Tanabe hime no tsuki- Tanabe a hold kir�lyn�je

By Yoshiko

�

�

�

1. r�sz: Csapd�ba ejt�s

�

�

A nagy nyugati ter�letek egyik v�ros�ban nagy felfordul�s volt. Mindenki sik�tott �s fejvesztve rohant. Hisz meg�lt�k a v�ros nagyra becs�lt �s szeretnival� ur�t, aki �ppen a szok�sos d�lut�ni v�rosn�z�st tartotta. A lakosok nem is mag�t a gyilkol�st�l rettentek meg, hanem att�l, hogy f�nyes nappal a legforgalmasabb utc�n t�rt�nt. A mer�nylet ut�n 3 �r�val m�r senki nem volt kint �s a katon�k j�rk�ltak csak az utc�kon. Minden kij�ratot bez�rtak �s mindenkit ellen�riztek. Ek�zben viszont egy fiatal teremt�s osont el a kisebb utc�kon �s sik�torokon, kij�ratot keresve. Abb�l a szem�lyb�l nem lehetett l�tni semmit, hisz csukly�t viselt �s hossz� k�penyt. Csak a vil�g�t� k�k szemei csillogtak az �jszak�ban. L�ptei puh�k �s alig hallhat�ak voltak, �gy k�nnyen tudott lopakodni. Egy sik�torban �llt meg, mikor a f��tr�l hangokat hallott.

-Az egyik fogad�s azt �ll�tja, hogy egy n� jelent meg ma n�la �s az urunk ut�n �rdekl�d�tt. Majd elment �s az�ta sem t�rt vissza. Senki nem ismeri, �tutaz� lehet.

-Meg kell keresni! A nagy�r tart ide �s eredm�nyt akarok addigra!

-Francba! Ide j�n a nagy�r! Nem lesz annyira k�nny�!- mondta a n� �s beljebb h�z�dott.

„Jobb, ha egy kicsit megh�zom magam… nincs kedven a nagy�r keze �ltal meghalni… minek kellett elv�llalnom… megfizetsz Tsuko, csak �rjek haza…”

A n� az �rny�kba maradt, majd v�rt egy kicsit, m�g a f�utca el nem csendesedik. Mikor m�r nem hallott egy mas�roz� katon�t sem, el�mer�szkedett �s elindult a f�utca fel�, hogy gyorsan �tsurranjon rajta. �ppen kil�pett az �rny�kb�l, mikor egy f�tty�t hallott, majd a m�sik ir�nyb�l egy csapat katona indult fel�.

-Hogy a fene egye meg…

A n� gyorsan mozgott. Elkezdett hihetetlen sebess�ggel rohanni, majd mikor befordult az egyik utc�ba ott m�r voltak. �jabb utc�t keresett, de ezzel sem j�rt nagy sikerrel. Teljesen k�rbeker�tett�k. Meg�llt k�z�pen �s k�rbeforgatta a szem�t, de egy kis r�st sem l�tott a p�nc�lon.

-�gy l�tom, felfel� kell mennem!

A l�ny leguggolt, majd nagy lend�letet vett �s felugrott. Mindenki csod�lkozva n�zte a l�nyt, aki k�zel 30 m�ter magasba ugrott, majd elt�nik egy h�ztet�n. Mindenki abba az ir�nyba kezdett el rohanni, de tudt�k, hogy nem �rik utol. A l�ny hihetetlen gyorsan �s �gyesen szelte az eget a tet�k�n kereszt�l. M�r l�tta a v�rfalat, mikor ny�lvessz�k csap�dtak mell�. A l�ny elkezdett cik�zni, hogy k�nnyebben kit�rjen a nyilak el�l. Siker�lt is neki, de balszerencs�j�re egy rozog�bb h�znak a plat�j�ra l�pett, amely erre a kis s�lyra �sszerogyott mag�val h�zva a l�nyt. A l�ny nagy robban�ssal ter�lt sz�t a f�ld�n. Lassan felt�p�szkodott �s m�r l�tta, hogy k�zel van a kij�rathoz, de meghallotta a katon�kat m�g�tte. Gyorsan fel�llt �s gyorsan elkezdett kifel� rohanni, de arra nem figyelt, hogy valaki az egyik h�z �rny�k�ba egy ostorral elkapja a nyak�t. A l�ny gyorsan odakapott �s pr�b�lta leszedni, de az egyre er�sebb lett. A szemei k�nnybe l�badtak a f�jdalomra �s m�r alig kapott leveg�t. Ekkor �rkeztek meg a katon�k, mire a szor�t�s lazulni kezdett, majd elm�lt. A l�ny k�h�g�tt p�rat, majd k�rben�zett. A szok�sosn�l t�bb �r vette k�rbe, de ekkor vette �szre a f�rfit, aki a katon�k el�tt �llt �s sz�r�s szemmel n�zte a l�nyt.

„Remek! Most nagy bajba vagyok… itt van a nagy�r!”

