13. r�sz: Ir�ny az �szaki aquirhoz

�

�

A l�ny gyorsan elszaladt, majd egy z�rhat� �veggel t�rt vissza. Lecsavarta a tetej�t, majd letette a f�ldre. Maga meg�llt az �veg el�tt, majd egyenesen �llt �s gyorsan elmondott egy tiszt�t� �s egy szentel� im�t.

-MAJOM, TIGRIS, S�LYOM...... AKAD�LY PECS�T!

A kezeivel minden �llatn�vn�l mozdulatokat tett, majd mikor a v�g�re �rt, akkor az �veg k�kk� v�ltozott �s az oldal�n ismeretlen kin�zet� jelek jelentek meg, amelyek fekete sz�n�ek voltak. A l�ny ekkor a csukl�j�t megharapta, amelyb�l v�kony sug�rban folyni kezdet a v�r. Az �rdekes az volt, hogy minden csepp v�r r�gt�n az �vegbe folyt. Mikor az �veg megtelt, lehajolt, majd felvette az �veget, majd r�tekerte a tetej�t.

-Ez majd megv�d…

-Honnan…- �m�lkodott a mester

-Ezek ninja technik�k, amelyet egy tekercsben tal�ltam meg. nem sz�ltam neked, mert tiltod a ninja technik�kat, de megtanultam magamnak…

-EGYED�L?

-Igen! Most megyek!

Tanabe elt�nt mindenki szeme el�l, majd csak a szob�j�ban jelent meg ism�t. Gyorsan mag�ra vette a ruh�t, amelyet egy ninj�t�l lopott el, majd a kardokat is mag�hoz vette. Eg�szen tetszett mag�nak ebben a felszerel�sben, hisz minden tagj�ra r�tapadt a ruha, amely egy kezes-l�bas volt. Nem vette fel a maszkot, de a biztons�g kedv��rt eltette. Az oldal�ra akasztotta a kis t�sk�j�t, amelybe f�stbomb�kat �s tekercseket tett, hisz ezekre sz�ks�ge lehet m�g. Mikor visszat�rt, akkor Sesshoumaru teljesen megd�bbent, hisz a l�ny egy sz�m�ra teljesen szokatlan ruh�ba t�rt vissza, amely az eg�sz test�re szorosan r�tapadt. Az eg�sz ruha fekete volt �s a nyak�n�l �rt v�get. A nyak�n egy kend�f�l�t viselt, az oldal�n, pedig k�t kard pihent. Ahogy a l�ny megfordult a tengelye k�r�l, a fenek�n�l egy kisebb t�sk�t lehetett l�tni. Eszm�letlen�l csinos volt ebben a ruh�ban, hisz ezzel megmutatta a nem is kicsi melleit, amely �sszhangban volt a karcs� der�kkal �s a sz�p testtel.

-M�r megint ezt a ruh�t veszed fel? Nem lenne jobb egy…

-Ebbe t�k�letesen tudok mozogni, most nekem az kell, mester!

-Azt nem is csod�lom, hisz olyan, mintha nem is lenne rajtad semmi…

-B�nod Sesshoumaru? Hisz v�gyt�l erre, nem?

-Nem b�nom, t�bbet is hordhatn�l ilyet…

Tanabe elnevette mag�t, majd mind a ketten b�cs�ztak a mestert�l �s kirohantak az ajt�n. A falusiak egy feh�r �s egy fekete foltot l�ttak elrohanni. Mind a ketten nagyon gyorsan rohantak, hisz sietni�k kellett. Egym�s mellett rohantak �s n�ha egym�sra n�ztek, majd mikor Tanabe b�lintott meg�lltak �s a barlanggal szembe �lltak. A l�ny gyorsan odarohant a sz�j�hoz, majd megharapta a kezeit �s v�rt csurgatott a barlang sz�ja el�. Mikor v�gzett akkor a marad�k v�r�vel �r�sjeleket firk�lt fel a falra, amik r�gt�n el is t�ntek. Ahogy ezzel is v�gzett, meg�llt a bej�ratn�l.

-S�RK�NY, TIGRIS, NY�L…… B�KE KAPUJA!

