12. r�sz: A csel

�

Sesshoumaru felemelte a l�ny �ll�t, majd gyeng�den megcs�kolta. Chimiko viszonozta a cs�kot, majd a kezeit a f�rfi nyak�ba fonta. A f�rfi egy kis id� m�lva �t�lelte a l�ny derek�t. A k�t test a nagy ny�rfa alatt �sszefon�dott, majd sz�tv�l�suk ut�n egym�st n�zt�k. Nem tudt�k, hogy mennyi id� telhetett el, de �rezt�k, hogy ennyi ideig nem maradhatnak t�vol.

-Sesshoumaru! Van egy olyan �rz�sem, hogy ap�m tudott r�la, hogy te �s �n hazudtunk egym�snak…

-Sejtettem!

-Ne l�gy m�rges! Van egy �tletem…

-Igaz�n?

-J�tszunk egy kicsit! Ne �ruljuk el, hogy mi ketten m�r nem b�njuk az eljegyz�st, meg ilyenek, hanem igenis higgy�k azt, hogy mi ketten nem akarjuk felismerni a m�sikat…

-Azt akarod, hogy n�ha csin�ljunk egy nyilv�nos veszeked�st �s n�ha…

-Igen, n�ha ess�nk egym�snak, de…

-De?

-Est�nk�nt… sz�val… tal�lkozhatn�nk!

-Rendbe! Ma este m�r ne tegy�nk semmit, legfeljebb annyira, hogy megvet�en n�zz�nk egym�sra �s ennyi. Holnapt�l, te vagy az esk�dt ellens�gem… Tudod, hogy ez egy kicsit vesz�lyes?

-Igen, de pont ez a sz�p benne!

Mind a ketten nevettek �s elindultak a kast�ly fel�, majd egy bizonyos t�vols�g ut�n. Sesshoumaru elindult befel� �s fel�lt�tte a m�rges �larc�t. Az ajt�ba tal�lkozott Kenichivel is, aki mellett egy sz� n�lk�l ment el, de olyan d�h�s l�ptekkel, amit m�g a h�lye is a harag jelek�nt �rtelmezett volna. Kenichi nagyot nyelt, majd a t�volban �ll� l�nyt n�zte, aki lehorgasztott fejjel �llt a kertbe. K�zben Chimiko majd meg szakadt az el�t�r� nevet�s�t�l, ahogy l�tta a keresztapj�t, aki nagyon idegesen m�regeti �t. Ahogy Kenichi visszavonult, Chimiko �llt m�g egy darabig, majd haragot �s szomor�s�got �ltve mag�ra berobogott a kast�lyba, majd az �tkez�be.

Ek�zben Chimiko anyja �s apja idegesen v�rtak, hisz a k�t bizonyos illet� m�r r�gen elment �s nem t�rtek vissza. Ekkor ny�lt ki az ajt� �s Sesshoumaru s�t�lt be olyan gyilkos szemekkel, hogy hirtelen megfagyott a leveg� is. Chimiko anyja agg�dva n�zett a f�rj�re, aki csak b�lintott, hogy �rti a helyzetet. Ezut�n j�tt az aggodalmas Kenichi, aki idegesen suttogott valamit Chimiko apj�nak. K�zben Sesshoumarunak vissza kellett tartani a r�h�g�s�t. Most el�sz�r tudott volna igaz�n j�t nevetni. Egy 10 perc v�rakoz�s ut�n megjelent az ajt�ba a nap �nnepeltje, akin m�r nyoma sem volt a boldogs�gnak. Szomor�s�g �s olyan m�rt�k� harag csillogott a szem�be, hogy aki r�n�zett megijedt. Megvet�en r�n�zett a nyugati nagy�rra, aki viszonozta a megvet� tekintettet, �gy mindenki sz�m�ra vil�goss� v�lt, hogy Sesshoumaru �s Chimiko nagyon �sszevesztek. A l�ny lecs�ccsent a hely�re �s intett a szolg�l�nak, majd egy kis adag szak�t k�rt. A csal�dtagok agg�dva figyelni kezdt�k a l�nyt, aki egy h�rpint�sre megitta a p�link�t, majd n�m�n figyelni kezdte a m�sorokat. Egy �ra m�lva m�r a nagy r�sze a vend�geknek r�szeg volt, �gy k�vetkezett a t�nc. Minden f�rfi fel�llt �s az apj�val t�ncol� Chimikot k�rte t�ncba. Mivel nem illet visszautas�tani, �gy mindenkivel t�ncolt, majd utolj�ra maradt Sesshoumaru. Meghajoltak egym�snak, majd �t�lelte a derek�t �s t�ncolni kezdtek, de egyik�k sem n�zett a m�sik szem�be a v�g�n, pedig m�r h�zni kezdt�k a szem�ket. A zene v�g�re megk�sz�nt�k a t�ncot, majd vissza�ltek.

