10. r�sz: A fejvad�szok faluj�ban II

�

�

Tanabe megragadta a f�rfi kez�t �s h�zni kezdte az er�d fel�. Eg�szen addig nem engedte el a kez�t, m�g el nem �rtek egy hatalmas tiszt�sra, ahol egy hatalmas szikla �llt �s zuhatag hullott al� r�la. A szikla t�v�ben, pedig egy kisebb tavacska, majd egy v�kony �r vezette el a vizet. A l�ny gyorsan levette a kimon�t. Sesshoumaru �pp fordulni akart, mikor l�tta, hogy a l�nyon egy furcsa k�t r�szes feh�rnem� van. Mire feleszm�lt a l�ny m�r a v�zben �llt �s �t n�zte. Tanabe elnevette mag�t, majd visszafordult �s fejjel elmer�lt a v�zbe. Egy kis id� m�lva j�tt csak fel. Mikor l�tta, hogy a d�mon m�g mindig ott �ll, akkor kisz�lt neki, hogy j�jj�n be. A nyugati nagy nehezen mozdult meg, levette a kimon�j�t, majd csupasz fels�testtel bel�pett a v�zbe. A fejvad�sz r�vette mag�t, majd �sszevizezte a f�rfit.

-H�j! Hagyd abba!

-Mi�rt tenn�m? Megizzadt�l, f�r�dj meg te is…

-Ez�rt r�ngatt�l ide?

-Igen! Szerinted mi m�s�rt?

A f�rfi is al�mer�lt, majd a l�ny mellett j�tt csak fel. A v�z alatt viszont kellemesen megn�zhette a l�ny alakj�t. Tanabe n�zte a f�rfit, aki most j�tt fel a v�z al�l �s elh�lt, hogy milyen j�l n�z ki vizesen. Ahogy az izmos test�n v�gigfolyik a v�z, �s a haj�n megcsillan a nap… elk�peszt�en j�k�p� volt. A l�ny is nyelt egy nagyot, majd le�lt a v�z partj�n�l l�v� k�h�z. A d�mon is k�vette, �gy egym�s mellett �lve hallgattak.

-Mi�rt hozt�l ide?

-M�r mondtam nem? Az�rt, mert megizzadtunk…

-A h�zatok sokkal k�zelebb lett volna, nem?

-De!

-Akkor?

-Csak itt akartam lenni, j�! Mindig is ez volt a kedvenc helyem, hisz itt b�k�s minden… l�tn�d �jszaka, mikor minden s�t�t, csak ez a hely nem. A szent-J�nos bogarak bevil�g�tanak mindent… gy�ny�r�…

-Az lehet! Tanabe… mit akarsz most kezdeni?

-El�sz�r is pihenek egyet, majd d�lut�n megkeresek valakit, ahova j� lenne, ha te is j�nn�l. Majd ut�na megl�tom…

-Mi lesz az aquirokkal?

-Megkeresem �ket! �k a n�pem �s nem akarok olyan hitszeg� �s �rul� lenni, hogy m�g k�s�rletet sem teszek a keres�s�kre. Ha a legend�k igazak, akkor nekem oda kell mennem…

-Az lehet, hogy a legenda ezt mondja, de nem ir�ny�thatja az �leted egy pap�r… Te mit szeretn�l tenni?

-Fogalmam sincs! �n… �n… m�g soha nem gondolkodtam ezen… mindig is parancsokat �s m�sok utas�t�sait hajtottam v�gre…

-Pont ez a baj! Soha nem �nsz�ntadb�l tetted, �gy nem is �lvezheted azt, amit teszel…

-Hogy lehetne a gyilkol�st �lvezni? Minden k�ldet�s ut�n mardosott a b�ntudat, hogy…

-Na l�tod! �gy soha nem is lett�l volna igazi fejvad�sz!- a f�rfi fel�llt a �zb�l, majd a f�kat n�zte- Megszoksz, vagy megsz�ksz! Ha nem b�rod elviselni a m�sok hal�l�t, akkor soha, de soha nem lehetsz igazi uralkod�, �s nem is v�dheted meg a n�pedet…

-TE K�NNYEN BESZ�LSZ, HISZ OLYAN, �LVEZETTEL �LSZ, MINT SENKI M�S!