Gyorsan mutogatta a jeleket a kezeivel, �gy Sesshoumaru nem l�thatta igaz�n, de leny�g�zte a l�ny tehets�ge. Ahogy v�geztek mindennel, m�r indultak is. Tudt�k, hogy az �szaki nagy hegyekig nem kell nekik egy nap, hogy oda�rjenek, de akkor ezt a temp�t kell tartaniuk. Gyorsan rohantak, �gy nem is nagyon �rz�kelt�k a k�rnyezet�ket, amely szinte eggy� folyt �ssze. Egyik�k sem sz�lalt meg, csak futottak, addig, am�g a l�ny hirtelen meg nem �llt. A d�mon is meg�llt �s k�rd�n n�zett a l�nyra, aki lihegett �s a f�ldre esett.

-Sajn�lom… a v�d�… t�l sok er�t… vett ki bel�lem…

-Rendben, akkor pihen�nk egy kicsit! Mond Tanabe, honnan tanultad ezt?

-Vicces, de egy �ldozatomt�l! Ninja volt �s az volt a feladatom, hogy tegyem el l�b al�l. Siker�lt is, de addig bemutatta a tud�s�t, nagyon tetszett nekem. Mikor meg�ltem, akkor elvettem a tekercseit, amelyen k�l�nb�z� edz�sek �s technik�k voltak. Tudtam, hogy haza nem igaz�n vihetem, hisz a mester nem �r�lt volna neki, �gy elrejtettem �s est�nk�nt tanulm�nyoztam �s megtanultam �ket. Eddig nem igaz�n tudtam �ket haszn�lni, de most hasznomra lehet, hisz Tsuko nem tud r�la.

-Miket tanult�l?

-Majd ha t�bb er�m lesz, akkor megmutatom, de most m�r nagyon a hat�ron vagyok. Kell nekem egy �ra, hogy teljesen visszanyerjem a szellemi frissess�gemet.

A d�mon csak b�lintott, majd le�lt egy fa t�v�hez �s a l�nyt n�zte, aki t�r�k�l�sbe �lt, majd a szemeit becsukta �s koncentr�lni kezdett. Egy kis id� m�lva a d�mon l�tta a l�ny energi�it keringeni a teste k�r�l, majd l�tta, ahogy az energia a l�ny test�be �ramlik. Mikor ez befejez�d�tt, Tanabe kinyitotta a szemeit �s fel�llt.

-Most m�r mehet�nk! K�szen vagyok!

�jra elkezdtek szaladni teljes erej�kb�l. Est�re m�r nagyon k�zel voltak, de jobbnak l�tt�k, ha �jszak�ra keresnek egy mened�khelyet, hisz ki tudja, hogy mi v�rja �ket a s�t�tben. Gyorsan tal�ltak is elhagyatott �reget. Nem volt nagy, de nekik kettej�knek k�nyelmesen el�g volt. Igaz, nem tudtak fekve aludni, de nem nagyon �rdekelte �ket. A l�ny t�zet akart rakni, de Sesshoumaru meg�ll�totta, hisz azzal csak feleslegesen magukra h�vj�k a figyelmet. Le�ltek egym�s mell�, �s a csillagokat n�zt�k. Szorosan kellett egym�s mellett �lni�k, hisz nem volt nagy a hely.

-Sesshoumaru! Mit csin�ljak?

-Ezt neked kell tudni…

-De nem tudom! Igaza volt Tsukonak!

-Amennyiben?

-Hogy nem vagyok j� vezet�, hisz csak nyafogni tudok �s semmi m�st. Nem tudok megv�deni senkit �s nem is tudok ir�ny�tani senkit, m�g saj�t magamat sem, nemhogy egy eg�sz n�pet.

-Idefigyelj! Hadd abba ezt a s�letlens�get, mert ett�l megf�jdul a fejem. Most v�dt�l meg egy eg�sz falut, �s parancsokat adt�l ki a falu v�delme �rdek�ben. Ne sajn�ltasd magad, mert rosszul leszek t�led! Ha ennyire nem b�zol magadban, akkor mi�rt vagy itt? Akkor menj�l vissza �s �ld az ostoba �letedet.

