13. r�sz: Keleti palota

a kapukat �r�k v�dt�k, �s az �rkez�ket figyelt�k m�r messzir�l. Kouno kiegyenesedett �s izgulni kezdett. Nem gondolta volna, hogy ekkora a keleti palota �s az a sok �r, m�g jobban ideges�tette. Lelass�tott, majd meg�llt az �r�k el�tt, akik vegyes �rz�sekkel v�rt�k. Csod�lkoztak, hogy itt van a jogos �r�k�s �s dacosak voltak, mert tudt�k, hogy mi j�r, ha ellenszeg�lnek.

-Engedjetek be!

-Nem! Neked tilos itt lenned!

-Azt majd megl�tjuk!

Kouno el�vette a legyez�t �s kicsapta, mire egy kis sz�l t�madt fel. Nem nagy, de m�gis el�g annyira, hogy jelezze, hogy k�sz harcolni is ak�r. �gy forgatta a kezeiben a legyez�t, mintha kiskora �ta ezt tanulta volna. Koncentr�lt �s motyogni kezdett, k�zben a kez�ben a legyez�t egy percre sem �ll�totta le. A k�vetkez� pillanatban a f�kr�l a levelek lesz�lltak �s k�rbevett�k a l�nyt. Minden lev�l r�sz�llt az �r�kre, akik r�gt�n �sszeestek.

-Csak alszanak! Senkit nem akarok b�ntani feleslegesen.

Ekkor kiny�lt az ajt� �s egy csapat katona l�pett ki rajta, majd egy f�rfi, aki nemesi ruh�ba volt �lt�zve. �nel�g�lt mosoly �lt az arc�n �s l�tszott, hogy sunyi alak. Eg�szen k�zel ment Kounohoz �s a szemeibe n�zett. A katon�k k�rbevett�k a kis csapatot.

-�dv itthon, Kouno! A nevem…

-Hutso!

-Igen! �n vagyok kelet ura…

-T�vedsz, kedves Hutso… aki� ez a palota az �n vagyok.

-Tudod bizony�tani?

-Hogy akarod, hogy bizony�tsam?

-Tudom�som szerint l�tezik egy nyak�k, mi az any�d tulajdon�ban volt, neked adta hal�la pillanat�ba. Ha meg tudod mutatni, akkor elhiszem, hogy ki vagy…

-Ha megmutatom, akkor t�rgyalunk?

-Pontosan!

Kouno gondolkodott egy pillanatra, majd becsukta a szemeit �s m�lyet s�hajtott. Sesshoumaru h�tr�bb l�pett, mert tudta, hogy ezut�n mi k�vetkezik �s igaza lett, a l�nyb�l f�ny t�rt el� �s a teste megemelkedett. A ruh�i letekeredtek r�la, majd a meztelen test�b�l egy eddig soha nem l�tott f�nyess�g t�rt el�. Be kellett csukniuk a szem�ket a b�m�szkod�k, hogy ne b�ntsa a szem�ket a f�ny. Mikro a vak�t� f�nyess�g elm�lt egy l�nyt l�ttak a leveg�ben lebegni �s m�lys�ges b�lcsess�g �gett a szemeiben. A teste aranyban �szott �s a haja megn�tt �s az �g fel� �szott. A kezeit a mellkasa el�tt tartotta �sszez�rva, mikor kinyitotta a kezeiben egy f�nyesen csillog� v�r�s k�ves nyak�k volt, melyben egy f�nix volt l�that�, amely l�tuszvir�got �leli. Mikor l�tta mindenki a k�vet, akkor a l�ny �jra �sszez�rta a kezeit �s mag�ba s�llyesztette a nyak�ket. Teste k�r� a ruha �jra visszat�rt �s fel�lt�ztette, majd a l�ny ereszkedni kezdett �s visszaalakult a teljes val�j�ba. Kinyitotta a szemeit �s Hutsora n�zett.

-Most el�gedett vagy?

