fej�t a hold fel� ford�totta �s a kezeiben felragyogott egy k�k sz�n� med�l. A haja a r�es� f�nyekt�l k�ken vil�g�tott. Kezei kecsesek �s er�sek voltak. Papn�i ruh�t viselt, de nem lehetett �rezni rajta, hogy d�mon. Egy haland� szag�val lehetett azonos�tani, de nem kimondottan olyan illat� volt. Ahogy a l�ny mozgatta a kezeit �s �nekelt. Ahogy haja k�ken csillogott �s a z�ld szemek n�ha kinyit�dtak, a d�mon led�bbent.

-Tanabe!

A l�ny hirtelen elhallgatott �s a hang ir�ny�ba ford�totta a fej�t. Lassan kinyitotta a szemeit, �s a s�t�ts�get f�rk�szte, a d�monnak r� kellett j�nnie, hogy ez a l�ny nem Tanabe, de k�s�rtetiesen hasonl�t r�. A haja m�g mindig k�ken csillogott, de ekkor megf�jta a sz�l �s m�ris s�t�t �rnyalat�v� v�lt. A f�rfi nem mozdult el, mert nem akarta lebuktatni mag�t. Egy kis id� m�lva Asami megh�zta a v�ll�t, majd visszaindult. A kez�ben egy kardot tartott, amely f�b�l k�sz�lt, de l�tszott rajta, hogy nagyon szakszer�en van haszn�lva, hisz �rz�dik rajta egy d�mon v�re. Egy kis id� m�lva elt�nt a l�ny �s olyan volt, mintha egy �lom lett volna. A f�rfi is visszat�rt, majd lefek�dt aludni. M�snap mindk�t csapat kor�n kelt fel �s egym�s fel� kezdtek haladni. Egy f�l napot sem mentek egy�tt, mikor Inuyasha morogni kezdett.

-Ennek meg mi baja van?

-Itt van a b�ty�m!

-B�tyja? Van neki testv�re?

-H�t nem j�nnek ki t�l j�l…- kezdett bele Kagome- Mindig egym�s meg�l�s�re mennek…

-Jaj de j�!

Ebben a pillanatba l�pett ki egy n�, Sesshoumaru �s a kis szok�sos t�rsas�g. A d�mon szeme �sszesz�k�lt a testv�re l�tt�n �s m�r vette el� az egyik kardj�t. Inuyasha sem t�tlenkedett, mert el�r�ntotta a kardj�t �s el�rel�pett. Kagome �s a t�bbiek egy kicsit h�tr�bb �lltak, kiv�ve Asamit, aki nem �rtette, hogy mire ez a nagy �vatoss�g. K�v�ncsi volt, �gy maradt m�g egy kicsit. A harc elkezd�d�tt, amit Inuyasha kezdem�nyezett. Nekit�madt a f�lkar� b�tyj�nak, aki k�nnyed�n v�dte a t�mad�sait, viszont t�madni sem tudott. Percekig folyt a harc eredm�ny n�lk�l. K�zben a l�nynak volt el�g ideje megfigyelni a t�bbieket. A n�, aki ezzel a d�monnal j�tt egyszer�en gy�ny�r� volt. A v�llain j�l l�that�ak voltak a k�k deltoid alak� jelek. A csillog� fekete haja �s a k�k szemek. Izmos �s er�snek l�tszott. Mellette egy s�rk�nyf�les�g �llt, melynek h�rom feje volt, rajta egy kisl�nnyal, aki nem t�nt abnorm�lisnak. A legjobban megbotr�nkoztat� m�gis az a gusztustalan z�ld gn�m volt a s�rk�ny l�b�n�l. Asaminak h�nyingere lett t�le. Gyorsan visszan�zett a csat�z�kra. Ekkor t�rt�nt, hogy Inuyasha rosszul l�pett �s elesett. A l�ny tudta, hogy ha most nem avatkozik bele, akkor tal�n Inuyasha halott lesz. Gyorsan odarohant �s �t sem gondolva, hogy mit tesz, becs�szott Inuyasha el�, majd azzal a lend�lettel felvette a kardot �s blokkolta a t�mad�st. Mindenki d�bbenten �llt meg, hisz egy l�lek sem volt k�pes ellen�llni ennek a kardnak, f�leg nem egy haland�. A d�mon is el�sz�r kikerekedett szemekkel, majd m�rgesen n�zett a l�nyra.

