15. r�sz: A szenved�s

Kouno lassan l�pkedett le a l�pcs�n, eg�szen a nagyteremig, ahol m�r mindenki ott volt. Mindenki sz�pen ki�lt�z�tt, de ahogy Kouno bel�pett �s lecsukott szemeivel l�pkedett a f�asztal fel�, mindenki r�n�zett. K�nosan �rezte mag�t, de egy kicsit megnyugodott, mikor megl�tta Sesshoumarut, aki a fiatal �s gy�ny�r� l�ny mellett �lt. Egy kicsit �sszeszorult a sz�ve, de t�ltette mag�t rajta. Le�lt �s v�rta, am�g mindenki megtal�lja a saj�t hely�t. Mikor m�r mindenki cs�ndben �lt, fel�llt, hogy k�sz�ntse az �sszegy�lteket.

-�dv�zl�k mindenkit ezen a sz�p est�n. K�l�n�sk�ppen �dv�zl�m a vend�geinket, �szak ur�t, �rn�j�t �s kedves l�ny�t. Nagy megtiszteltet�s, hogy megismerhetem az ap�m csal�dj�t. Sz�gyellem, de m�g nem is l�ttam ap�mat, de majd tal�n egy k�s�bbi id�ben.

Ekkor fel�llt a sz�k�r�l az id�s n�, akin megint egy gusztustalan narancss�rga kimon� volt.

-Nem akarok m�g egy sz�t hallani, arr�l a mocskos…

-Eln�z�st asszonyom, de most az ap�mat �s a fi�t szidja. �n most egyben a nagymam�m is, ha j�l tudom, �gy k�rem, tisztelje meg annyival ezt a termet, hogy nem haszn�l mocskos szavakat.- Kouno nagyon politikusan fejezte ki mag�t.

-Eln�z�st!

-El van n�zve! Ott tartottam, hogy nem ismertem ap�mat, de ez m�r egy m�sik t�rt�net. Haland�k�nt �ltem eddig, ami n�h�nyuknak sz�rhatja is a szem�t, de engem ez nem �rdekel, az �r�ks�gen egyik r�sze, hogy visszaszerezzem a hatalmamat, amit, mint l�tj�k, siker�lt. A m�sik ink�bb a sorsom, amit ha nem b�nj�k, akkor nem nagyon akarok el�rulni. Most �rezz�k j�l magunkat, majd ut�na besz�l�nk orsz�gainkat �rint� dolgokr�l!

Kouno le�lt, mire kellemes cseveg�s t�lt�tte be az eg�sz termet. Mindenkinek hozt�k a finomabbn�l-finomabb �teleket. Kouno mosolyogva n�zett k�rbe, l�tta, hogy Sesshoumarut ideges�ti a l�ny fecseg�se, ami nevet�sre k�sztette. A vacsora v�ge fel� k�zeledett, mikor egy katona l�pett be �s egyenesen Kouno fel� vette az ir�nyt. Mindenki elhallgatott, csak Kentoru hunyorgott egy kicsit, de Kounot figyelte. A katona odal�pett Kouno mell� �s a f�l�be s�gott valamit, mire Kouno felpattant �s egy sz� n�lk�l kirohant. Mindenki k�vetni kezdte. A kisebb t�meg eg�szen a palota bej�rat�hoz sietett, ahol n�h�ny v�rosi �lldog�lt.

-Mi t�rt�nt?

-N�h�ny fegyveres bej�tt a kocsm�nkba, majd hirtelen randal�rozni kezdett �s felgy�jtotta a kocsm�nkat. N�h�ny helybelit megvertek �s egy kisl�nyt meg�ltek…

-Mi?

-Itt van �rn�m!

Egy id�sebb n� l�pett el�, kezeiben egy 4 �ves k�r�li l�ny test�t hozt�k. Letett�k az �rn� el�, ki lehajolt �s felvette a l�nyt. Piszkos lett, de ez most egy�ltal�n nem �rdekelte. A kisl�ny arc�b�l kisim�tott egy tincset �s kereste benne az �let legapr�bb jel�t is. Egy kis keresg�l�s ut�n m�r meg is tal�lta. R�koncentr�lt, majd mormogni kezdett egy im�t. Kouno teste aranyban �szott �s a haja is lebegni kezdett. R�tette a l�ny mellkas�ra a kez�t, majd megcs�kolta a gyerek homlok�t. A f�nyess�g k�r�lvette mind a kettej�ket, majd lassan halv�nyodni kezdett �s v�g�l elm�lt a f�nyess�g, majd a kisl�ny pill�i megremegtek, �s lassan kinyitotta a szem�t. Ahogy feln�zett egy mosolyg�s arany szemp�rt pillantott meg. Kouno fel�llt �s a kisl�nnyal a kez�ben elindult a v�rosban. Mindenki elh�lve figyelte, hogy k�pes volt egy halottat �jra�leszteni. Kentoru nagyon meglep�d�tt. Mindenki k�vette Kounot a v�roson �t, eg�szen a le�gett kocsm�ig. Ekkor Kouno letette a kisl�nyt �s el�vette a legyez�j�t. A t�zre n�zett, majd hatalmasat ord�tott �s legyintett egyet a legyez�vel, mire a t�z semmiv� lett. Egy �jabb legyint�sre, a h�zat feh�r aura vette k�rbe �s �jra�p�lt. Kouno f�radtan s�hajtott egyet, majd megfordult. Szem�ben olyan d�h �get, amelyet eddig senki nem l�tott. Szemei v�r�sen izzani kezdtek �s szavait a fogai k�z�tt pr�selte ki.