-IGEN, MERT SZ�KS�GES!

Azzal a f�rfi szellemg�mbb� alakult �s elrep�lt. A ruh�it is ott hagyta. A l�ny s�rva fakadt a parton, majd mikor nagy nehezen megnyugodott, kil�pett a v�zb�l, majd vizesen mag�hoz vette a ruh�it �s a d�mon ruh�it, majd lassan visszaindult a faluba. Mikor el�rte a falu hat�r�t, mindenki megn�zte, hisz egy sz�ll feh�rnem�be �s kis�rt szemekkel haladt a l�ny. Teljesen k�d�s volt a tekintette, hisz �rezte, hogy nem �nmaga. �ntudatlanul l�pett be a h�zba, majd egyenesen a szob�ja fel� ment. Nem reag�lt sem a mestere, sem m�sok hangj�ra, hanem egyenesen bement a szob�j�ba, majd mag�ra ter�tett egy k�nt�st �s a d�mon ruh�ival egy�tt bel�pett kopog�s n�lk�l a d�mon szob�j�ba. Sesshoumaru ott �lt az �gyon �s a fej�t a tenyer�n pihentette. Ahogy hallotta, hogy az ajt� h�z�dik, l�tta, ahogy a l�ny k�nnyes szemmel bel�p. Tanabe meg�llt a f�rfi el�tt, majd �tadta a ruh�it.

-Ezeket ott hagytad!

-K�sz!- mondta undokan

-Sesshoumaru… �n nagyon sajn�lom, amit mondtam… nem �gy gondoltam… nagyon gyenge vagyok, de itt bel�l… ez d�h�t �s… �n… sajn�lom…

Tanabe lerogyott a f�ldre �s s�rni kezdett. A d�mon csak sz� n�lk�l n�zte, de egy reag�l�st nem adott.

-Igazad van… soha… nem voltam… igazi fejvad�sz… gy�va vagyok…

-Nem vagy gy�va! Csak t�l sokat gondolkozol!- sz�lalt meg nagy nehezen a nyugati

Tanabe feln�zett �s l�tta, hogy a d�mon fel� ny�l, majd felh�zza a f�ldr�l. Teljesen megszeppent ett�l, m�g a k�nnyei is elapadtak. �rezte az arc�n a d�mon meleg �rint�s�t, mit�l �nk�ntelen�l is becsukta a szemeit. Mikor kinyitotta, egy utols� k�nnycsepp hagyta el a szem�t, amelyet Sesshoumaru let�r�lt. A l�ny most el�sz�r l�tta teljes sz�v�b�l mosolyogni a nyugati nagyurat.

-Ne s�rj nekem, hime! Nem illik egy uralkod�nak…

-Sesshoumaru…

Tanabe a f�rfi kezeibe vetette mag�t, majd er�sen szor�tani kezdte. S�rt, de maga sem tudta volna megmondani, hogy mi�rt, hisz boldog volt, de akkor milyen k�nnyek lehettek ezek? Az �r�m k�nnyei, vagy tal�n egy olyan k�nny, amit m�g maga sem �rt �s a j�v�re vonatkozik? Senki nem tudta volna megmondani. Tanabe szemei meg�ll�thatatlanul k�nnyeztek �s nem is akarta befejezni. Kellett neki egy j� 10 perc, mire az �sszes k�nnye elfogyott. Feln�zett �s tal�lkozott a tekintette az aranyl� szemp�rral, amelyben aggodalmat v�lt felfedezni.

-Megnyugodt�l?

-Aha!

-Most meg az arcod… tiszta v�r�s a szemed…

A l�ny engedelmeskedett. Megmosta a f�rfin�l a szemeit, majd kil�pett a f�rd�b�l �s nem tal�lta ott a d�mont, csak egy r�vid �zenetet.

„Megv�delek b�rmi �ron… eb�d ut�n indulunk ahhoz a szem�lyhez…”

Tanabe elmosolyodott, majd gyorsan bement a szob�j�ba �s fel vett egy kimon�t, majd eb�delni indult. Mikor bel�pett az �tkez�be m�r mind a k�t f�rfi jav�b�l evett. Gyorsan � is nekil�tott, majd mikor v�geztek, akkor a nyugati �s az aquir elindultak Tsukohoz. K�zben a mester az iratok k�z�tt matatott, �s meg is tal�lta azt, amit m�r annyira keresett.

