9. r�sz: A teljes er�

Kouno nagy leveg�t vett az ajt� el�tt, majd bekopogott. Bentr�l csak egy mormog�s hallatszott. Ezt a l�ny igennek vette, �gy kinyitotta az ajt�t. Benn az asztal m�g�tt Sesshoumaru �lt, mellette, pedig Giro �llt. Mikor bel�pett a l�ny, Giro meg akart hajolni, de Kouno meg�ll�totta.

-Giro uram, nem sz�ks�ges ezt.

-De �rn�…

-Nem vagyok az, legal�bb is m�g eddig.

-�rdekes, engem, pedig arra akarsz k�nyszer�teni, hogy annak n�zzelek.- v�gott k�zbe Sesshoumaru

Erre Kouno d�h�sen a szellemre n�zett, aki csak hidegen �s k�z�ny�sen viszonozta a n�z�st.

-Neked is ezt mondan�m, ha nem lenn�l arc�tlan.- v�gott vissza Kouno

Gironak �s Sesshoumarunak is be kellett vallani, hogy van ebben a l�nyban kur�zsi, hisz, aki ilyet mer mondani a nagy�rnak, az al��rta a hal�los �t�let�t. Mind a ketten a l�ny n�zt�k, aki annyira d�h�s volt, hogy el is felejtette, hogy az�rt j�tt, hogy bocs�natot k�rjen. Kouno bossz�san megfordult �s elindult egy sz�k fel�. Le�lt �s mag�ba motyogva bosszankodott. A nyugat ura egy ideig �rtetlen�l n�zte a l�nyt, majd elh�zta a sz�j�t �s le�lt � maga is. Giro is vissza�llt a f�rfi mell�, majd elkezd�d�tt az a besz�lget�s, amit Kouno legsz�vesebben a h�ta k�zep�re k�v�nt volna.

-K�sz�n�m ruh�kat! Tetszenek, de…

-Te vagy a jogos uralkod�ja keletnek, ennyi j�r, �rn�m!- mondta Giro

-M�g egy�ltal�n nem biztos, hogy �n vagyok az �rn�.

-Ez m�r biztos!- mondta k�z�mb�sen Sesshoumaru

-Honnan…

-P�r napja k�ldtek egy �zenetet, hogy vagy �tadunk, vagy kit�r a h�bor� a k�t orsz�g k�z�tt. Nem �ll �rdek�kbe, ha te visszam�sz.

-De mi�rt, hisz �n…

-F�lnek, kelet ura egy becstelen f�reg, aki az anyja �ltal ker�lt tr�nra. Az � anyja, a te any�d testv�re volt. Midig is rivaliz�ltak egym�ssal…

-Honnan ismered any�mat?

-Mikor kit�rt a nagy d�monh�bor�, akkor itt �lt egy r�vid ideig az any�d. Ap�m �s az � apja bar�tok voltak. Nyugat �s kelet mindig sz�vets�gben �llt egym�ssal. Az�rt van itt az a t�bla…

-K�sz�n�m!- n�zett h�l�san Kouno

-Mit?- �rtetlenkedett a szellem

-Hogy elmondod az igazat! T�led, Giro, pedig bocs�natot k�rek.

-Mi�rt is?

-Mert m�r mikor olvasgattam, m�r akkor sejtettem, hogy ki vagyok, de f�ltem, hogy el�ruln�l, �s ez�rt nem mondtam meg neked. Ne haragudj!

-Nem kell ez�rt bocs�natot k�rned, �n is ezt tettem volna a helyedben.

-Akkor, ha ezt megbesz�lt�k, akkor t�rj�nk a l�nyegre! Mit akarsz tenni Kouno?- sz�lalt meg Sesshoumaru

-Vissza kell kapnom a tr�nomat…

-Mi�rt fontos ez neked?