Az eg�sz mulats�gnak hajnalba �rt v�get, majd mindenki kisebb csoportokban hagyt�k el a termet. Az utols�k k�z�tt hagyta el a termet Sesshoumaru, de nem hagyta ki az utols� megvet� pillant�st, amit a l�ny fel� k�ld�tt. Chimiko szomor�an lehorgasztotta a fej�t, �s asztalt kezdte el b�mulni. M�r csak a kir�lyi csal�d maradt a terembe. Chimiko anyja elvitte az ikreket lefektetni, hisz a k�t kicsi m�r nagyon �lmos volt. Chimiko is �ppen �llt volna fel, mikor az apja megsz�lalt.

-J�l �rezted magad?

-Remek�l!- mondta olyan g�nnyal, hogy az apja nyelt egy nagyot

-Mi�rt nem?

-Mert itt van az a nyugati szellem, akit jegyesemnek akartok �s kider�lt, hogy v�gig hazudott nekem…

-Majd az esk�v�n…

-Esk�v�? Hol �lsz ap�m? Itt nem lesz semmilyen esk�v�… �r�lj, hogy nem �l�m meg itt mindenki el�tt… az a nyomorult…

Chimiko elcsukl� hanggal kirohant a teremb�l, majd meg sem �llt a szob�j�ig. Ahogy bez�rta az ajt�t, hangosan elkezdett nevetni. Levette mag�r�l a sz�p ruh�kat, majd sz�pen eltette a szekr�nybe. Ahogy a sminket is lemosta, felette egy laza h�l�kimon�t, majd ki�llt az erk�lyre. Egy f�l �ra m�lva f�ty�lt neki valaki. Ahogy len�zett a szeretett f�rfit pillantotta meg. K�rben�zett, majd leugrott az erk�lyr�l a szellem el�. Ahogy fel�llt, a f�rfira n�zett, aki komolyan n�zte �t.

-J�l csin�lta koll�ga!

-�n is h�lgyem!

Mind a ketten hangosan nevetni kezdtek, majd elindultak s�t�lni. Chimiko megmutatta a szellemnek a legszebb helyeket, majd egy kisebb tavacska mellett meg�lltak. Egym�s mellett �lltak �s a v�zben j�tszadoz� holdat figyelt�k. Hossz� percek teltek el, mikor a f�rfi megfogta a l�ny kez�t.

-�r�l�k, hogy �jra l�tlak! Agg�dtam miattad, mert nem akart�k visszamenni a testedbe…

-Sz�val ott volt�l? Akkor csak nem k�pzel�dtem! A te hangod seg�tett!

-Chimiko mi lesz vel�nk?

-Az, amit te szeretn�l! Ha szeretn�d, akkor semmi nem lesz k�zt�nk, hab�r azt nagyon f�jlaln�m… de ha akarod, akkor nem fogok l�zadni, ha feles�g�l akarsz venni…

-Sz�p volt az egy�tt t�lt�tt id�, de vannak k�teless�geink…

-Akkor itt van v�ge?- k�rdezte szomor�an

-Soha nem fogsz leszokni r�la, hogy nem engeded a m�sikat sz�hoz jutni? Mi lesz, �gy ha valamir�l komolyan kell majd besz�ln�nk? Tudod, soha nem akartam megn�s�lni, hisz azt egy felesleges dolognak tartottam…

-Akkor…

-Hallgass onna, most �n besz�lek! Az ap�m akarata miatt kerestem egy asszonyt, hisz hal�la pillanat�ba azt mondta, hogy egy f�rfi nem lehet teljes egy feles�g n�lk�l �s megesketett, hogy keresni fogok egy n�t, akit elveszek. Persze �n kir�h�gtem, �s azt mondtam, hogy egy gyenge n�, csak h�tr�ltatna, mintsem seg�tsen. Soha nem �rtettem, hogy ap�m mi�rt volt olyan �rzelg�s. Ott volt neki az any�m, aki az els� feles�ge volt, de sajn�latos hal�la ut�n ap�m egyed�l maradt. Ezut�n beleszeretett egy haland� n�be…

-Haland�ba?