Sesshoumaru fel�llt �s kil�pett az �regb�l. Nem n�zett a l�nyra, hisz bel�l tombolt, hisz t�nyleg nem szerette, ha valaki a k�zel�ben sajn�ltatja mag�t. A palot�ban is a szolg�kat is ez�rt ut�lta, mert j�l �ltek, de mindig sir�nkoztak. Tanabe csak n�zte a d�mon, akib�l csak �gy �radt a m�reg hull�ma. Fel�llt �s k�zelebb l�pett a d�monhoz.

-Sajn�lom, hogy ha felideges�tettelek! �j nekem ez a helyzet �s fogalmam sincs, hogy mi a legyen. Most vagyok az �letemben el�sz�r vezet� poz�ci�ban, honnan tudjam, hogy a d�nt�seim egy aquirhoz m�lt�ak-e, hisz soha nem is �ltem vel�k. Nem tudom, hogy milyen a kult�r�juk, meg ilyenek…

-Ebben �n sem tudok seg�teni! Tanabe egyet �rts meg, soha, de soha nem hozhat mindenki j� d�nt�seket. A d�monok, a haland�k, az �sszes �l�l�ny hib�zik, hisz nem vagyunk t�k�letesek!

Egym�s szem�be n�ztek, majd Tanabe szem�b�l egy k�nnycsepp hullott al� �s puh�n koppant a k�v�n. Gyorsan a f�rfi karjaiban vetette mag�t, de nem s�rt, hisz az el�bb is egy �r�mk�nny hagyta el a szemeit. Feln�zett a d�monra, aki egy kicsit furcs�n tekintett le r�. A l�ny elmosolyodott, mire a d�mon is elh�zta a sz�j�t.

-K�sz�n�m!- mondta, majd megcs�kolt�k egym�st

Mikor a cs�k f�lbe szakadt, mosolyogva n�zt�k egym�st, majd szorosan egym�shoz b�jtak. Nem akartak semmit, csak a m�sik k�zels�g�t. Lassan visszamentek az �regbe, majd �lomra hajtott�k a fej�ket. M�snap kora hajnalba �bredtek �s m�r azonnal indultak is. A hegyeknek ilyenkor m�g van valamilyen �rny�ka, �s j� lenne, ha ebben az �rny�kban tal�ln�k meg a helyet. Gyorsan rohantak, eg�szen a legnagyobb szent hegy l�b�ig, ahol meg�lltak, majd lassabb temp�ban, elindultak f�lfel�. Hatalmas h�vihar tombolt a hegyen, de nem nagyon zavarta �ket, hisz sz�mukra ez nem jelent semmit. Ahogy el�rtek egy sz�lesebb peremet, Tanabe sz�jjeln�zett.

-Nem l�tok semmit! Francba…

-Nyugalom! Ha nem l�tsz a szemeddel, akkor l�ss m�s �rz�keddel! Hallgasd, szagold, tapintsd!

-Rendben!

Tanabe becsukta a szemeit, de nem �rzett m�st, csak szelet �s hideget. Semmit, de ekkor valamif�le �rz�s j�rta �t. Meleg �s egyben ijeszt� �rz�s, hisz t�l�k alig p�r m�terre �rezte. Valahogyan ismer�s volt az �rz�s, hisz sokszor �rezte m�r, mikor a holdat n�zte a csillagos �jszak�kon, �rezte akkor is, mikor Tsuko szemeibe n�zett, hisz egy n�phez tartoznak. Tudta, hogy egy aquir van a k�zel�be, de azt nem tudta meg�llap�tani, hogy Tsuko, vagy egy m�sik aquir lehet az. Kinyitotta a szemeit �s az �rz�kelt ir�nyba fordult.

-Itt egy aquir van, de nem tudom, hogy ki az! Sesshoumaru alig p�r m�terre �szak-nyugatra…

-Indul�s!

Elindultak az adott ir�nyba, majd mikor megtettem, vagy 15 m�tert, egy h�kupacba �tk�ztek, amely elz�rta az utat. Sesshoumaru m�r t�madni akart, hogy eltakar�tsa az �tb�l, mikor Tanabe meg�ll�totta.