-H�t… nem is tudom! Valami, ami bennem lakik, azt akarja, hogy visszamenjek keletre. Nem v�gyok hatalomra �s er�re, nekem az orsz�gom �rdekeit kell n�znem. Ha t�nyleg olyan alak ir�ny�tja az orsz�gomat, mint mondtad, akkor musz�j vagyok menni.

-Helyes v�lasz, de m�g nem m�sz sehova! Nem j�tszok senki kez�re, f�leg nem annak az ostob�nak. Itt maradsz, am�g meg nem gy�gyulsz. Ott maradsz a szob�mban, hogy kell�en felgy�gyulj! Ut�na kital�ljuk, hogy mi legyen.

-K�sz�n�m! Giro, k�rlek, szeretn�k n�gyszemk�zt besz�lni…

-M�ris asszonyom!

Giro becsukta maga m�g�tt az ajt�t, majd elindult a folyos�n a k�nyvt�r fel�. Sesshoumaru n�zte a cs�ndben �l� l�nyt, aki a kez�t kezdi el t�rdelni.

-Ideges vagy!

-Nem vagyok!- v�gta r� Kouno

-Az vagy! Mit akarsz?

-Szeretn�m megk�sz�nni, hogy seg�tett�l… mi�rt tetted?

-El�sz�r �n akarok k�rdezni valamit! Mi�rt akartad megv�deni a nevemet?

-Te hallottad?

-Ostoba! Szellem vagyok, j�l hallottam mit mondt�l! Sz�val?

-Fogalmam sincs, tal�n, mert ideval�nak �rzem magamat… hallottam, hogy megs�r�lt�l.

-Azzal ne t�r�dj! Az igazs�g az, hogy t�nyleg meg akartalak �lni, de valami�rt m�shogy d�nt�ttem!

-�rtem! Sajn�lom, hogy felpofoztalak…

-Jobb, hogy ha nem szokod meg, hogy ilyen vakmer� lehetsz! T�bbet nem fogok sz�pen viselkedni…

Kouno fel�llt �s els�t�lt az ablakig. Kin�zett rajta �s percekig nem sz�lalt meg, csak a k�rnyezetet figyelte. Minden csendes �s nyugodt volt. Hallotta, hogy m�g�tte egy sz�k tol�dik el �s tudta, hogy maga a szellem is fel�llt. Megfordult �s szembe tal�lta mag�t Sesshoumaruval.

-Mi�rt nem vagy d�monform�ban?

-M�g nem vagyok olyan er�s, hogy tart�san fenntartsam!

-Azt tudod, hogy a sebeid is gyorsabban gy�gyuln�nak!

-Sejtem, de m�g… ezt m�r mondtam, de ne agg�dj, van egy t�k�letes m�dszerem, igaz…

-Igen?

-Any�m tan�tott r�, mikor kicsi voltam. Ez egy f�zet, amely nagyon er�s, de hat�sos, soha nem b�rtam ki. �lland�an el�jultam t�le, de lehet, hogy vagyok m�r el�g er�s.

-Sz�lok a szolg�knak �s elk�sz�tik…

-Hagyjad! Meg tudom csin�lni. Mikor m�r mindenki aludni fog, lemegyek �s elk�sz�tem.

Kouno �s Sesshoumaru k�z�tt a t�vols�g cs�kkent �s egym�st n�zt�k. Kouno most el�sz�r v�lt felfedezni egy kis vid�m l�ngot a szellem szemeibe. Kouno f�lt egy kicsit, de a sz�ve �temes ver�se feledtette vele minden r�m�let�t. A f�rfi lassan l�pett m�g egyet, majd egy rakonc�tlan tincset tett arr�bb a l�ny arc�n�l. V�gig sim�totta a l�ny arc�t, aki beleborzongott a gyeng�d �rint�st�l.

-Soha nem gondoltam volna, hogy egy haland�nak ilyen �rz�sei lehetnek.

-Honnan gondolod, hogy vannak �rz�seim?

