13. r�sz: A boldog v�g

�

Chimiko csak b�lintott, majd elindultak vissza. Az erk�ly�k alatt megcs�kolt�k egym�st titokban, hisz ez lesz az utols� titkon v�ltott cs�k, majd elv�ltak egym�st�l.

M�snap Chimiko halk kopog�sra lett figyelmes, majd mikor kinyitotta az ajt�t, akkor �lmosan tudatosult benne, hogy Sesshoumaru �ll a szob�ja el�tt. A l�ny �s�tott egy nagyot, majd nyitott ajt� mellett a szekr�ny�hez l�pett. Kivett egy sz�p kimon�t, majd �lt�zk�dni kezdett. L�tta, hogy a f�rfi csod�lkozva n�zett r�.

-Most mi van? L�tt�l m�r �gy, �s ezut�n �gy is fogsz l�tni. Gyere be �s csukd be az ajt�t, mert nem a folyos�nak akarok �lt�zk�dni.

-Ok�!

A f�rfi le�lt az �gyra, majd a l�ny test�t figyelte, amelyen lecs�szik a selymes kimon�, �s a f�ldre esik. �gy �llt el�tte a mennyasszonya, mint ahogy a term�szet megalkotta, anyasz�lt meztelen�l. Sesshoumaru nyelt egy nagyot, majd a l�ny h�ta m�g� l�pett �s �t�lelte. Egy kicsit �lltak �gy, majd a l�ny kib�jt az �lel� karokb�l �s csintalan megrov�sra intette az ujj�t.

-Ejnye-ejnye! Dr�ga v�leg�nyem, addig nem szabad egy�tt lenn�nk, m�g nem lesz meg az esk�v�…

-De m�r…

-T�nyleg! Dr�ga uram, be kell vallanom, hogy m�r nem vagyok �rtatlan…

-Igaz�n?- sz�llt be a j�t�kba a f�rfi is- Ki volt az a gyal�zatos?

-� egy nagyon rendes d�mon! Tudod, nagyon szeretem �t… megbocs�tasz?

-Csak ha engem is olyan nagyon szeretni fogsz!- felkapta a l�nyt, �s mag�hoz szor�totta.

-Sokkal jobban szeretlek! Most viszont k�sz�l�dj�nk, hisz nemsok�ra kezd�dik a reggeli.

Gyorsan felvette a feh�rnem�ket, majd a kimon�t, v�g�l megf�s�lk�d�tt �s kiengedve a haj�t ment volna ki, mikor a f�rfi meg�ll�totta. Visszafordult, majd a f�rfi kez�be egy nyakl�ncot pillantott meg.

-Ez az any�m� volt, k�rlek, fogadd el!

Chimiko �r�mmel elfogadta, �gy a nyugati nagy�r a nyak�ba akasztotta az �kszert. Miut�n ezzel is v�geztek, egy�tt indultak el reggelizni. A folyos�n sok szolg�val �s nemessel tal�lkoztak, akik furcsa tekintettel k�vett�k �ket, hisz nem volt megszokott, hogy ezek ketten egym�s mellett mennek b�k�ben. Mind a kettej�ket sz�rakoztatta ez az �rz�s, de nem mutatt�k ki. Az �tkez�t el�rve, Chimiko belekarolt a f�rfiba, majd egy�tt nyitott�k ki a neh�z faajt�t. Mindenki reggelizett �s kellemesen besz�lgetett, mikor kiny�lt az ajt�, �s bel�pett rajta Chimiko �s Sesshoumaru egym�sba karolva. Mindenki meg�llt a mozdulatba, valakik le is ejtett�k a vill�t az asztalra. Chimiko hallotta, ahogy a keresztapj�nak valaki �t�geti a h�t�t �s a f�rfi k�zbe, k�h�g. A k�t fiatal meg�llt a f�asztal el�tt �s k�rbetekintettek. Chimiko apja d�bbenten n�zte a p�rost, akinek felt�n�en j� kedve volt.

-Dr�ga ap�m! Be kell vallanunk, hogy hazudtunk!