-Mit avatkozol bele haland�?

Csak most n�zte meg a l�ny igaz�b�l. Felismerte benne a tegnap �jszaka l�tott l�nyt. � neki k�kes fekete haja volt �s a z�ld szemek, amelyek el�rult�k magukat.

-Nem hagyom, hogy az egyik bar�tomat is megs�rtsd!

-Hogy mer�szelsz haland� l�tedre feleselni?

-K�nnyed�n! Ha �n nem sz�ln�k vissza, akkor ki lenne, aki eligaz�tja azt az �ntelt pof�dat?

-Te?

Sesshoumaru szemei elv�r�s�dtek, majd a karddal �jra lecsapott. A l�ny szok�s�hoz h�ven oldalra kigurult, majd azzal a lend�lettel �llt is fel. Ahogy fel�llt, hallotta, ahogy egy kard csap�dik fel�. Nagy lend�letet vett �s m�g mag�n is meglep�dve nagyon magasra ugrott. A leveg�ben megfordult �s a d�mon h�ta m�g� ker�lt. Gyorsan a kardra n�zett, amelyet m�g mindig a kezeibe fogott.

-Inuyasha! J� er�s kardod van!

-Asami! Add oda gyorsan Inuyash�nak a kardot, mert…

-�gy is jobb az eny�m!

Azzal a lend�lettel odadobta a kardot a f�lszellemnek, aki g�rcs�sen meg fogta �s kezdett m�lyeket lihegni. A l�ny gyorsan megh�zta a v�ll�t, majd m�r ugrott is a k�vetkez� t�mad�s el�l. Elrohant a fakardja fel�, majd felvette �s vissza�llt a d�mon el�.

-Azzal a vacakkal akarsz harcolni?

-Megpr�b�lok!

Asami felgyorsulva t�madt a d�monra, majd a k�vetkez� pillanatban becs�szott a d�mon l�ba k�z�, majd m�g�tte gyorsan fel�llt �s teljes er�b�l fejbe v�gta a d�mont. Arra sz�m�tott, mint a s�sk�n�l, de ez a f�rfi meg sem �rezte a t�mad�s�t.

„Mi van ezzel? Betonb�l van?”

A d�mon k�r�rvend�en elkacagta mag�t, majd h�tran�zett a l�nyra, aki remeg� tagokkal �llt el�tte, de egy pillanata m�lva m�r megint a dac l�ngolt a szem�ben. Tetszett neki a l�ny viselked�se, mivel egyenrang�nak is tekinthette. Asami gyorsan Inuyash�ra n�zett, aki m�g mindig nem volt j�l �s most Kagome vette a sz�rnyai al�.

-Akkor most, meghalsz vagy…

-Vagy mi van?

-Asami ha nem t�vedek, igaz? Ha nem a hal�lt v�lasztod, akkor j�hetsz a birodalmamba szolg�l�nak…

-MI VAN? MEG VAGY HUZATVA? INK�BB LEZSEK ANNAK A Z�LD GN�MNAK A FELES�GE, MINT A TE SZOLG�D!

-Akkor vegyem �gy, hogy d�nt�tt�l?

-Vedd annak, aminek akarod!

Sesshoumaru elh�zta a sz�j�t, majd nekit�madt a l�nynak. Asami nem tehetett m�st, mint hogy h�tr�lni kezdett. Kezdett kifogyni az er�b�l. Gyorsan fel kellett m�rnie a t�mad�sokat �s az ellenfel�t.