Le�lt a szob�j�ba, majd kinyitotta a tekercset, �s olvasni kezdte:

„Az �jhold sz�li gyermek�t, ki b�k�t �s nyugalmat hozz a fiai �s l�nyi �let�ben, � lesz az, aki mindent megv�ltoztat ebben a vil�gban. T�rekv�sei ellen�re egy hold gyermek �ll, ki hatalmas k�veket mozgatva a kiv�lasztott �let�re t�r, de sikertelen a pr�b�lkoz�s, hisz van egy szent csal�di sarj, ki hordozza a hold isten�nek erej�t �s megv�deni a kiv�lasztottat. �k ketten a megv�lt�k, hisz csak egy�ttes er�vel siker�l a k�t n�p k�z�tti b�k�t meghozni. A kiv�lasztott az �jhold �jszak�j�n v�lik igazi uralkod�v�, de e becses nap el�tt lesz egy nap, mikor egy sokkal nagyobb er� tulajdonosa lesz, amit a d�mon fog v�deni.”

Ahogy befejezte az olvas�st, letette a tekercset, majd a kint j�tsz� gyerekekre n�zett. A gondolatai aggodalomt�l voltak terhesek, hisz valaki Tanabe �let�re akar t�rni. Aki ezt akarja, az maga is egy aquir.

Ek�zben Tanabe Sesshoumaru oldal�n indult a falu m�sik v�g�n l�v� h�zhoz, ahol Tsuko lakott. Mikor meg�rkeztek, a l�ny az ajt�n kopogott, majd mikor hallotta, ahogy bentr�l kisz�lnak, �vatosan lenyomta a kilincset. Mikor benyitott egy kisebb �tkez�t pillantott meg, majd egy ajt�, amely a szob�khoz vezet. Az ajt� ekkor ny�lt ki �s egy fekete haj� �s k�k szem� d�mon l�pett ki. Hossz� kimon�t viselt, amelynek a sz�ne fekete volt. A derek�n egy k�k obi volt. Ahogy megl�tta a l�ny lemerevedett, mintha egy v�d�r j�ghideg vizet �nt�ttek volna r�.

-Tanabe? Te…

-�n is �r�l�k, hogy l�tlak Tsuko! Lenne p�r k�rd�sem.

-Te… nem…

-�n nem haltam meg, biztos �r�lsz neki!

-Igen… gyertek be!

Ahogy bentebb mentek Sesshoumaru �rezte, ahogy Tsuko test�b�l �rad a gonoszs�g �s a rosszindulat. R�n�zett a l�nyra �s l�tta, hogy ezt �rzi maga Tanabe is. Mind a ketten elh�zt�k a sz�jukat, majd helyet foglaltak egy asztal mellett.

-Miben seg�thetek Tanabe?

-Csak p�r k�rd�st akarok feltenni! Az els�, hogy mi�rt k�ldt�l olyan k�ldet�sre, amelyn�l tudtad, hogy kicsi a val�sz�n�s�ge az �letben marad�somnak?

-�n ilyet soha nem tenn�k!

-Ne hazudj nekem! Soha ne is tudt�l… direkt oda k�ldt�l, ahol Sesshoumaru nagy�r volt. Tudtad, hogy � nem hagyna �letben…

-�n semmi rosszat nem tettem… azt sem tudom, hogy ott volt a nagy�r… ha tudtam volna, akkor nem…

-Most is hazudsz! Kezdesz kihozni a sodromb�l…

-J�l van! T�nyleg elk�ldtelek oda, ahol Sesshoumaru van, de nem akartalak meg�letni, csak…

-Csak?

-T�vol akartalak tudni a falut�l, addig, am�g nem leszek a vezet�je…

-Ostoba vagy Tsuko! Soha nem leszel egy rendes vezet�, ha ilyen j�t�kot �z�l… Hagyj, mutassam be Sesshoumaru nagyurat!