-Igen?- k�rdezte �rtetlen�l

-S�t nem csak �nnek uram, hanem az eg�sz udvarnak…

-Miben is?

-Szeretn�m bejelenteni, hogy feles�g�l veszem a l�ny�t…

Mindenki d�bbenten n�zett �s m�g t�bben ejtett�k el azt, ami �ppen a kez�kben volt. Chimiko anyja m�g egy kicsit fel is sik�tott. A l�ny keresztapja m�r az �jul�s sz�l�n �llt, hisz nem �rtett semmit. Egyed�l a l�ny h�gai nevettek fel �s helyeseltek.

-Igen-igen any�m! Mi tudtuk!

-Tudt�tok?- k�rdezte a p�rocska

-Igen! Kedves mindenki, nagyon be lettetek csapva Chimiko-neesan �s Sesshoumaru-sama �ltal.

-Hogyan?

-Majd �n l�nyok! Az a l�nyeg anyja �s apa, hogy mikor el�sz�r megismert�k egym�st, akkor t�nyleg �gy �reztem, hogy helyben els�llyedn�k, vagy nekimenn�k, de mikor kimentem, � ut�nam j�tt �s mindent megbesz�lt�nk! Mivel s�relmezt�k, hogy ti tudtatok a mi ismeretlen ismerked�s�nk mivolt�r�l, �gy �gy gondoltuk, hogy ne �rt titeket egy kicsit megleck�ztetni. �gy gondoltuk, hogy ha tudtatok r�la, akkor el kellett volna mondanotok nek�nk, sz�molva a k�vetkezm�nyekkel, de mivel hallgattatok, mint a hal, �gy egyre nehezebb� magatoknak, hisz �gy nagy b�ntudat �bredt bennetek… Mi soha nem ut�ltuk egym�st, m�r az ismerked�s�nk ut�n, s�t…

-Egym�sba szerett�nk lassan! Ne haragudjon uram, de ideje volt, hogy mindenki meg�rezze a s�ly�t annak, amit elhallgatott el�l�nk.

A kisl�nyok b�logattak, majd kil�ptek az asztal m�g�l �s a n�v�r�kh�z l�ptek. Chimiko megborzolta a fej�ket, majd az orrukra �t�tt egy �jjal.

-Ti honnan tudt�tok?

A k�t kicsi egym�sra n�ztek, majd v�r�s arccal �sszekuncogtak, majd �jra a p�rocsk�ra n�ztek.

-Egy este nem tudtunk aludni, �gy kint az erk�lyen sz�moltuk a csillagokat, akkor pillantottunk meg titeket, ahogy az erd�b�l s�t�ltok ki k�zen fogva, majd az erk�lyed alatt…

-J�l van, nem kell tov�bb r�szletezni!- mondta v�r�sen Chimiko

Sesshoumaru kuncogott egyet, majd ism�t komoly arcot v�gva a l�ny apj�ra n�zett, aki megnyugodott �s becsukott szemmel �lt az asztaln�l. A mellette �ll� n� csillog� arccal n�zte a l�ny�t �s boldog volt, hogy megtal�lta az igazi szerelmet.

-Nagyuram! Nekem adja a l�nya kez�t?

-Az att�l f�gg… A l�nyomat nem adom egy olyan f�rfinak sem, aki nem �rdemli meg… �rdemes vagy r�?

-Igen uram!

-Majd meg l�tjuk! Tudod, hogy sz�momra mi a legfontosabb?

-Mi uram?

-Hogy a l�nyom boldog legyen, ha melletted boldog �s szeret, akkor a feles�ged lehet.

-Ap�m! Enn�l boldogabb �s szerelmesebb m�r nem lehetek!

-Akkor ez el van d�ntve!

Sesshoumaru �s Chimiko egym�sra n�ztek, majd meg�lelt�k egym�st. Mindenki tapsolt �s ujjongott �r�m�be.