-Nem tudsz �tverni, a tested ellened sz�l. Minden mozdulatomat a tested kellemesen �rz�kel.

-T�l sokat k�pzelsz magadr�l!

Kouno h�tr�bb l�pett, a var�zslatos pillanatot megt�rte a szellem szavai. Elmosolyodott �s n�zett tov�bb a szellemre. Nem sz�laltak meg, csak n�zt�k egym�st. Ekkor Kouno meghallott olyan szavakat, amelyet nem k�s�r hang.

„Mi van ezzel a l�nnyal? Olyan, mintha �vek �ta ismern�m… Azok a szemek…”

A l�ny elv�r�s�d�tt, mikor r�j�tt, hogy Sesshoumaru gondolatait olvasta. Nem tudta maga sem, hogy hogyan tette ezt, de egyre jobban �rezte, hogy az ereje n�vekszik.

-Mindig haland� form�ban leszel?

-Nem tudom! Egy id� m�lva m�r nem alakulok vissza, de addig…

-Meddig tart a fel�p�l�sed?

-Ha bev�lik a f�zet, akkor 3 nap m�lva j�l leszek, de ha nem, akkor �rtelemszer�en hossz� gy�gyul�s el� n�zek. Most ha nem b�nod, akkor megyek �s beszerzem a megfelel� gy�gyn�v�nyeket.

-V�rj! Nem k�ne egyed�l menned, f�leg ha ilyen �llapotban vagy! Egy ideig veled megyek, �gy is el kell int�znem valamit.

-Ahogy szeretn�d!- mondta h�v�sen �s akadozva Kouno

-Mi meg mi a bajod?

-Nem… �rzem… j�l… magam!

Kouno ekkor elesett �s elter�lt a f�ld�n. Az �jul�s ker�lgette �s �rezte, hogy mindj�rt kiszakad a sz�ve. A mellkas�hoz kapott �s megszor�totta a kimon�j�t. Sesshoumaru odal�pett hozz� �s felemelte volna, ha a l�ny engedte volna, de kit�pte a kez�t �s �v�lteni kezdett. Kouno ekkor elvesztette az eszm�let�t �s al�lva ter�lt el a f�ld�n. Sesshoumaru k�zelebb akart l�pni, de ekkor a l�ny teste f�nyesen derengeni kezdett, majd egy id� m�lva egy n�i alak jelent meg a l�ny m�g�tt. Aranysz�n� haja a f�ldet seperte �s a v�r�s szemei boldogan csillogtak. A v�r�s m�regcs�kok is �l�nken vil�g�tottak a n� arc�n. Hossz� fekete kimon�t hordott, amelyen egy f�nixmad�r volt, a derek�n egy feh�r �vben 3 kard pihent �s egy legyez�t tartotta a kez�ben. Mikor megl�tta a f�rfit meghajolt el�tte, majd a szem�be n�zett.

-Sesshoumaru-sama! �r�l�k, hogy l�tlak!

-Surrei-domo! �jra nyugaton?

-Mint l�tod, de sajnos m�r �lvezhetem a kertetek sz�ps�g�t, de most nem ez�rt vagyok itt. Szeretn�k k�rni valamit!

-Vigy�zzak a l�nyodra?

-Igen, nemsok�ra fel�bred benne a teljes ereje, akkor nagyon rosszul lesz �s hetekig nem t�r mag�hoz. Nem fogja tudni, hogy mit tegyen, mert t�l sok lesz neki egyszerre. K�rlek, maradj mellette.

-Tudod, hogy nem vagyok senki szolg�ja, m�g neked sem!

-Tudom, de akkor is k�rlek r�! Kelet mozgol�dik, �s mindent megpr�b�l majd, hogy megszerezz�k a kulcsot…

-Milyen kulcsot?

