5. r�sz: A megmutatkoz� jelek

A k�vetkez� k�t h�tben Kouno minden szabad idej�t a k�nyvt�rban t�lt�tte, Giro mindig vele volt �s nagyon sokat megtudott a szellemt�l. Egyre jobban �rezte, hogy l�teznek olyan szellemek is, amelyek n�h�ny esetben, sokkal jobbak az emberekn�l. Egy szombati reggelen, mikor Kounonak volt k�t �ra sz�nete �ppen a k�nyvt�rban olvasgatott egy sz�p verses k�tetett, mikor �rezte a v�ll�n az er�s karokat.

-J� reggelt Kouno! Ilyen hamar itt vagy?

-Igen Uram! Szeretem a verseket, �desany�m sokat olvasott fel nekem, mikor kicsi voltam.

-Akkor sem k�ne minden id�det itt t�lteni, vannak a k�nyvekn�l sokkal �rdekesebb dolgok is.

-Soha nem voltam nagyra v�gy�, engem nem �rdekelnek olyan dolgok, amit a legt�bb l�ny tesz. Nem szeretek ruh�kat pr�b�lgatni �s a f�rfiakr�l besz�lgetni.

-Igaz is! T�ged soha nem lehet f�rfival l�tni rajtam k�v�l, a bar�tn�iddel ellent�tben. Mi�rt?

-Valami�rt soha nem vonzottak. M�rmint a f�rfiak vonzanak, de nem szeretem magamat feleslegesen h�ly�nek tettetni.

-Ezt hogy �rted?- �lt le mell� a szellem

-Rengeteg f�rfi �gy gondolja, hogy a n�k ostoba �s hasztalan l�nyek, akik csak az�rt vannak, hogy �ket szolg�lj�k. Ett�l vagyok �n rosszul. Igenis vannak olyan n�k, akik okosak �s er�sek, csak ez b�ntan� a f�rfiak lelkivil�g�t.

-Furcsa megl�t�s, de van benne igazs�g!

-Tudom!

-Kouno! Vannak friss h�reim…

-K�rlek uram, �ruld el!

-J�l van! A m�lt h�ten k�rted, hogy n�zzek ut�na a j�slatokban �s legend�kban ennek a t�rt�netnek. Sok�ig nem tal�ltam semmit, de egy na a kezembe akadt egy szakadt �s poros irat, ami egy j�slat volt. Tess�k itt van!

A l�ny lassan elvette a l�that�an nagyon rossz �llapotban l�v� iratot, �s �vatosan sz�tnyitotta. Nagyon kellett figyelnie, mert n�h�ny sz� rosszul lehetett l�tni.

-A nagyasszony sz�ve aranyat rejt, mely b�k�t �s egyben pusztul�st is hozhat eme vil�gra. Megjelenik majd egy l�ny a j�v�ben �s mindenkinek szolg�lat�ban leli meg erej�t, amelyet k�s�bb ura mell� �ll�t. Soka akad�ly �s visz�ly lesz az �lete, de az ima �s az �let megmenti a �let�t.

Kouno lassan visszahajtotta a pap�rt �s elgondolkodva n�zett ki az ablakon. Nagyon zavaros �s �rthetetlen volt els� hall�sra, de k�s�bb kezdett egy kicsit kitisztulni a dolog �s m�r a v�g�n �gy �rezte, hogy nagyon is �rti a j�slat sz�veg�t, de ez k�s�bb kider�l…

Ek�zben Giro cs�ndesen n�zte a gondolkod� l�nyt.

„Milyen gy�ny�r�! Ha nem tudn�m, hogy szolga, akkor azt is gondolhatn�m, hogy valami nemesi csal�db�l sz�rmazik”

-Min gondolkozol?

-Azon, hogy mir�l sz�l a j�slat.

-Megmondom �n neked! Ez a t�rt�net az arany papn�r�l sz�l.

-Kir�l?- kapta fel a fej�t a l�ny

-Az arany papn�r�l!

-Az ki?

-Te nem ismered a legend�t?

-Sajnos nem, nekem senki nem mes�lt legend�kat…

-J�l van, akkor elmes�lem! Sz�val, a legend�k �gy sz�lnak, hogy t�bb �vsz�zaddal ezel�tt l�tezett egy n�, akinek ereje senki m�s�hoz nem volt hasonl�. Egy szent�ly papn�je volt, de nem haland�. Sokan f�ltek is t�le, mert, aki nem haland�, az j� papn� nem lehet, de ennek a n�nek a sz�v�ben semmi m�s lakott csak szeretett. Egyszer azt a feladatot kapta az istenekt�l, hogy tiszt�tsa meg a vil�got a gonoszs�gt�l. Az elej�n minden �gy t�rt�nt, de k�s�bb a szellemek �sszefogtak ellene, meg�lt�k, de hal�la el�tt m�g meg�g�rte, hogy visszat�r ebbe a vil�gba �s teljes�ti az istenek akarat�t. Nagyon sokan azt mes�lik, hogy ennek a n�nek lett reinkarn�ci�ja a legend�s papn�, Midoriko, de �n �gy gondolom, hogy t�vednek.