A k�vetkez� egy hetet sajnos k�l�n kellett t�lteni�k, hisz Sesshoumarunak vissza kellett menne elint�zni p�r dolgot. Az esk�v�t h�rom h�t m�lva t�zt�k ki, amely az �szaki palot�ba lesz megtartva. Mikor ism�t tal�lkoztak, akkor olyan boldogok voltak, hogy alig b�rtak magukkal.

A k�vetkez� 3 h�t hamar eltelt, �s minden kezdett form�t �lteni. Chimiko kedvenc hely�t nevezt�k ki esket�nek, majd elkezd�d�tek a d�sz�t�sek, amelyben a l�ny is beseg�tett. Az utols� egy h�tben nem tehetett semmit, hisz ekkor voltak a megtiszt�t� szertart�sok. Nagyokat nevetett rajta, hisz m�r nem volt �rtatlan. Minden �szaki �s nyugati templomot v�gigj�rt �s im�dkozott egy nagyot. Mire vissza�rt a palot�ba, m�r minden �nnepi d�szben volt. Tal�lkozni akart a v�leg�ny�vel, de nem engedt�k, hisz az, rossz �men lenne. Az esk�v� napj�n kor�n kelt �s r�gt�n az erk�lyhez l�pett, ahol m�r mindenki s�rg�tt-forgott. Kopogtak, majd bel�pett a szolga, majd az anyja �s a h�gai. Egy�tt f�rdett�k meg �s �lt�ztett�k fel. Chimiko olyan gy�ny�r� esk�v�i ruh�t kapott, amilyet eg�sz �let�ben soha nem l�tott. Megk�rt mindenkit, hogy �lt�ztess�k fel a legcsod�latosabban. El�sz�r a feh�rnem�ket vette fel, majd fel� egy halv�nyk�k als� kimon�t kapott, amely szorosan tapadt r�. Ezt egy k�z�ns�ges feh�r �vvel k�t�ttek meg. Ennek a nyaka egy kicsit magasabb volt, hogy a fels�ruh�b�l kil�gjon. Ezut�n j�tt a h�feh�r selyem kimon�, melynek az ujjai �s az alja is b� volt. Ezt egy v�r�s obival k�t�tt�k meg, amely a l�ny melle alatt kezd�d�tt, majd a v�kony cs�p�j�n�l �rt v�get. A h�t�n k�t�ttek egy sz�p masnit. Erre egy �tl�tsz� kem�ny selyemb�l k�sz�lt usz�lyt adtak a l�nyra, amelynek szint�n nem volt ujja. Az usz�ly a l�ny m�g�tt h�z�dott egy-k�t m�terre. A l�ny a nyak�ba rakta Sesshoumaru anyj�nak az �kszer�t, amely gy�ny�r�en illet a ruha harm�ni�j�hoz. Ezut�n kif�s�lt�k �s egy hatalmas �s sz�p kontyot form�ltak a v�r�s haj�b�l, amelybe egy feh�r hajt�t raktak, majd l�g� d�szeket, amelyek szint�n feh�rek voltak. A l�nyt �vatosan kisminkelt�k. Kih�zt�k a szemeit, �gy m�g egzotikusabb lett. A sz�j�t egy halv�nyr�zsasz�n r�zzsal kent�k ki. Mikor k�szen volt, Chimiko alig akart hinni a szem�nek. Az anyja mag�ra maradat a l�ny�val, aki d�bbenten n�zte mag�t a t�k�rbe.

-El sem hiszem, hogy ez �n vagyok…

-Pedig az vagy dr�g�m! �s csodasz�p!

-K�sz�n�m any�m! Hitted volna, hogy egyszer f�rjhez megyek?

-Egyszer mindenki szerelmes lesz! Ap�d er�ltetni akarta �s nem j�rt szerencs�vel, de a sors ir�ny�tja, mind a haland�, mind a szellemet. Tudtam, hogy te is a sors �ldozata leszel egyszer. Nem akartalak siettetni…

-Anya, boldog vagyok �s szerelmes! Soha nem �reztem ilyet! Nehogy f�lre�rts… boldog voltam �s vagyok veletek is, de ez m�s…

-Nekem ne menteget�zz! Tudod ap�d mi�rt szeret annyira?