-�dv�z�lj�k nagyuram… Ez a n� lenne a gyilkosa…

-Hallgass haland�! Te l�ny… d�mon vagy?

-�s ha igen? Az v�ltoztat valamin?

-Nem sokat! Te �lted meg az egyik legjobb vez�remet?

-�s ha igen? Az v�ltoztat valamin?

-Igen! Akkor meg kell �ln�m t�ged!

-Az nem j�!- majd fel�llt- Nem akarok m�g meghalni!- fogta l�tsz�lagos k�ny�rg�re

-Sz�nalmas vagy d�mon l�tedre! Hi�ba k�ny�r�gsz az �leted�rt! Te �lted meg?

-Ki tudja! M�g az is lehet, hogy igen, de az sem kiz�rt, hogy nem!

-Besz�lj vil�gosan, mert kit�pem a nyelved…

-Akkor v�gk�pp nem tudn�d meg az igazat, nagyuram!- incselkedett a n�

-Nagy a sz�d! Fogd�ba vele, majd kihallgatom m�g!

Egy csapat katona megfogta a n� kez�t �s elkezdt�k elh�zni. A n� m�g az utols� pillanatra egy g�nyos mosolyt eresztett el, majd k�vette a b�rt�nbe a katon�kat. Nem tartott sok�ig az �t, hisz a l�ny balszerencs�j�re pont a fogda ir�ny�ba rohant. Mikor ez tudatosult benne, akkor a fej�re �t�tt �s szidni kezdte saj�t mag�t. A fogda olyan volt, mint az �sszes t�bbi. Kicsi fogad�r�sz, amelyet egy hossz� beton folyos� k�vetett, amelyen egy ablak sem volt. A folyos� v�g�n ny�ltak a cell�k, amelyek k�t szem�lyesek voltak. Mindegyik cell�ban voltak d�monok �s emberek, valamint f�lszellemek is. A l�nyt, aki m�g mindig takar�sban volt a legutols� cell�ba vitt�k, ahol egy f�rfi d�mon volt.

-�gy gondolom, hogy te pont j� leszel!- mondta a katona, majd bel�kte a cell�ba a l�nyt.

Tanabe egy kicsit ny�g�tt csak, majd mikor z�r�dott az ajt� m�g�tte, r�n�zett a f�rfira. A f�rfi szigor� �s kaj�n vigyorral az arc�n, n�zte a j�vev�nyt.

-J� est�t onna! Mit k�vett�l el? T�l sok kuncsaftod volt?

-Nem! Azt r�d b�zom!

-Hogy mer�szeled!

-K�nnyen…

-�gy l�tom, unod az �leted onna! Ha meg akarsz halni, csak sz�lj!

-Ahhoz egy kicsit kor�bban kell felkelned �csk�s!

Ekkor a f�rfi nekit�madt, de a l�ny felugrott a leveg�be, majd ahogy megfordult a tengelye k�r�l, a k�t l�b�val fejbe r�gta a f�rfit, aki nagy ny�g�ssel kiter�lt a f�ldre. A l�ny lassan mell� s�t�lt �s n�zte a f�rfit.

-�n sz�ltam!- majd megfogta a nyak�t �s kit�rte a szellemnek.

Nem sajn�lta, hisz soha nem sajn�lt senkit �s semmit. Neki az �lete volt a gyilkol�s �s az ok n�lk�li hal�l. Gyermekkora �ta erre nevelt�k, b�r soha nem akart erre eml�kezni �s nem is sz�vesen tett ilyet, csak, ha musz�j volt, vagy parancsba adt�k. Mikor fel�llt a f�rfi teste mell�l, els�t�lt a falig, majd le�lt a t�v�be, �s a csukly�j�t is m�lyebben a szem�be h�zta. Tudta, hogy hamarosan j�nnek �s megn�zik a f�rfi eredm�ny�t. Ne kellett csal�dnia, hisz egy f�l �ra m�lva j�ttek is, de arra nem sz�m�tott, hogy ott lesz Sesshoumaru nagy�r is. Mikor a katon�k nagy nevetve oda�rtek, r�gt�n lefagyott a mosoly az arcukr�l. Egy hatalmas f�rfi teste fek�dt a f�ld�n. A d�mon szemei kid�lledtek �s a nyaka is abnorm�lisan �lt. D�bbenten n�zt�k a l�nyt, aki nem reag�lt a k�zeled�kre, csak mikor megjelent a nagy�r.

-Mit jelentsen ez onna?- k�rdezte az egyik katona

-Szeg�ny elf�radt… mondta, hogy lefekszik egy kicsit!

-NE PIMASZKODJ, TE…

-Am�g kett�nk k�z�tt van egy r�cs, addig azzal pimaszkodom, akivel akarok, f�leg egy olyan harmadrang� katon�val, mint te vagy…

-Te… �n vagyok a kapit�nya…

-Akkor el�g rossz kapit�ny vagy!