-Mib�l gondolja uram?

-Egy r�gi iratban olvastam, hogy az igaz arany papn�nek el�jelei vannak. Kicsi jelek, de ann�l t�bbet jelentenek.

-�rtem! Most ha nem b�nja, de mennem kell dolgozni!

-Menj�l csak. Egy darabig veled tartok!

Fel�lltak mind a ketten �s kiindultak. Lassan haladtak. Igaz�b�l Kounonak volt m�g egy �r�ja munkakezd�sig, de m�r nem akart tov�bb a k�nyvt�rba �ld�g�lni, �gy gondolta, hogy a szabad leveg�n okosabb lesz. Megk�rte Girot, hogy tartson vele a kertbe. S�t�ltak �s besz�lgettek, majd elindultak a vir�goskerthez. Kounot megint megd�bbentette a r�zs�k l�tv�nya �s �nk�ntelen�l is mosolyt csalt az arc�ra.

-�gy l�tom, szereted a vir�gokat!

-Szerintem a vil�gon nincs szebb dolog a ny�l� vir�gokn�l! �k k�pviselik a teljes �letet.- guggolt le egy r�zsa mell� Kouno

-Hogy �rted?

-Minden �vben meg�julnak �s kiny�lnak, de nekik is van egy lappang� �s bor�s idej�k, mikor nem mutatj�k meg magukat, ha jobban belegondol az ember, akkor ez jellemz� az �let m�l�s�ra. Igaz, a szellemek nem nagyon �rz�kelnek ebb�l semmit, de a haland�k, szeretik ki�lvezni minden pillanat�t.

-�rtem! Nek�nk is telik az id�, de sokkal lassabban…

-�s ez�rt nem tudj�k �lvezni. Uram, megengedd egy k�rd�st?

-Persze!

-Mikor �rezte mag�t nagyon j�l? Mi a legeml�kezetesebb pillanata?

-H�t… nem is tudom…

-Na l�tja! Mi mindenre eml�ksz�nk, mert olya r�vid az �let�nk!

-Csod�lkozom rajtad!

-Mi�rt uram?

-N� �s szolg�l� l�tedre nagyon sokat tudsz a vil�gr�l �s nagyon t�j�kozott vagy. R�gen tal�lkoztam ilyen szem�llyel, ebbe beletartoznak a szellemek is.

Giro lehajolt �s le akart szak�tani egy r�zs�t, de mikor hozz��rt m�lyen megv�gta az ujj�t. Hangosan felszisszent, erre Kouno felugrott �s nem gondolva �t, hogy mit tesz, f�nyesen dereng� kez�vel meggy�gy�totta a sebet. Csak mikor elvette a kez�t, d�bbent r�, hogy nagyon nagy butas�got csin�lt. A f�rfi d�bbenten n�zte a l�nyt.

-Ki vagy te, Kouno?

-Egy egyszer� l�ny!

-Nem hiszem! �ruld el ki vagy?

-Mennem kell!

Kouno v�r�s arccal elrohant �s meg sem �llt a konyh�ig, ahol a t�bbiek dolgoztak. Lassan � is munk�ba �llt, de a mai nap sokkal �gyetlenebb volt, mint m�skor. Semmire nem tudott gondolni, mint arra, hogy lebukott egy befoly�sos szellem el�tt. Minden percbe azt n�zte, hogy mikor j�nnek �rte �s z�rj�k el valamelyik t�ml�cbe, de senki nem j�tt.

Lassan eltelt megint egy h�t �s Kounot nem vitte el senki, ez egy kicsit megnyugtatta, de amikor tal�lkozott Giroval, gyorsan elrohant valamerre. Nem tudta, hogy mit mondjon neki, nagyon kedvelte ezt a f�rfit �s nem akart semmilyen rosszat, de nem szerette volna, ha kider�l, hogy � nem �tlagos haland�. Ahogy ezeken gondolkodott, az�rt mindig megk�rdezte mag�t�l, hogy akkor � most micsoda? A szabad idej�t is a t�bbi l�nnyal t�lt�tte, mikor minden v�gya az volt, hogy a k�nyvt�rban olvasgasson. Nimo mindenr�l tudott, �s nyitott szemmel j�rta a foly�sokat, hogy ha l�tja Girot, akkor jelez Kounonak.