-Mi�rt?

-Mert olyan voltam, mint te! �n is mindenkit elkergettem… vele egy fesztiv�lon tal�lkoztam, mikor kil�gtam a keleti palot�b�l �s sz�rakoztam… bajba keveredtem �s � mentett meg. Azonnal megdobbant bennem valami, de nem �rultam el neki. Mi egy �vig sz�rakoztunk egym�ssal, mikor bevallottuk a m�siknak az �rz�seinket. K�zd�tt �rtem �s ez�rt tisztelem �s szeretem… tudom, hogy mit �rzel kicsim…

-Lehetek enn�l boldogabb? �n nem hiszem!

-� dehogynem! Ha lesznek gyermekeitek, akkor megtudod, hogy mi az igazi boldogs�g…

Besz�lgettek egy kicsit, majd lehetett hallani a harangsz�t, amely a cerem�nia kezdet�t jelezte. Tudt�k, hogy nekik van m�g idej�k, �gy nem siettek a lemen�ssel. Lassan l�pkedtek, �s k�zben besz�lgettek. Majd el�rt�k a bej�rati ajt�t, amely a kertre n�zett. A szolg�k meghajoltak, majd kinyitott�k az ajt�t. Chimikot annyira meglepte a nap szikr�z� sugara, hogy k�nytelen volt becsukni a szemeit, majd mikor �rezte, hogy hozz�szokott, kinyitotta �s majdnem el�jult a l�tv�nyt�l. Mindenhol v�r�s �s feh�r vir�gok d�szelegtek, amelyet sz�p szalaggal voltak r�gz�tve. Hatalmas sz�ksorok �lltak, amelyen ott �lt minden ter�lte ura �s csal�dja, valamint a nemesek. Eszm�letlen�l sokan voltak, Chimiko m�g ennyi embert soha nem l�tott egyszerre. Nagyot s�hajtott, majd elindultak a feh�r vir�gszirmokkal kisz�rt �ton. Az olt�rn�l ott �llt a pap, az apja �s Sesshoumaru, akin egy h�feh�r �s k�k mint�s f�rfi kimon� volt. A haja most egy kicsit fel volt k�tve �s az �nnepi d�sz volt benne. Chimiko v�gighallgatta, hogy milyen gy�ny�r� �s hogy milyen szerencs�s Sesshoumaru, hogy ilyen asszonya lesz. A l�ny csak mosolygott, m�ris elm�lt az idegess�ge. Az olt�rn�l az apja �nnep�lyesen �tadta a f�rfinak a l�nya kez�t, majd mindenki le�lt. Megkezd�d�tt a cerem�nia. Csod�latos volt az eg�sz �nnep�ly, mikor v�ge lett. Sesshoumaru �s Chimiko megcs�kolt�k egym�st, majd egym�s nyak�ba borultak.

-Gy�ny�r� vagy, dr�g�m!

-K�sz�n�m, uram!

Az este a mulatoz�s� volt �s a dics�rtek �s j� szavak fogad�s��. Chimiko �s Sesshoumaru m�r nagyon f�radtak voltak, de ne akartak megs�rteni senkit, �gy maradtak �s ettek-ittak. Az eg�sz �nneps�g hajnalba �rt v�get, mikor m�r t�bben is r�szegen fek�dtek az asztalokon. Chimiko mikor megl�tta az apj�t ugyan�gy fek�dni, hangosan nevetni kezdett. Lassan mindenki ment a maga dolg�ra, �gy a kis friss h�zasok elb�cs�ztak, majd elindultak a k�z�s szob�juk fel�. Mikor bel�ptek megcs�kolt�k egym�st, majd levetk�ztek. Beb�jtak az �gyba, de m�r nem maradt meg�nnepelni el�g erej�k, �gy mind a ketten elaludtak.

�

H�napok teltek el, mikor is Chimiko haza akart menni az anyj�hoz. Mivel Chimiko elk�lt�z�tt nyugatra, �gy el�g ritk�n l�thatta a csal�dj�t. Sesshoumaru nem akart menni, de Chimiko harciasan keresztbe tette a kez�t, ezzel jelezve, hogy nem t�r ellen�ll�st. Ennyi id� alatt m�r kiismert�k egym�st ennyire.