„Ez a d�mon er�s, s�t… sokkal er�sebb, mint azt gondoltam volna. Kell lennie gyenge pontj�nak. A kardja is er�s, am�g fogja… ez az! Nincs mivel fognia… Asami zseni vagy!”

A l�ny hirtelen mindenki megd�bben�s�re strat�gi�t v�ltott, mert v�dekez�sb�l t�mad�sba ment �t. Nyugodt volt, mert nagyon j�l tudta, hogy mit csin�l. Gyorsan t�madt �s egy percet sem hagyott a d�monnak arra, hogy t�madjon. A kardra �sszpontos�tott. Egyszer mikor l�tta, hogy itt a megfelel� pillanat, tett a kardj�val a d�mon kardja mellett kis apr� k�r�ket, majd elh�zta a karj�t. Ekkor mind a fakard, mind, pedig a d�mon kardja m�terekre esett le a f�ldre. Mindenki megd�bbent, m�g a d�mon is. Asami viszont nem nyugodhatott. �gy volt vele, ha egyszer nem gy�zhet, akkor legal�bb maradjon �letben. Felugrott �s a leveg�be f�lfordulatb�l arcon r�gta a d�bbent f�rfit. Ahogy f�ldet �rt, gyorsan odarohant Inuyash�hoz �s Kagom�hoz.

-Azonnal t�njetek el!

-Gyere te is!

-Nem lehet! Kih�vtam az ellenszenv�t, �gy most engem fog keresni… ha ti velem vagytok, akkor nagyobb bajotok is eshet…

-Asami! Nem tudod, hogy most mibe keveredt�l bele… a b�ty�m meg fog �lni, ha nem m�sz el vele nyugatra… menj oda…

-Azt lesheti…

-ASAMI! NEM �RTED? MIT MONDOK A SZ�LEIDNEK, HOGY HA HALVA VISZLEK HAZA?- ord�tott k�nnyes szemmel a l�ny, mire a bar�tn�je teljesen meglep�dve b�lintott.

-J�l van! Csak t�njetek el innen, rendben?

-K�t h�t m�lva tal�lkozunk… �g�rd meg! Addig sz�lok az anyuk�dnak, hogy n�lam alszol, rendben?

Asami csak b�lintott, majd fel�llt �s n�zte a piros arc� d�mont, akinek v�r�sebb volt a szeme, mint a v�r. Inuyasha �s kis csapat elhagyt�k a tiszt�st, mag�ra hagyva a haland� l�nyt.

-Mi van? Itt hagytak a gy�v�k?

-Nem! �n k�ldtem el �ket! Tudod, nem kell l�tniuk, hogy…

-Meghalsz?

-�, nem! �n most el fogok menni, �s te hagyni fogod…

-H�t persze! Norm�lis vagy? Senkinek nem engedem, hogy meg�ss�n…

-Akkor meg mi�rt vagy olyan harcias? Ha norm�lisan k�zeledn�l b�rkihez, akkor nem kapn�l piros foltokat az arcodra. Akkor, ha most megbocs�tasz.

Asami elindult a fakardj��rt, majd felv�ve elindult az ellenkez� ir�nyba. Nem tudta, hogy merre megy, csak el innen. Elhaladt a n� �s a kisl�ny mellett, akikre r�nevetett. Saya d�bbenten n�zte a l�nyt, aki Sesshoumaruval harcolt annak ellen�re, hogy haland�. Majd mikor r�mosolygott, hirtelen Tanabe nevet�se jutott az esz�be.

-Tanabe?- mondta a n� a l�nynak

-Tess�k?

-Te vagy Tanabe?- erre m�r a d�mon is h�tran�zett

-Sajnos nem tudom, hogy mir�l besz�l…

-Tudod, hogy mik azok az aquirok?