-Sesshoumaru?

-Bizony! Ha szabad ezt mondanom, akkor nekem nem �gy t�nt, mintha nem meg�letni akartad Tanab�t. Csak figyelmeztetni akarlak… ha egy sz�l haja is megg�rb�l ennek a l�nynak, akkor �n t�plek darabokra… meg�rtetted?

-Igen!

-Akkor ezt megbesz�lt�k! Tsuko, lenne m�g egy dolog, amit meg akarok veled besz�lni, miel�tt, m�g a falusiak idej�nnek…- v�gott k�zbe a l�ny

-Mi lenne az?

-A falut megt�mad� d�monok! Hogyan jutottak be? Ki engedte be �ket, mikor csak kevesen k�pesek kinyitni? Ilyen k�rd�sek lesznek a falusiakt�l… sz�val v�laszolj r� sz�pen!

-�n err�l nem tudok semmit… nem voltam a faluban, akkor…

-�RDEKES, HOGY TE MINDIG AKKOR M�SZ EL VALAHOVA, HOGY HA VALAMI G�Z VAN. HA J�L EML�KSZEM, AKKOR GYEREKK�NT IS ILYEN VOLT�L, NEM?

-NE FELEDD EL TANABE, HOGY �N VAGYOK AZ ID�SEBB!

-Az lehet, de hogy nem okosabb, az biztos! Csak h�rom ember k�pes kinyitni az �tj�r�t. Te, a mester �s �n… �n nem voltam a falu k�zel�be, a mesterem mindig ott volt a faluba, ezt t�bben is tan�s�thatj�k, csak te maradsz…

-Te v�dolsz engem Tanabe?

-�n nem, csak a v�lem�nyemet mondom el… ki vele Tsuko, hisz mindig is egy nagyrav�gy�, hatalom�hes senkih�zi volt�l… ezen az �vek hossz� sora sem koptatott.

-Hogy mersz �gy besz�lni velem, te taknyos…

-Na �lljon meg a menet! Kett�nk k�z�l �n vagyok a rangid�s, nem t�r�m el, hogy a gyerekes kis j�t�kaid t�nkre tegy�k a falumat…

-Pedig el�g j� lett volna, hisz akkor, �n �p�tem �jra, �s �n lettem volna a vezet�…

-TE…

Tanabe fel�llt �s hirtelen elkapta a f�rfi nyak�t, majd kiemelte az asztal m�g�l. Sesshoumaru csak n�m�n �s becsukott szemekkel �lt tov�bb. Tanabe er�sen megszor�totta a nyak�t, majd er�sen ell�kte. A d�mon a falnak csap�dott, majd ny�gve lecs�szott a f�ldre. A l�ny m�ris ott termett el�tte �s len�z�en v�gigtekintett a f�rfin.

-�gy akarsz egy falu vezet�je lenni? N�zz magadra, a kuty�mban is t�bb a becs�let, mint benned… sz�nalmas vagy… tudtam, hogy te vagy olyan f�reg, hogy k�pes vagy �rtatlanokat elpuszt�tani, hogy te uralkodhass valakin… ez egyszer�en undor�t�. Ne v�rd, hogy egy percig is v�deni foglak a falusiak el�tt, meg�rdemeln�d, hogy felkoncoljanak!

Tanabe megfordult, majd m�r az �ll� d�monra n�zett �s mind a ketten elindultak kifel�, de egy hang meg�ll�totta �ket. Tsuko nevetett �s nem is kicsit, hanem nagyon.

-TANABE! AHOGY L�TOM AZ AQUIR V�R, L�NGOL BENNED!

-MI?- k�rdezt�k egyszerre

-Semmi! Nyugodtan menj�l te aquirok sz�gyene…

-Te tudtad? De honnan?

-Nekem is vannak kapcsolataim dr�ga! Ha �letben akarsz maradni, akkor jobb, ha megh�zod magad!

Az utols� mondatok viszont a tork�n akadtak, hisz egy d�mon keze tekeredett a nyak�ra, majd felemelve a leveg�be, tal�lkozott a tekintet�k. Az aranyl� szemek, melyek vele szemben �lltak, soha nem fogja elfelejteni.