-Igen! V�gre megmutattad a val�di �ned, m�r nem tudsz �jdons�got mutatni…

Kouno hangosan elkezdett nevetni, de ez a nevet�s nem olyan volt, mint az Sesshoumaru megszokta. A r�gen b�rsonyos �s meleg kacag�st most felv�ltotta egy kegyetlen �s harcias nevet�s, amit�l m�g az � h�ta is bors�dzott. Kouno kiny�jtotta a kezeit �s �sszeszor�totta a tenyer�t, mire Hutso felemelkedett �s l�that�an valami szor�totta a nyak�t.

-El�sz�r is elengeded a h�veimet, most! A m�sik, hogy el�g bunk� magatart�s egy nemest�l, hogy az �rn�j�t a v�ros falain k�v�l pr�b�lja meg�lni. A katon�id semmit nem �rnek ellenem �s ezt te nagyon j�l tudod, de m�gis fel�ldozn�d �ket, hogy a te kis hatalmad v�dve legyen, SZ�NALMAS VAGY!

-Akkor sem tudsz ellenem tenni semmit.- ny�gte Hutso

-Gondolod! Most bemegyek �s visszakapom a jogaimat. Te maradhatsz a palot�ba, de figyelem minden mozdulatodat…

-Vicces vagy! �szak m�r idetart, hogy seg�tsen nekem! Sesshoumarunak el kell vennie �szak hercegn�j�t, neked, pedig… h�t igen, mint kelet k�pvisel�j�nek, hozz�m kell j�nn�d!

Kouno szeme elkerekedett, majd f�ktelen nagy d�hre kapott. A szemeit �sszeh�zta, a fogai megn�ttek �s a szemei v�r�sen kezdtek �gni. A jel a homlok�n �gni kezdett, az oldal�n a kardok remegni kezdtek, hogy megakad�lyozz�k az �talakul�st. Az eg�sz l�nyt vill�mok vett�k k�rbe �s mindenkit el�rt egy eddig soha nem tapasztalt aura, ami a l�nyb�l t�rt el�. Kouno k�zelebb l�pett a m�r r�m�lt Hutsohoz, majd leeresztette �s a k�vetkez� pillanatban m�r ott �llt el�tte.

-AZT CSAK K�PZELED, HOGY A F�RJEM LESZEL! A F�L FOGAMRA SEM LENN�L EL�G �CSK�S, EZT JEGYEZD MEG. �SZAK, PEDIG J�HET, LEGAL�BB �NNEP�LYESEN IS �DV�Z�LHETIK KELET �RN�J�T.- �v�lt�tte Kouno

Kezdett lenyugodni, de m�g mindig �gett benne a gyilkol�si v�gy. Len�zett a f�ld�n �ll� szellemre, aki gyilkos pillant�sokat vetett a l�nyra. Kouno elh�zta a sz�j�t, majd arr�bb r�gta Hutsot �s elindult befel�.

K�vette mindenki, ki b�szk�n, ki m�rgesen. Sesshoumaru m�rges volt a l�nyra, mert �nfej�en cselekedett. Mag�ra harag�totta a katon�k egy r�sz�t, amit nem lett volna szabad, de ebbe m�r nem sz�lhatott bele. A v�rosban �l�k a l�ny el�tt meghajoltak �s arr�bb engedt�k, de voltak olyanok is, akik elford�tott�k a fej�ket. Be�rtek a palot�ba, ahol a szolg�k k�rbevett�k a l�nyt. Kouno megk�rte kedvesen az egyik l�nyt, hogy adjon neki �s a t�bbieknek egy-egy szob�t, majd megk�rte, hogy Sesshoumaru szob�ja mellette legyen. Hutsonak meghagyta, hogy este v�rja, �s mindent megbesz�lnek nyugodtan. Mindenki elindult a szob�ja fel�. Sesshoumaru �s Kouno egym�s mellett mentek cs�ndben, m�g el nem v�lt az �tjuk.

-Gyere be egy kicsit, k�rlek!

-Minek?