Ekkor kiny�lt az ajt� �s h�rom katona l�pett be rajta. Mindenki kez�ben szamur�j kard csillogott. A l�ny fel�llt, de nem mozdult, csak k�rd�en n�zett r�juk. K�t katona meg is indult �s hangosan ord�tva t�madtak a l�nyra. A l�ny k�nnyed mozdulatokkal kit�rt a kard �tj�b�l, majd mikor az egyik katona �ppen a feje mellett csapott el, megfogta a kardot �s kicsavarta a f�rfi kez�b�l, majd eldobta. Ezut�n a f�rfi karj�t kapta el, majd egy pillanat alatt kit�rte a karj�t. A f�rfi hatalmasat ord�tott, majd a karj�t fogva t�rdre esett. A l�ny len�zett r�, majd egy k�nnyed r�g�ssal ki�t�tte a f�rfit. A m�sik k�t katona is hamarosan �gy j�rt, csak az egyiknek a l�ba t�rt, m�g a m�siknak a k�t karja. Mikor m�r mind a h�rom a f�ld�n fek�dt eszm�letlen�l. A l�ny r�n�zett a kapit�nyra.

-T�l sokat ord�toztok!

-Te…

-EL�G! Ki vagy te?- k�rdezte Sesshoumaru

-Hogy ki vagyok? Sok mindennek… az �vek sor�n sok n�vvel illettek…

-Mik�nt h�vtak onna?

-Na l�ssuk csak… �j, d�mon, pokol angyal, h�h�r, fejvad�sz, stb.

-Sz�p nevek! Ki k�ld�tt?

-Sajn�lom, de a felfogad�im neve tabu, mind nekem, mind m�soknak!

-Azonnal �ruld el…

-M�r mondtam, hogy nem tudom! Levelet kaptam… ennyi!

-Mivel b�ztak meg?

-Hogy j�jjek ide �s �ruljam a legfinomabb alm�t, amit valaha evett az ember vagy d�mon.

-Nagyon vicces, de sajnos ne vagyok k�v�ncsi r�d… velem ne humoriz�l, mert nagyon meg�theted a bok�d!

-Sajn�lom nagyuram… Mi a sz�nd�kuk velem?

-Azt majd eld�nt�m! El�sz�r fedd fel magad!

„Azt ne! Azt hittem, hogy meg�szom… nem szabad, hogy l�ssanak…”

A l�ny nem mozdult, �gy m�r a harmadik felsz�l�t�sn�l sem reag�lt semmire. A f�rfinak felment a pumpa, �gy v�r�s szemekkel berontott a cell�ba �s a l�ny el�tt meg�llva leh�zta r�la a csukly�t. A hirtelen j�tt reakci�t�l a d�monn� nem tudott semmit tenni, �gy fedetlen lett az arca. Mivel a d�mon takarta a katon�k el�l, �gy csak � l�thatta, hogy a l�ny gy�ny�r� k�k haja kiomlik a csuklya al�l, �s a v�ll�ra omlik. A g�nd�r szokatlan f�rt�k al�l ekkor villant ki a l�ny �gk�k szemei, amelyben az �risz olyan volt, mint egy macsk��. Sz�p metsz�s� arca volt, a homlok�n, pedig egy gy�m�nt alak� jel �keskedett, amely ez�stsz�n� volt. A f�rfi el�sz�r teljesen megd�bbent a l�ny sz�ps�g�n. Be kellett vallania, hogy ilyen sz�ps�ggel nem nagyon tal�lkozott m�g. A l�ny szemei elsz�nts�got �s k�ny�rtelens�get t�kr�z�tt, amely valahol tetszett a f�rfinak.

-Most el�gedett vagy?

-Igen! Hogy h�vnak!

-Mit �rdekel az t�ged, hisz �gy is meghalok…

-Ne feleselj velem!- majd elkapta a l�ny nyak�t �s megszor�totta.

-A nevem Tanabe! Tanabe Washiotsuki…

-Washiotsuki? Az nem a h�res…

-Kit �rdekel! Engem biztos nem…

-Sz�val kik�z�s�tett fejvad�sz vagy… reggel felakasztanak vagy…

-Vagy?

-Engem szolg�lsz, �n leszek a megb�z�d… mindennem� k�v�ns�gomat teljes�teni kell…

-Akkor ink�bb szimpatikusabb a k�t�l… bocsi…

-Ahogy akarod!

Sesshoumaru eleresztette a l�nyt, majd a f�ldre l�kte. A l�ny r�gt�n mag�ra h�zta a csukly�t, majd a s�t�tben maradt. Hallotta, ahogy a f�rfi kiadja, hogy adjanak neki vacsor�t, hisz holnap felakasztj�k. Ahogy a l�ptek halkultak a l�ny fel�llt �s elkezdett matatni a csizm�j�ba, majd meg is tal�lta azt, amit keresett.