-V�rj! Ez nem az, aminek l�tszik!

-Akkor mi? Nekem, egy akad�lynak t�nik, ami g�tol a tov�bbhalad�sba!

Tanabe k�zelebb ment, majd meg�rintette a h�rak�st. Becsukta a szemeit, majd koncentr�lni kezdett a holdra �s az isten�re. Sesshoumaru csak azt l�tta, hogy a l�ny v�llain �s a homlok�n �gni kezdenek a jegyek, majd a h�rak�s elolvad �s egy ajt�, majd egy fal �s v�g�l egyh�z jelenik meg a t�volban. Mikor a l�ny �jra kinyitotta szemeit, az ajt�ra n�zett.

-TANABE HIME NO TSUKI!

Erre az ajt� kiny�lt, majd bel�ptek rajta. Ahogy �tl�pt�k az ajt�t, m�g�tt�k �jra alakulni kezdett �s egy ugyanolyan h�rak�s alakult ki, mint amelyen bej�ttek. A d�mon csak �mulni tudott, hisz ez sz�m�ra mind �j �s csod�latos volt. El�tt�k, viszont a h� teljesen elolvadt �s a h�z mellett megjelent m�g egy pagoda �s m�g k�t kisebb �p�tm�ny. F�k �s vir�gok ny�ltak, s�t a madarak csicseregtek mindenhol. A nap melege j�rta �t az eg�sz test�ket. A f�rfi nem gy�z�tt b�m�szkodni.

-Hol vagyunk, Tanabe?

-A keresztany�m h�z�ban, ha j�l �rzem!

Ekkor egy porfelh� jelent meg, majd a porb�l el�l�pett egy n�, aki olyan gy�ny�r� volt, hogy a d�monnak meg kellett er�ltetnie mag�t, hogy ne bambulja a h�zigazd�t. Csillog� fekete haja a derek�ig �rt �s a ragyog� k�k szemei, �thatoltak mindenen. Egy nagyon r�vid k�k nadr�got viselt �s egy feh�r haorit, amely a mell�n�l enyh�n sz�tny�lt, �gy l�tni engedtettek egy kicsit a kerek melleib�l. A szemei kutat�ak voltak �s egyben gy�l�letet is t�kr�ztek.

-Kik vagytok, �s hogy jutottatok ide be?

A por v�gleg le�lt, �gy l�tni lehetett egym�st teljesen tiszt�n. A n� el�sz�r a d�mont n�zte meg, hisz d�mon volt, akiknek a n�pe pusztul�s�t is k�sz�nheti.

-� itt Sesshoumaru! A nyugati ter�letek ura…

-Az engem nem �rdekel! Te ki vagy… Tanabe…- csod�lkozott el a n�

-A nevem Tanabe Washiotsuki. �n vagyok Tanabe hime no tsuki…

-Ez hogy lehet, hogy j�tt�l r�, hogy itt lakok?

-Ap�m nyomozott ut�nad, hisz nem j�tt�l �rtem, keresztany�m!- mondta kim�rten a fejvad�sz

-Gyertek beljebb… biztos neheztelsz r�m…

-Kellene? Az�rt k�rdezn�k �n valamit… Mi�rt hagyt�l ott, mikor itt is biztons�gban lettem volna? Mi�rt nem v�dted meg az any�mat, mikor bar�tok voltatok?

-Ez egy hossz� t�rt�net!

-Remek, akkor mes�ld el, hisz nem siet�nk, igaz?

-Bizony!- mondta Sesshoumaru

-Akkor gyertek beljebb…

-Itt is t�k�letes lesz… hallgatlak!

-J�l van! Ott kezdem, hogy az aquirok �s a d�monok k�z�tti h�bor� m�r �vsz�zadokkal hamarabb v�get �rt, de nem j�tt�nk el� a falub�l, hisz m�g lehetett olyan h�reket hallani, hogy van egy csoport, akik az aquirok vad�szat�ra specializ�l�dott. 109 �vvel ezel�tt megsz�lett�l egy �jszak�n, mikor a hold olyan alacsonyan �llt, hogy bel�tott a szob�kba. Az eg�sz falu hallotta a csilingel� hangodat. Onnan tudta meg mindenki, hogy te vagy a kiv�lasztott, hogy a hold felragyogott, majd felemelkedett. Any�d nagyon �r�lt, hogy eg�szs�ges vagy �s az, hogy te vagy a kiv�lasztott, egy kicsit aggasztotta, hisz a kiv�lasztottaknak neh�z �let�k van.