-Kouno test�ben van! Ha megszerzik a kulcsot, akkor nemcsak a l�nyom veszti el az �let�t, hanem f�ktelen nagy hatalom szabadul ki. A hiedelmekkel ellent�tben, nem az�rt pecs�teltem le az erej�t, hogy megv�djem. Igaz, az is domin�lt bennem, de a legfontosabb, hogy ha rossz kezekbe ker�l az ereje, akkor k�pes elpuszt�tani mindent. A l�nyom vesz�lyes is lehet, ha �gy hozza a sors.

-Mi van, ha �n megszerzem a kulcsot?

-Nem fogod! Ismerlek annyira. Kem�nynek �s h�v�s tetted magad, de… Ez m�r a j�v� lesz! Hossz� �t �ll el�tettek, vigy�zz r� k�rlek!

-J�l van!

-Rendes vagy! Ap�d �dv�z�l! M�g besz�l�nk m�g!

Azzal, hogy kimondta az utols� szavakat, a n� elhalv�nyodott �s v�gleg elt�nt. Ekkor kezdett el mozgol�dni Kouno. Sesshoumaru m�lyet s�hajtott �s felvette az �l�be a l�ny �s elindult a szob�ja fel�. Bent a szob�ba lefektette, majd kiment az erk�lyre. P�r �ra m�lva Kouno fel�lt �s az erk�lyn�l �ll� f�rfit n�zte. Nem tudta, hogy mi t�rt�nt vele, csak egy borzalmas f�jdalomra eml�kszek �s arra, hogy el�jul. A feje f�jt �s h�nyingere volt, amit siker�lt legy�zni. Hom�lyosan l�tott �s a hall�sa sem volt a legt�k�letesebb. P�r percig �lt, m�g siker�lt kitiszt�tni minden �rz�k�t. Csak most l�tta, hogy �jra Sesshoumaru szob�j�ba fekszik �s az �gy mellett egy hatalmas sz�kben, maga a szellem �l. Csukva volt a szeme, de Kouno tudta, hogy egy�ltal�n nem alszik.

-Fenn vagy m�r?

-Igen!- mondta Kouno

-Most m�r biztos, hogy nem m�sz sehova! Nem akarok �lland�an egy haland�t cipelni. Itt maradsz, am�g nem leszel jobban.

-Nem zavar, hogy a te szob�dban fekszem? Nekem is van szob�m…

-A csel�dszoba? Ennyire nem n�ztelek ostob�nak. Te m�r nem vagy csel�d, neked kellene csel�deket tartani…

-K�sz�n�m, de nem! �n nem vagyok olyan…

-Mint?- csillant meg v�szj�sl�an a szellem szeme

-Hagyjuk! A l�nyeg, hogy �n nem tal�lom helyesnek a szolg�kat. Am�gy mi t�rt�nt velem?

-Egyszer�en el�jult�l, szerintem a sebed okozta az �jul�st…

-H�ny �ra van?

-M�r elm�lt este 10.

-K�rhetek t�led valamit?

-Att�l f�gg…

-Lek�s�rsz a konyh�ba?

-Ha �hes vagy, akkor sz�lok egy szolg�nak…

-Nem vagyok �hes, a f�zetet kell elk�sz�tenem, ennyire nem figyelsz r�m?

Sesshoumaru sz� n�lk�l fel�llt �s kitakarta a l�nyt. Kouno fel�llt �s lassan elindult, de hamar r� kellett j�nnie, hogy egyed�l nagyon hamar sz�d�lni kezd. L�that�an a szellem nem akart seg�teni, ez egy kicsit felbosszantotta Kounot, �gy csak az�rt sem akarta megk�rni. Lassan haladtak, de v�g�l �jul�s n�lk�l siker�lt lejutni a konyh�ba. Sesshoumaru igaz�n k�v�ncsi volt, hogy vajon milyen f�zet lehet az, ami ilyen hamar meggy�gy�tja azt a s�lyos sebet.