-Csak gyere be!

Sesshoumaru megh�zta a v�ll�t �s elindult a l�nnyal a szob�ja fel�. Mikor be�rtek, a l�ny bez�rta az ajt�t, hogy senki ne tudjon bel�pni. A szellem ezt egy kicsit furcs�llta, de nem nagyon t�r�d�tt vele. A l�ny nagyot s�hajtott �s r�n�zett a szellemre.

-Nagy h�lyes�get tettem?

-El�gg�! Nem tudom, hogy ebb�l, hogy fogsz kikeveredni. Meg kellett volna �ln�d Hutsot…

-Tudom, de nem ment! T�l esetlen…

-Ne b�zd el magad Kouno… Kouno?

A l�ny �sszeesett �s sz�tter�lt a f�ld�n. A szellem gyorsan odarohant �s felvette a l�nyt a f�ldr�l, majd elindult vele az �gyhoz. Mikor letette a l�nyt, Kouno kinyitotta a szemeit. Halv�nyak voltak a szemei �s l�tszott, hogy m�g nincs el�gg� mag�n�l.

-Sajn�lom, de az �leter�m… kezd fogyni. Hutso… tudta ezt… az�rt akarta, hogy… el�h�vjam… a… nyak�ket!

-Az a nyomorult!

-Az �n hib�m is! �nfej� voltam �s nem gondolkodtam!

-Vissza kell t�ltened az energi�idat!

-Tudom, de… olyat m�g nem csin�ltam…

-A t�bbit sem csin�ltad, de m�gis tudtad, koncentr�lj!

-Sesshoumaru! Ez nem olyan, ez… testb�l kell.

-Akkor rajta!

-Nem �rted? Valakinek mag��v� kell tennie, hogy visszanyerjem az er�met, de most el�g a pihen�s.

Sesshoumaru megd�bbent. Soha nem gondolta volna, hogy �gy kell egy papn�nek energia. Megsimogatta a l�ny arc�t, majd betakarta �s hagyta, hogy aludjon a l�ny. Tudta, hogy a d�monn� az�rt h�vta ide, mert f�lt egyed�l maradni a szob�ba �s ki tette volna be az �gyba? S�hajtott egyet, majd le�lt az �gy sz�l�re. Egy kis id� m�lva m�r fek�dt, majd m�ly �lomba mer�lt � is. Eg�sz nap aludtak, csak este fel� keltek fel. El�sz�r Kouno kelt fel, mikor kinyitotta a szemeit, l�tta, hogy a szellem ott fekszik mellette, �s m�lyeket szuszog. Halkan elnevette mag�t, majd n�zte tov�bb a szellemet. L�tta, ahogy Sesshoumaru kezdi kinyitni a szem�t, de nem vette le r�la le a szem�t. Sesshoumaru kinyitotta szem�t �s egy arany szemp�rral tal�lta mag�t szembe. Nem sz�lalt meg egyik�k sem, csak n�m�n, de ann�l t�bbet mond�an n�zt�k egym�st. Kouno szok�s�hoz h�ven mosolygott, Sesshoumaru, pedig �rzelemmentesen f�rk�szte a l�ny tekintet�t. Sesshoumaru ekkor vette �szre, hogy a l�ny homlok�n l�v� deltoid, szokatlanul vil�g�t. Meg�rintette, mire egy sor k�p jelent meg el�tte. Az elm�lt napok esem�nyei, mikor a l�nnyal volt �s mikor nem. �sszevissza sz�lltak a fej�ben a gondolatok, ami teljes zavart okozott neki. Gyorsan elkapta a kez�t �s a l�nyra n�zett.

-Mi volt ez?

-Kapt�l egy kis er�t!

-Mit?

-Gondolatolvas�s! Most m�r tudni fogd az ellens�g �s bar�t minden gondolat�t, de nem mindig j�n el�, csak akkor, mikor a sorsod, �gy k�v�nja! �n �gy tudtam, hogy bet�rnek a palot�ba. Akkor adtam �t el�sz�r, mikor a v�remet adtam neked, de csak most j�rta be teljesen minden porcik�dat. M�r kezdtem azt hinni, hogy nem fog m�k�dni, de siker�lt.