-Igen! Majd megsz�letett a f�ltestv�rem Inuyasha. Mag�ban nincsen gondom vele, hisz nem �rtott, de az m�r nagyobb gond, hogy f�lszellem… hab�r most nem ez a l�nyeg. A l�nyeg, hogy ap�m nagyon adott az �rz�sekre �s ezt �n soha, de soha nem �rtettem meg. A hal�la el�tt nem az�rt voltam szomor�, hogy elmegy �s itt hagy, hanem, hogy nem azt a kardot kaptam meg, amit akartam volna. Sz�vtelennek hangzik, mert az is volt. Abban az id�ben engem semmi m�s nem �rdekelt, mint a hatalom �s a gyilkol�s. Amikor megesk�dtem neki, hogy keresek egy asszonyt magamnak, akkor nem gondoltam komolyan �s ezt 5 �vig be is tartottam, de ekkor el�ker�lt egy lev�l, amelyet az ap�m �rt sz�momra. Le�rta, hogy az asszony egy olyan kincs az �letben, amit csak egy f�rfi birtokolhat. Megint kir�h�gtem, majd azt is olvastam, hogy csak r�m sz�m�that ebben, hisz Inuyasha m�g t�l fiatal. Megtisztelt vele �s az�rt, mert bolond volt, �n mindig is tiszteltem �t, �gy teljes�teni akartam a k�r�s�t. Felkerestem sz�mos h�lgyet, akik sz�vesen lettek volna a feles�geim, de egyik�kben sem tal�ltam meg azt, amit kerestem…

-Mit kerest�l?

-Tal�n saj�t magamat, de nem tudom megmondani. Olyan n� kellett, akinek nem az volt a legfontosabb, hogy milyen sz�p kimon�t vegyen fel aznap, de ne is legyen t�l �polatlan �s harcias. Legyen t�k�letes…

-T�l sok az elv�r�sod!

-M�r sokan mondt�k! M�r feladtam a keres�s�t �s �gy gondoltam, hogy hagyom a fen�be, mikor hallottam egy k�memt�l, hogy �szak hercegn�je t�k�letes. Harcias, n�ies �s eszm�letlen gy�ny�r�. Eluntam, hogy mindig l�nyok ut�n megyek, �gy az egyik k�ld�ttemet k�ldtem ut�nad, de visszautas�tott�l. M�rges voltam r�d, de valami�rt tetszett nekem… a v�letlen, hogy tal�lkoztunk…

-Az biztos! Ha nem j�ssz leskel�dni, akkor m�r lehet, hogy az egyik�nk halotta �s a h�bor� k�sz�l�dik kit�rni…

-Nem leskel�dtem… a sors hat�rozza meg mindenkinek az �let�t… �gy l�tszik, hogy ez a mi sorsunk… �gy tal�lkozni!

-Jobb is volt ez �gy!

-Visszat�rve az eredeti gondolatmenetre… tal�lkoz�sunk ut�n elfelejtettem �szak hercegn�j�t �s csak a titokzatos �szaki volt a fejembe… �gy gondolom, hogy nek�nk �gy kellett megismerkedni.

Sesshoumaru a l�ny fel� fordult �s a szemeibe n�zett. Tal�lkozott a k�t szemp�r �s olyan m�lyen �s �rzelmekkel telien n�zt�k a m�sikat, hogy a vil�g nagy gondjai most egy kis hangy�ra zsugorodtak. A f�rfi gyeng�den megcs�kolta a l�ny sz�j�t.

-Chimiko, �szaki hercegn�je �s a titokzatos �szaki nemes harcosn�… leszel a feles�gem?

-Boldogan nyugat ura, Sesshoumaru, aki oly sok borsot t�rt az orrom al�.

Megcs�kolt�k egym�st, majd besz�lgetve indultak vissza. Megbesz�lt�k, hogy holnap Sesshoumaru holnap k�rv�nyezi, hogy hadd maradjon m�g egy kicsit �szak palot�j�ba, majd ennek hat�s�ra megt�rt�nik az els� veszeked�s�k. Mire �szbe kaptak m�r a l�ny erk�ly�n�l �lltak.

-Sajnos mennem kell… majd holnap tal�lkozunk!

-Igen! Chimiko, ugye nem j�tszol most is?

-Nem! Ha hazudn�k, akkor nem adtam volna magamat neked, �s nem fogadtam volna el k�r�sedet. Szeretlek teljes sz�vemb�l…

-�n is t�ged!