-Ez valahogy felt�nt!

-Sz�val megsz�lett�l, mindenki �r�lt, de csak l�tsz�lag. Volt egy csapat, akik ki akartak t�rni az akad�lyon, hogy �jra l�ss�k a vil�got, de azzal, hogy megsz�lett�l, k�teles�tett�l mindenkit a marad�sra. Ez a csoport azt l�tta j�nak, hogy ha meg�l, akkor felold�dik ez a k�tel�k. Nem tett�k meg azonnal, hisz akkor magukra h�vt�k volna a figyelmet. V�rtak, eg�szen a harmadik sz�let�snapodig, mikor megt�madt�k a palot�t. Sajnos ezek az aquirok a katonas�g elit tagjai k�z� tartoztak, �gy szinte lehetetlen lett volna elpuszt�tani �ket. �n voltam a vezet�je a hadseregnek �s a parancsnoks�gnak, de engem is meglepett, hogy az egyik legjobb csapatom �rult el engem �s a n�pemet. A sz�leiddel menek�ltem ki, a kezemben, pedig te aludt�l b�k�sen. Mikor el�rt�k a falat, amely elv�laszt minket ett�l a vil�gt�l, kinyitottad az ajt�t �s kimenek�lt�nk, de sajnos j�tt vel�nk a legjobb aquir harcos, aki ebben az �letben �lt…

-Tsuko!- mondta d�bbenten a l�ny

-Igen! �gy l�tom, ismered! Gyorsan menek�lt�nk, hisz nem volt id�nk. Egyszer ap�d meg�llt �s azt mondta, hogy menj�nk tov�bb, majd � meg�ll�tja egy ideig. Gyorsan elb�cs�ztunk, majd rohantunk is tov�bb. Egy f�l �ra m�lva �lltunk meg, hogy pihenj�nk egyet, de ekkor egy csillag hullott al�, mi jelezte, hogy sajnos ap�d elbukott a harcban. Any�d ekkor azt mondta, hogy van itt egy falu, amelyben r�gi bar�tok pihennek… elindultunk h�t �s egy napi utaz�s ut�n, amit nem gyalogl�ssal, hanem f�nyutaz�ssal tett�nk meg, el�rt�k a mestered faluj�t. R� b�ztunk, majd rohantunk, de megt�madott minket Tsuko �s any�d sajnos meghalt. �n is s�lyosan megs�r�ltem �s el�jultam. Fogalmam sincs, hogy vajon mi�rt hagyott �letben, de ez nem is nagyon �rdekelt. Mikor m�r jobban lettem, idemenek�ltem �s a marad�k er�mmel b�v�helyet �p�tettem ide.

-Mi�rt nem j�tt�l �rtem?

-Tal�n rettegtem Tsukot�l… nem tudom!

-Remek! Akkor most nagyon nagy bajban vagyunk! �n meg itt �lok semmi n�lk�l, csak egy kis ninja technik�m �s a fejvad�sz k�pess�gem van, amit nagy r�szben � is ismer.

Tanabe nagyot s�hajtott, majd lerogyott a f�ldre �s a t�r�k�l�sbe �lt, majd az egyik kez�ben nyugtatta a fej�t. N�m�n piszk�lgatta a f�ldet �s nem sz�lt senkihez. L�tszott, hogy gondolkodik, Sesshoumaru is furcs�n n�zte a l�nyt, hisz soha nem volt ilyen unott, ha a csal�dj�r�l volt sz�. Tudta nagyon j�l, hogy Tanabe nagyon megijedt Tsuko erej�t�l, de pal�stolni akarta. Egy f�l �ra m�lva Tanabe elh�zta a sz�j�t, majd sokat sejtet�en a n�re n�zett. A keresztanyja nagyot nyelt, hisz nem tetszett neki a l�ny tekintette. Valamit tervezett a keresztl�nya, amiben neki is r�szt kell vennie.