-Mi�rt?

-Mi�rt, te mi�rt mentett�l meg! Nem tudtam neked megh�l�lni, �gy adtam egy kis er�t. Most m�g szokatlan, de majd k�s�bb rendez�dnek a gondolatok. Most menn�nk kell, mert ott van Hutso is…

-Feles�ge leszel?- k�rdezte egy kis szomor�s�ggal a hangj�ba

-Eszem �g�ban sincs! Nem vagyok h�ve az �rdekh�zass�gnak. �n olyanhoz, akarok f�rjhez menni, aki igaz�n szeret �s �n is �t. Szerintem ennek �gy van �rtelme. Ha k�t orsz�g kapcsolata egy �rdekh�zass�gon alapszik, akkor ne is legyen semmilyen kapcsolat… Jaj, sajn�lom! Nem akartalak megb�ntani…

-Ugyan engem, biztos nem!- k�ny�k�lt fel a szellem- �n is �gy gondolom, de sajnos, amikor ezt eld�nt�tt�k, akkor m�g nem tehettem ellene.

-Mond, mit akarsz most tenni?

-M�g fogalmam sincs! Egy biztos! �szakot visszak�ld�m oda, ahova val�, a jegyesemmel egy�tt.

-Nem lenne ez meggondolatlan l�p�s?

-Pont te besz�lsz? Tegnap akkor mit tett�l? Olyan f�nyt l�ttam a szemedbe, amit egy papn�nek nem k�ne lennie.

-Igen, de �n d�mon is vagyok! Akkor eszerint cselekedtem.

Kouno kikelt az �gyb�l, majd a ruh�t megigaz�tva mag�n, a f�s�lk�d�asztalhoz l�pett. Felt�zte a haj�t, majd egy kis r�zst kent az ajkaira. Sesshoumaru is felkelt, majd egy�tt indultak el. Nem tudt�k, hogy merre mennek, mert m�g egyik�k sem j�rt itt. Ekkor tal�lkozott Kouno egy fiatal szolg�l�l�nnyal.

-Szia!

-Igen, �rn�?- a l�ny kez�ben megvillant egy med�l a m�r j�l ismert jelk�ppel.

-Nem ismerem m�g a palot�t! K�rlek, vezess k�rbe…

-Hai!

Kouno rendk�v�l h�l�s volt. Ahogy haladtak a folyos�kon, a l�ny mindent elmutogatott neki, hogy hol van, �s hol tal�lja. A l�ny nagyon aranyos volt �s siker�lt megtudni, hogy Reinek h�vj�k. Rei el�rulta, hogy m�r nemzed�kek �ta az anyj�t szolg�lt�k �s Kouno megmentette az eg�sz csal�dj�t a kiv�gz�st�l. Mondta, hogy a hiedelmekkel ellent�tben nagyon sokan mellette vannak, csak Hutso terjesztette el, hogy mindenki elp�rtolt a kis d�monn� mell�l. Egy p�r �r�s s�t�lgat�s ut�n, m�r Kouno is nagyon j�l kiismerte mag�t. A d�monn� megk�sz�nte a seg�ts�get, majd mag�val cipelve Sesshoumarut, elindult a k�nyvt�r fel�. �gy gondolta, hogy Hutsoval tud k�s�bb is besz�lni.

-Mi�rt j�tt�nk ide?

-Itt biztosan t�bb dolog van r�lam �s any�mr�l, mint n�latok, hisz �n ide val� vagyok. Seg�ts nekem keresni ilyen k�nyveket…

-Nem kell! N�zz el�re, �s mindent megtal�lsz!