-J�nn�d kell!

-Chimiko! Ugye ezt m�r megbesz�lt�k…

-Igen, dr�g�m, megbesz�lt�k, de most… nem hagyhatod ki… mert…

-Mert?

-Csak! J�nn�d kell �s k�sz! K�rlek!!!!- n�zett r� a f�rj�re az �gyban.

Sesshoumaru csak s�hajtott, majd megcs�kolta, jelezve, hogy teljes�ti a l�ny akarat�t. Reggeli ut�n m�r indultak is. A f�rfi egy kicsit m�rges volt, mert a l�ny ne akart menni er�ltetett menetben, s�t mostan�ban lust�bb lett �s betegesebb. Nem sz�lt neki, de nem n�zte j� szemmel. K�t nap m�lva �rtek oda. Chimiko nagyon f�radt lett �s nem is �rezte mag�t t�l j�l. A sz�lei m�r v�rtak r�juk.

-�gy �r�l�k, hogy mind a ketten j�ttetek!- mondta Chimiko anyja

-H�t igen! A l�nya nagyon makacs…

-Nekem nem kell bemutatnod! A vezet�sem alatt is �lland�an vitatkozott. K�sz csoda, hogy nem esett nekem…

-De apa!

Ezen elnevetg�ltek, majd elindultak az �tkez� fel�. Chimiko l�that�an rosszul evett, mint mostan�ban �lland�an. Ezt mindenki �szrevette, mikor kiment a mosd�ba, akkor a n� fordult a nyugati �rhoz.

-Sesshoumaru! Mi baja van Chimikonak?

-Sajnos fogalmam! M�r hetek �ta ilye �s egyszer�en nem j�v�k r�, hogy mi�rt! Gyenge, nem eszik, nem edz, pedig �lland�an az�rt nyaggatott, hogy k�sz�tessek neki egy edz�termet.

-Agg�dom!

-�n is!

Ekkor l�pett be a l�ny, de kint is mindent hallott. Bel�pett, de nem �lt le az asztalhoz, hanem meg�llt mindenki el�tt. Lehajtotta a fej�t, majd nagyot s�hajtva felemelte a fej�t �s a f�rje szem�be n�zett.

-Sesshoumaru! Egy oka van annak, hogy ilyen vagyok mostan�ban…

-Mi?

-Most vagyok a legboldogabb a vil�gon!- ahogy kiejtette a szavakat, mindenki furcs�llva n�zett r�, el�sz�r az anyja ugrott fel.

-Csak nem?- mondta boldogan, mire Chimiko b�lintott

-Mit csak nem?- k�rdezte a k�t f�rfi egyszerre.

-Igen, any�m! Sesshoumaru, terhes vagyok!

-MI?- mondt�k a fi�k.

Chimiko hihetetlen gyorsas�ggal kiugrott az asztal m�g�l, majd a l�ny�t meg�lelte �s egy�tt �rvendeztek, majd a k�zeled� l�ptekre a l�ny feln�zett az ur�ra.

-Igaz ez? Ez�rt volt olyan rossz kedved…

-Nem volt rossz kedvem, csak nem �reztem magamat j�l! �r�lsz neki?

-Hmmm… EZ CSOD�LATOS!

Sesshoumaru mag�hoz ragadta a feles�g�t �s megp�rgette a leveg�be. Chimiko az elej�n �lvezte, de kezdett sz�d�lni, �gy megk�rte, hogy tegye le. M�g voltak itt egy p�r napot, majd visszaindultak nyugatra. Ahogy bel�ptek nyugat hat�r�ba, Sesshoumaru elrendelte, hogy az eg�sz ter�leten mondj�k el, hogy nyugat asszonya gyermeket v�r. P�r h�nap m�lva meg is sz�letett a kisfi�k, akit Inutashionak neveztek el.

�

�

�

THE END!