-Eln�z�st, hogy ezt k�rdezem, de m�g mindig nem tudom a nevedet!- kezdte m�zes-m�zosan, amit�l, m�g a szellemnek is fel�llt a sz�r a h�t�n.

-Eln�z�st! A nevem Saya!

-Remek! Saya-neeisan, k�rn�k �n valamit!

-Mit?

-� igaz�n semmis�g az eg�sz… egy eg�szen kis apr� k�r�s, t�nyleg!- ek�zben fel�llt �s k�zelebb l�pett a n�h�z

-…

-Tan�ts meg mindenre, amit te tudsz, �s amit Tsuko tud!

-Azt nem tudom…

-Ne hazudj Saya-neeisan! Nagyon is j�l tudom, hogy minden tan�tv�nyodnak ismered az erej�t, s�t te is tan�tottad meg nekik, �gy valamilyen szinten te vagy a leger�sebb aquir, persze rajtam k�v�l.

-Honnan…

-� s�gta meg!- mondta �s felfel� mutatott a kez�vel, ahol egy kisebb hold jelent meg

-Te megid�zted a holdat f�nyes nappal? Hisz neked m�g semmilyen tud�sod sincs…

-De lesz, ha tan�tasz! Egy h�nap alatt kell mindent megtanulnom, �gy el�g zs�folt lesz a program, holnap kezdj�k!

-Na idefigyeljen kisasszony! �n itt lakom �s nem hagyom, hogy egy taknyos nekem parancsolgasson!- emelte fel a hangj�t a n�

-Nem �n parancsolom, hanem a hold istene…

-Na persze!

A k�t n� k�z�tt szinte szikr�zott a leveg�. Elkezdtek veszekedni �s m�r majdnem ott tartottak, hogy egym�snak esnek, mikor hirtelen megjelent k�zt�k az eddig cs�ndben �lldog�l� d�mon. A f�rfi szemei v�r�sen �gtek �s l�that�an fortyogott a d�ht�l.

-FEJEZZ�TEK BE! MINT K�T OSTOBA GYEREK!

Hirtelen mind a k�t n� elhallgatott �s n�m�n n�zt�k egym�st, majd a k�vetkez� pillanatban el kezdtek nevetni. A nyugati nagy�r nem �rtette az eg�sz helyzetet, csak a fej�hez kapott �s mag�t szidta, hogy mi�rt kell neki mindent elt�rnie, hisz � egy nemes �s egy uralkod�. Most, pedig itt van k�t szesz�lyes n�vel, akik egyik pillanatban ki akarj�k kaparni a m�sik szem�t, a m�sikban, pedig egy�tt nevetg�lnek. Kezdett megf�jdulni a feje, amit m�r nem is nagyon csod�lt. N�m�n l�pett be a k�t n� m�g�tt a h�zba, k�zben egy pillanatra sem vette le r�luk a szem�t. Csod�lta mind a k�t aquir sz�ps�g�t �s elgondolkodott rajta, hogy vajon minden aquir n� ilyen gy�ny�r�-e. Mikor el�rt�k az �tkez�t, akkor Saya helyet mutatott, � maga, pedig elt�nt egy kis id�re.

-Tanabe! J� lesz �gy?

-Addig, am�g itt vagyok, addig � is biztons�gban van… am�gy sincs senki, aki engem tan�tana…

-Itt vagyok!

-Az lehet, de te csak a d�moni er�t ismered, ami k�zel sem el�g egy aquirnak…

-AZ�RT NE N�ZZ LE, ONNA!

-Nem n�zlek le, de nem akarom, hogy te is…

-Az legyen az �n gondom! Te nem t�r�dj azzal, hogy mi van velem!

-Na azt lesheted! Makacs vagy, mint egy gyerek…

-Fogd be a sz�d!

-Te fogd be! �lland�an magyar�zol, de nem �rtem mi�rt, hisz nem vagy aquir…

-Az nem olyan biztos! Lehet, hogy �n vagyok az er�sebb kett�nk k�z�l, hisztis liba!

-MIT MONDT�L?