Kouno k�vette a szellem utas�t�s�t �s egy hatalmas aranysz�n� polcot l�tott, amin k�nyvek sorakoztak �s tekercsek. K�zelebb ment �s mindegyik k�nyv gerinc�n az anyja neve szerepelt. Levett p�rat, majd tov�bb n�zel�d�tt. Nem kis meglepet�s�re, az egyik k�nyv�n a saj�t nev�t v�lte felfedezni, amit r�gt�n le is vett. Lassan el kezdte olvasgatni a k�nyveket. Amik az anyja nev�t viselt�k, azokban azok a dolgok voltak, amit m�r � maga is tudott. Ekkor ker�lt a kez�be a saj�t nev�t rejt� k�nyv. Sesshoumaru oda�lt hozz� �s k�v�ncsian n�zett a l�nyra. Kouno vette az ad�st �s hangosan el kezdett olvasni.

-Surrei �rn�nek a l�nya, kit apja Kounonak nevezett el, olyan er�kkel sz�letett, amit minden szellem �s haland� egyar�nt irigyel. Ebben a l�nyban szellem �s haland� v�r is van, �gy az �let�t mindk�t form�ba �li majd. Benne van a haland�k �rzelme �s a szellemek ereje. H�tr�nyok n�lk�l �lte volna az �let�t, ha nem szak�tott�k volna el az anyj�t�l. Abban az id�ben, mikor m�g Kouno gyermek volt, Surrei hercegn�nek volt egy tan�csad�ja, Hutso, kinek a hatalom ut�ni v�gya oly m�rt�k� volt, hogy m�g a szerelm�t is k�pes volt el�rulni. Hutso szerelme Surrei �rn� ir�nt oly hatalmas volt, hogy b�rmit meg tett volna a n��rt. Mikor viszont csak elutas�t�sra tal�lt, �s megtudta, hogy szeretett �rn�je szerelmes lett �szak ur�ba, mer�nyletett szervezet ellen, mely az eg�sz birodalom felbolydul�s�val �rte el. Egy este, mikor Surrei �ppen Kouno hercegn�t akarta lefektetni, ninj�k t�rtek be �s megt�madt�k az �rn�t, aki k�nnyen megv�dte volna mag�t, ha nincsen t�ler�, de ekkor Kouno s�rni kezdett �s egy arany burok jelent meg az anyja k�r�l, ami megg�tolta a t�mad�sokat. Egy kis id� m�lva a gyerek k�r�l v�r�s aura kezdett kibontakozni, majd egy sz�rny jelent meg a kisbaba mellett, ami sz�jjelt�pte a t�mad�kat. Surrei sz�tlanul n�zte, majd kirohant a gyerekkel a kez�be. A sz�rny k�vette �ket, majd eggy� v�lt a gyerekkel. Az �rn� elhat�rozta, hogy meg kell mentenie a gyermek�t. Szaladt el�re, egyenesen egy falu ir�ny�ba, ahol tal�lkozott Hutsoval �s csapat�val, kelet elit g�rd�j�val. Surrei tudta, hogy ez neki is m�g komoly kih�v�s jelent, de ekkor a gyerek k�r�l most aranysz�n� aura kezdett kibontakozni �s egy hatalmas s�rk�ny jelent meg lassan a gyermek �s anyja m�g�tt. A s�rk�nyt arany �s feh�r pikkelyek fedt�k, szemei v�r�sen ragyogtak. A s�rk�ny m�g nem t�madt meg senkit, hanem besz�lni kezdett egy kisl�ny hangj�n: „Hagyj�tok b�k�n az any�mat! Elj�n az id�, mikor m�r egy szellem, sem ember nem lesz k�pes meg�ll�tani. Teljes papn�i form�m hamar elj�n, amit�l rettegjen mindenki. Az �n elm�m d�nti el, hogy mit v�lasztok. �n d�nt�k a vil�g sorsa felett. A kis sz�v hat�rozza meg az �letem, ami bennem �l. Elj�n, majd az a kor, amikor �n er�s n�k�nt visszat�rek, �s semmi nem �ll�t meg. Csak akkor lehetek igaz�n er�s, ha megfogan bennem a gyermek, kinek apja hatalmas �s er�s lesz. A gyermekem miatt leszek er�s �s elpuszt�thatatlan, de vigy�zzon, ki k�zel ker�l hozz�m, hisz k�nnyen az �let�be ker�lhet.” Ekkor a l�ny m�g�tti s�rk�ny mindenkit elpuszt�tott, kiv�tel Hutsot. Surrei megsajn�lta �s elengedte. Hutso k�nnyes szemekkel borult az �rn�je �l�be, de nem sajn�lat�rt. Orvul lesz�rta, majd mag�ra hagyta. El akarta vinni a gyereket, hogy azt is elpuszt�tsa, de nem tudta. Surrei �rn� az utols� erej�vel lez�rta a kisl�nya erej�t, hisz rettent�en megr�m�lt maga is, hogy kisbab�j�nak, m�r ekkora az ereje. Elkezdett mormolni egy im�t, majd a kisbaba k�r�l jelet jelentek meg, egyre k�zel�tettek, majd bele�gtek a test�be. A gyerek homlok�n a jelecske felragyogott, majd haland�v� v�lt. A gyermek ekkor elt�nt, mag�ra hagyva anyj�t, ki szemeit lecsukva halt meg gyermek��rt �s haz�j��rt. A k�vetkez� p�r h�napban mindenkit mozg�s�tott a most m�r hatalmon l�v� Hutso, hogy tal�lj�k meg a csecsem�t, de nem j�rt sikerrel. J�slat k�vetett j�slatot, miben Kouno igazi hatalm�t j�solt�k meg. Egy j�slat szerint k�pes lesz egy mozdulat�val elpuszt�tani eg�sz hadakat, de k�pes lesz egy hangj�val �letet adni. Egy szerzetes j�slata alapj�n egy f�rfi fog mellette �llni, kinek hatalma lesz �s t�mogatja mindenbe a l�nyt. �k ketten a j�v�ben…