M�g utolj�ra megcs�kolt�k egym�st, majd a l�ny felugrott az erk�lyre �s m�g len�zett egyszer. Intett a f�rfinak, majd bel�pett a szob�j�ba. A szob�j�ba azonnal lefek�dt �s r�gt�n el is nyomta az �lom. M�snap boldogan kelt, a napsugarak is boldogan cik�ztak. �ppen f�s�lk�d�tt d�dolva, mikor kopogtak, majd bel�pett a szolg�l�ja �s nagyon ideges volt.

-J� reggelt Kinou!

-J� reggelt hercegn�!

-Mi a bajod? Olyan ideges vagy…

-Nem is tudom, hogy hogyan mondjam el, de a nyugati nagy�r most besz�l az ap�ddal.

-Mi?- ugrott fel inger�lts�get tettetve a l�ny, majd felkapta a k�nt�s�t �s elindult az apja irod�ja fel�. Az ajt�ba ellaz�totta az izmait, majd berontott �s olyan szikr�kat sz�rt a szeme, hogy ak�r vill�mcsap�sk�nt is j� lett volna. Azonnal az apja mellett �ll� f�rfira n�zett, aki len�z�en n�zett v�gig rajta. A l�ny elsz�rny�lk�d�tt, majd az apj�ra n�zett v�dl�n.

-Mi folyik itt, ap�m?

-Ahhoz neked semmi k�z�d onna!- mondta Sesshoumaru

-Ugyanannyira van jogom tudni, mint neked ahhoz, hogy �gy mersz hozz�m sz�lni.

-Vigy�zz a sz�dra, mert rosszul j�rsz… �gy, mint az erd�ben…

-Jaj de nagyon b�szke valaki… csak le ne sz�lljon a fejed, de ha akarod, akkor seg�thetek rajta.

Sesshoumaru �s Chimiko megropogtatt�k a karmaikat, majd egym�s fel� fordultak. A kettej�k kibontakozni l�tsz� csat�t az �szaki �r szak�totta f�lbe azzal, hogy k�z�j�k �llt.

-Chimiko hagyd abba4 Sesshoumaru nagy�r az�rt j�tt, hogy k�rv�nyezze az itt marad�s�t…

-Mi?

-J�l hallottad! Itt maradok a nyakadon!

-Mint parancsnok helytelen�tem ezt a d�nt�sedet ap�m… rem�lem nem…

-Enged�lyt kapott r�, hisz a jegyesed…

-Ez nekem nem a jegyesem! Becsapott �s hazudott… v�gig j�tszott velem…

-Te is ezt tetted �szaki!

Chimiko kirohant az ajt�n, majd egy sarkon megv�rta, am�g kiny�lik az ajt� �s kil�p rajta Sesshoumaru. Odah�vta mag�hoz, majd egym�s kez�be csaptak �s mentek az �tjukra. Az eg�sz napot �tveszekedt�k, m�r a v�g�n rosszul esett egym�shoz sz�lniuk.

Egy h�tig maradt Sesshoumaru. Ezen id� alatt minden nappal veszeked�s �s n�ha csata is folyt k�zt�k, amelyet mindig megtervezett id�ben �s helyen v�geztek, hogy mindenki felfigyeljen r�, de viszont minden �jszak�t egy�tt t�lt�ttek a kertben a fa t�v�be �s besz�lgettek. Egy ilyen �jszak�n, mikor m�r csak n�m�n n�zt�k a szok�sos vizet Chimiko szomor� szemmel n�zett a f�rfira.

-Sesshoumaru! �n nem akarok veszekedni!

-�n sem! M�r unom egy kicsit… n�ha teljesen olyan lenne, mintha…

-T�nyleg veszekedn�nk! Azt akarom, hogy mindenki tudjon r�la…

-Valahogy �n is ezt �rzem! Mi sz�gyellnival� van abba, hogy szeretj�k egym�st? �gy is csak egy leck�ztet�s lett volna a c�l.

-�gy van! A m�ltkor egy kicsit t�lfesz�tett�k a h�rt…

-H�t igen! Sajnos egyik�nk sem tudja hol a hat�r. Az any�d t�nyleg azt hitte, hogy meg�llek. Olyan keserves sikolyt ritk�n hallani. Fejezz�k be, Chimiko!

-Rendbe! Mit tegy�nk?

-Holnap reggel elmegyek hozz�d �s megv�rlak kint. Ha k�szen vagy, akkor lemegy�nk reggelizni �s bejelentj�k az esk�v�t.

Chimiko csak b�lintott, majd elindultak vissza. Az erk�ly�k alatt megcs�kolt�k egym�st titokban, hisz ez lesz az utols� titkon v�ltott cs�k, majd elv�ltak egym�st�l.