Mind a ketten fel�lltak �s egym�s fel� emelt�k a k�ny�k�ket �s fenyegett�k egym�st. Egy perc alatt olyan veszeked�s alakult ki k�z�tt�k, hogy felvert�k vele az eg�sz k�rny�ket. M�r �ppen egym�snak akartak esni, hogy most kitekerik a m�sik nyak�t, mikor megjelent Saya, kez�ben egy kancs�val �s h�rom poh�rral. Mikor megl�tta a jelenetet, gyorsan letette az italt, majd kettej�k k�z� �llt.

-EL�G LEGYEN! MINT K�T OVOD�S!

Sesshoumaru �s Tanabe abbahagyta a veszeked�st, de nem sz�ltak egym�shoz, s�t elford�tott�k a fej�ket. A n� n�zte m�g egy darabig �ket, majd hangosan nevetni kezdett �s k�zben az asztalra tette az italt.

-�ljetek le �s igyatok! Majd ut�na r��rtek kiny�rni egym�st.

-Meg is teszem!- mondta a f�rfi

-Azt majd megl�tjuk, nyugati!- fenyeget�z�tt Tanabe

Saya kit�lt�tte az italt, majd mindenkihez tett egy adagot. Mind a ketten nagy h�vvel megfogt�k. A n� m�r �ppen sz�lni akart, de elk�sett vele, mert mindegyik gyorsan itta meg. A k�vetkez� pillanatban, pedig mind a ketten k�h�gni kezdtek.

-Sz�lni akartam, hogy nagyon er�s szak� van benne, de nem hagytok annyi id�t sem, hogy leveg�t vegyek! �n f�ztem, milyen?

-Kellemes az arom�ja!- b�lcselkedett a d�mon

Ezut�n megittak m�g p�rat, de lehetett l�tni Tanab�n, hogy nem nagyon szokott inni, mert kipirosodott �s nevetg�lni kezdett. Saya csak mosolyogta a l�ny butuska nevet�s�t, de l�tta, hogy a d�mon rosszall�an, �s egyben agg�dva n�zi a l�nyt. �sszesz�k�tett szemekkel n�zte v�gig a d�mont �s a hold alak� jelen �llapodott meg a tekintete.

-Mi k�z�d van az aquirokhoz, fiam?

-Tanabe mestere azt mondta, hogy �n valami kiv�lasztott vagyok, aki seg�ti a r�szeges kis lib�t…

-H�j! M�g hallok �m!

-Sz�val, azt �ll�tja, hogy nekem is van olyan er�m, amit a hold istene birtokol… magam sem �rtem, hogy ez honnan veszi…

-�rdekes! Majd megl�tjuk! Tanabe… milyen edz�st kapt�l eddig?

-Hogy-hogy milyet? Olyat, mint egy fejvad�sz, de magam is megtanultam n�h�ny ninja technik�t. Mi�rt k�rdezed Saya-neeisan?

-Tudod, hogy az aquiroknak milyen fajta erej�k van?

-Nem!

-Akkor azt csak tudod, hogy mib�l az erej�k!

-Nem!- erre a n� nagyot ny�g�tt, majd lehajolt �s a fej�t fogta

-Hosszabb lesz, mint gondoltam, na majd megl�tjuk! Tanabe, holnapt�l elkezdj�k az edz�sed, �s azt tudnod kell, hogy hasonl�k lesznek, mint a te magad tanult ninja technik�k, csak magasabb szinten. K�zben…- �s ekkor a d�monra n�zett, aki k�v�ncsian n�zett vissza- tesztelj�k Sesshoumarut is! Megl�tjuk, hogy mennyire saj�t�tja el az aquirok erej�t… most megmutatom a szob�tokat �s pihenjetek egyet.

Mind a h�rman fel�lltak �s k�vetni kezdt�k Sayat. Tanabe nagyon furcs�n �rezte mag�t, de ez nem r�szegs�g volt, hisz volt m�r r�szeg egy-egy �nnepen, de ez m�s volt, olyan volt, mintha minden ereje ki akarna robbanni bel�le. A d�mon fel� kapott �s megkapaszkodott a kimon�j�ba. A d�mon len�z�en tekintett a l�nyra.