-Mi van?

-Nincs folytat�s, kit�pt�k! �gy l�tom, hogy a j�v�m titok marad…

-Milyen gyerekr�l besz�lt?

-H�t… a j�v�ben nekem is lehet gyermekem!

-Azt �rja, hogy az a gyerek lesz a teljes er�d z�loga…

-�gy van!

-Mi�ta tudod?

-A cs�k �ta! Ez csak meger�s�tette a feltev�semet. Mikor az er�m r�szlegesen visszat�rt, akkor k�pek sora t�lt�tte meg az elm�met. Id�be tellett, m�g siker�lt egyeztetnem �ket.

-Mit takar az, hogy, aki k�zeledbe akar j�nni, az ak�r az �let�vel fizethet.

-�n vagyok a kulcs egy m�sik vil�gba, �gy mindenki, aki hatalomra v�gyik, most gyermeket akar nemzeni nekem, de azt nem tudj�k, hogy csak egy szem�ly k�pes r�, a t�bbiek, ahogy hozz�m �rn�nek, sz�rny� k�nok �r�n meghal. Azt viszont, hogy ki az a szem�ly, sajnos nem tudom. Az az �ntelt Hutso, azt hiszi, hogy majd � lesz az, ez�rt �s csakis ez�rt akarja, hogy a feles�ge legyek. F�lti saj�t helyzet�t, hisz te itt vagy. F�rfi vagy te is, �gy potenci�lis ellenf�lnek tekint. Az �szakiak az�rt j�nnek ide, hogy gyorsan megt�rt�njen a h�zass�g, hogy te kiker�lj a k�pb�l.

-�rdekes!

-Az! Most viszont menj�nk Hutsohoz, besz�dem van vele �s a vezet�kkel.