-Aquir? Tal�n… � igen! Az aquir birodalom… t�ri �r�n tanultuk, hogy valamikor a k�z�pkorban volt egy birodalom, amelyben nagy tud�s�ak �ltek �s �k teremtett�k meg a cs�sz�ri dinaszti�t.

-A cs�sz�ri mit?

-Sajn�lom! Maguk m�g nem tudj�k! �n a j�v�b�l j�ttek, mint Kagome. Ott ez a vil�g m�r 500 �ve elm�lt. Nincsenek d�monok, vagyis legal�bbis nem olyan er�sek, hogy az lehessen �rz�kelni. R�gen Jap�nt egy cs�sz�r ir�ny�totta, ut�na a fia �s �gy tov�bb. Ezt nevezz�k cs�sz�ri dinaszti�nak. A tanulm�nyaim alatt hallottam az aquir kifejez�sr�l, de mostan�ig azt hittem, hogy csak egy katona vagy vez�r neve volt…

-Nem ismersz egy Tanabe nev� n�t?- k�rdezte hirtelen a m�r nyugodt d�mon

-Ebbe a vil�gban nem! Otthon vannak bar�tn�im, akiket Tanab�nak h�vnak. El�g gyakori n�v lett bel�le. Az any�mat is �gy h�vj�k! Megmutatom…

Asami a nyakl�nc�hoz �rt, majd lassan kinyitotta. A k�pet megmutatta Say�nak, aki j� alaposan megn�zte a k�pet. Nagyon hasonl�tott Tanab�ra, de egy�ltal�n nem � volt. Asami visszavette a nyakl�ncot, majd bez�rta �s elindult. Rin nevetve n�zte a l�nyt, majd mikor oda�rt mell�, megfogta az idegen papn�i ruh�j�t.

-Sz�p vagy!

-K�sz�n�m! Hogy h�vnak?

-Rinnek! �s t�ged?

-�n Tsukaya Asami vagyok… �r�l�k a tal�lkoz�snak…

-Nem tartasz vel�nk?

-Sajn�lom, de nem tehetem, meg kell keresnem a bar�taimat…

-Arr�l lek�st�l haland�! M�r messze j�rnak!

-Van id�m megkeresni �ket nem, d�mon!

-Csek�ly haland�i er�ddel nem fog siker�lni…

-�gy gondolod? Majd megl�tjuk, addig is…

-Azzal a karddal nem fogd tudni megv�deni magadat…

-Ne n�zd le a mesterem kardj�t, rendben? Ha nem t�vedem, akkor ezzel is el�g sok bajt okoztam neked… �s am�gy is mit t�r�dsz te az �n v�delmemmel? Maradj itt �s hallgass!

-Te �gy velem nem besz�lhetsz nyomorult…

-HALAND�? TUDOD MIT, TE SEM VAGY JOBB ANN�L A CS�F GN�MN�L! UNDOR�T� VAGY!

-EZ�RT MEGHALSZ!

-MAJD MEGL�TJUK!

Sesshoumarunak m�r megint bev�r�s�d�tt a szeme �s nekit�madt a l�nynak, aki kiv�dte a t�mad�st a fakarddal. A l�ny k�zel engedte mag�hoz, �gy egym�s szem�be tudtak n�zni.

-Mi van, kiv�dte a fakard a t�mad�sod? Nem vagy te egy kicsit bek�pzelt?

-Az lehet, de te halott leszel… az rosszabb nem?

-Az att�l f�gg! Ha nem l�tlak t�bbet, akkor az m�r csak j� lehet…

Asami �sszeszedte az erej�t, majd ell�kte a d�mont. Rohannia kellett volna, hisz nagyon �gy n�zett ki, hogy most m�r nem tudja meg�szni a harcot �s a hal�lt, de valamilyen k�l�n�s okb�l maradni akart, mert olyan volt neki, mintha mindig is erre a harcra �s a f�rfira v�rt volna. Szemt�l szembe �lltak �s egyik�k sem mozdult.