Sesshoumaru fel�llt, jelezve, hogy sz�m�ra rendbe, ha indulnak. Kouno m�g visszatette a k�nyveket �s indultak is a megadott ir�nyba. �gy, hogy most m�r ismert�k nagyj�b�l a palot�t k�nnyen odatal�ltak. Mikor benyitottak, 15-20 vezet�t l�ttak, legt�bbj�knek a jelk�p l�gott a nyak�ba, de voltak olyanok is, akik neheztelve n�zt�k a n�t, de ezek a szem�lyek Hutso k�zel�be �lltak. Hutso, egy asztal mellett �lt �s el�g k�nyelmetlen�l �rezhette mag�t, mert fesz�lten k�mlelte a k�rny�ket. Kouno beljebb ment �s elfoglalta az asztal v�g�n l�v� hatalmas sz�ket. Sesshoumaru mell� �lt �s figyelte Hutsot.

-�r�l�k, hogy mindenki biztons�gban itt van. Rem�lem, nem k�stem sokat.

-Nem, �rn�m! Eddig csak a b�rt�n falai k�z�tt voltunk!

-Ennek sem �r�l�k! Hutso, mire v�ljem ezt? B�ntod az alattval�idat? Ez nem jellemz� egy igazi vezet�re, de sebaj, ennek is meg lesz a maga b�ntet�se.

-Te velem ne besz�lj �gy, Kouno, hisz �n…

-Mi vagy?- �llt fel fenyeget�en Kouno- r�gen meg kellett volna, hogy �ljelek! Mire alapozod az er�det? A szerencs�dre vagy arra, hogy f�rjhez megyek hozz�d? Nagyon t�vedsz! A szerencs�d akkor elfogyott, mikor any�mat meg�lted, a feles�ged meg �gy sem leszek!

Hutso �nel�g�lt fejjel fel�llt intett a kez�vel, mire az ajt�ban megjelent p�r katona a kezeik k�z�tt az anyj�val �s az apj�val, valamint Nimoval. Kouno egy pillanatra megrettent, hogy hogyan ker�lnek ide. Nimo a nyugati tartom�nyban volt, akkor nem kellene itt lennie. Sesshoumaru is fel�llt, hisz tudta, hogy akkor most nyugat nagy bajba van.

-Most nem tudsz megsz�lalni? Te az �n feles�gem leszel, vagy kitekerem ezeknek a haland�knak a nyak�t.

Kouno egy pillanat alatt visszanyerte a l�lekjelenl�t�t �s az �k�lbeszor�tott kez� szellemre n�zett. Ism�t tal�lkozott a k�t arany szemp�r, majd Kouno b�lintott, mire Sesshoumaru megnyugodott �s le�lt. Olvasta a l�ny gondolatait, mi azt mondt�k, hogy megoldja �ldozatok n�lk�l. Kouno k�zelebb ment Hutsohoz �s olyan mosoly �lt ki az arc�ra, amit�l a hatalom�hes szellemnek a tork�n akadt a szava.

-Kedves Hutso! Rem�lem siker�l megegyezn�nk! Most engedd el �ket, �s a feles�ged leszek!

-Nem csapsz be! Ilyen hamar nem d�lhetsz be! Valamit tervezel!

-Semmit nem tervezek! Akarod az er�met, h�t megkapod! Itt �s most, csak engedd el �ket!

Hutso m�g p�r percig gondolkodott, majd elengedte a fogvatartottait. Mindenki d�bbenten figyelte a n� mozdulatait, aki m�zes-m�zos hangon besz�lt �s minden testi k�pess�g�t bevetve �llt a szellem el�tt. M�g Sesshoumaru is megd�bbent a hatalomt�l, amit Kouno gyakorolt a terembe l�v� f�rfiakon. Kouno k�zelebb l�pett Hutsohoz, aki mozdulatlanul �llt a terem k�zep�n. A d�monn� meg�rintette az arc�t, majd v�gigh�zta a kezeit a f�rfi haj�n. Egyre k�zelebb l�pett, maja a mellkasuk szorosan �rintkezett. Kounonak h�nyingere volt, de mindent be kellett vetnie az�rt, hogy siker�lj�n a terve. Kecses �s meleg kezeivel v�gigsimogatta Hutso ajkait, aki l�that�an beleremegett az �rint�sbe.

-K�rdezhetek valamit?

-Mit?

-Hasonl�tok az any�mra?

-Teljesen olyan vagy, mint �!

Kouno elh�zta a sz�j�t, majd l�gyan megcs�kolta a szellemet, aki becsukta a szemeit �s v�rta a hat�st. Elej�n nem t�rt�nt semmi, Kouno megszak�totta a cs�kot, majd r�n�zett a szellemre, aki elpirulva �llt vele szembe.

-Hutso! �n nem vagyok olyan, mint az any�m! Tudod, mi�rt? Az�rt, mert �n nem hagyom, hogy olyan f�rgek, mint te j�tszadozzanak velem.

Kouno csettintett egyet a kez�vel, mire Hutsob�l olyan k�nokkal teli ord�t�s t�rt el�, amit eddig senki nem hallott. Kouno nem mozdult, hanem �rzelemmentesen n�zte Hutsot, aki f�jdalomt�l beg�rcs�lt v�gtagj�t fogdosta, majd t�rdre rogyott.

-Er�t akart�l? H�t megkaptad! Aki jog n�lk�l ny�l hozz�m, annak ilyen k�nokat kell ki�llnia. A gyeng�bbek belehalnak, de rem�lem, te nem ide tartozol! M�g terveim vannak veled!

Hutso h�rg�tt �s kapkodva vette a leveg�t, majd egyre ritk�bban, majd v�gleg elfelejtett leveg�t venni. �lettelen teste ott hevert az �rn� teste el�tt, aki arr�bb l�pett �s megfordult. R�n�zett a rabokra, akik d�bbenten �s ijedten tekintettek az �rn�re. Kouno elsz�gyellte mag�t, les�t�tt szemmel n�zte a hallottat, majd s�hajtott egyet. Visszafordult �s im�ra tartotta a kezeit, mormogott egy gyors im�t, mire teste f�nyleni kezdett �s v�g�l �jra�lesztette Hutsot.

Le�lt az asztalhoz �s f�radtan s�hajtott egyet. �rezte, hogy ez minden erej�t kivette, �s egyre jobban �rezte, hogy az �letereje is fogy. Nem tehetett m�st, takar�koskodnia kell. Sesshoumaru tudta ezt, �gy fel�llt �s mindenkit megk�rt, hogy ez a besz�lget�st halassz�k k�s�bbre. Mindenki egyet �rtett, majd t�voztak. A h�rom haland� �s a k�t szellem maradt a szob�ba. A f�rfi k�zelebb ment Nimora �s k�rd�en n�zett r�.

-Hogy ker�lsz ide? Baj van otthon?

-Miut�n uram �s �rn�m elmentek r� egy napra bet�rtek �s elraboltak. Senkit nem b�ntottak �s minden �ps�gben van. Nem kell agg�dnia, uram!

-Ennek �r�l�k! Most menj vissza �s Girot �rtes�tsd a dolgokr�l, �rtetted?

-Hai!

Kouno fel�llt, el�rel�pett, de nem jutott messzire, mert �sszeesett. Nimo �s Sesshoumaru seg�tett neki. A f�rfi megk�rte Nimot �s Kouno apj�t, hogy vigy�k a szob�j�ba. Mikor kifordultak a szellem is menni akart, de egy aggodalmas n�i hang meg�ll�totta.

-Kouno nagy bajban van!

-Tudom! Olvastuk a k�nyvben!

-Az nem minden! Azok a k�nyvek csak nagyvonalakba �rja le a t�rt�n�seket. Kounonak nagyon hamar ki fog fogyni az ereje! Ha itt haszn�lja, akkor p�r nap m�lva meghal…

-Mi? �n azt hittem, hogy ez egy kicsit hosszabb id�!

-Elm�letben �gy van, de azt szem el�tt kell tartani, hogy Kouno nem h�tk�znapi d�mon. � a megv�lt�s istenn�je!