-Ki tette ezt?

-�rn�m! Ezek a katon�k nem ideval�siak voltak…

-�SZAKIAK?

-A c�mer alapj�n igen!

-KENTORU MIRE V�LJEM EZT?

-Csak tesztelni akartalak!

Kounonak sem kellett t�bb. Egy pillanatra elt�nt mindenki szeme el�l, majd csak Kentoru leveg� ut�ni kapkod�s�nak a hangj�ra lett mindenki figyelmes. Kouno egyik kez�vel felemelte a szellemet a f�ldr�l a nyak�n�l fogva. Szemei m�g mindig v�r�sen �gtek.

-HOGY MER�SZELSZ AZ ORSZ�GOMBA MEG�LETNI AK�RKIT IS, CSAK AZ�RT, HOGY TESZTELJ! KI VAGY TE?

-Nem akarta… meg�letni… senkit!

-M�G EGYSZER EZT MERED TENNI, NEM LESZEK TEKINTETTEL ARRA, HOGY KI VAGY �S MILYEN SZ�LAK F�ZNEK HOZZ�D! EGY PERC ALATT KIROBBANTOM A H�BOR�T, AMIBEN TE LESZEL A VESZTES ALANY!

-�gy sem… teheted!

-�GY GONDOLOD? A K�VETKEZ� ALKALOMKOR KINY�RLAK EGY PILLANAT ALATT.

Kouno ell�kte az �szak ur�t olyan messzire, hogy az �r nagyot pukkanva ment neki a szomsz�dos h�z fal�nak. Kouno odafordult az egyik nemes�hez.

-Mindenkit vigyetek vissza palot�ba, az elk�vet�ket, pedig csukj�tok a nyomorult Hutso mell�. Ma est�re ennyi volt a vacsora, holnap majd t�rgyalunk!

-Hova k�sz�l �rn�!

-Oda, ahol kitombolhatom magam, an�lk�l, hogy b�rkit b�nthatok! Nem akarok senkit sem a k�zelembe tudni. Parancsolom, hogy az �szakiak ne hagyj�k el a szob�jukat a mai napon.

-De �rn�m…

Kouno m�r nem hallotta meg, hanem szellemg�mbb� alakulva sz�ll fel �s rep�lt el gyorsan. Nem tudta merre, de rep�lt, am�g csak �gy k�v�nta. Lesz�llt egy sz�p nagy tiszt�sra, ahol egy t� volt, melybe a v�z egy kisebb v�zes�sr�l z�dult al�. Nagyon m�rges volt �s a legbosszant�bb, hogy elvesztette a fej�t, amit�l olyan dolgokat mondott, amit soha nem kellett volna. Kentorut meg akarta �lni, de tudta, hogy ezzel egy olyan esem�nyt ind�tana el, ami mindenkit megv�ltoztatna. �t kellett gondolnia a dolgokat �s a palot�ban jelenleg most erre nem volt lehet�s�g. Le�lt a t� sz�l�re �s belel�gatta a l�b�t. Kellemes meleg volt a v�z, ami jelezte, hogy ez egy h�vforr�sb�l j�n. Egy ideig cs�ndbe n�zte a v�z fodroz�d�s�t, majd zokogni kezdett. Nem tudta elfojtani a k�nnyeit, de most nem is akarta. Nem tudta, hogy mennyi id� telt el, am�g s�rt, de most m�r kezdett megnyugodni. Szipogva n�zte a v�zes�st.

-Mi �rtelme �lnem? Mi a sorsom? Tal�n az, hogy kib�rjam ezeket, mindek is kellett a b�k�s kis falub�l elindulnom. Most itt vagyok, �leteket mentek �s t�r�m, hogy �gy b�njanak a n�pemmel. Van egy�ltal�n �rtelme? Sesshoumarut is ideje lenne elfelejtenem, nekem nem jut semmilyen boldogs�g ebbe az �letbe. Kem�nyebbnek kell lennem, ha kell, �ldozatokat kell hoznom annak �rdek�ben, hogy j� �rn� legyek. Egy�ltal�n minek is akarok �rn� lenni?

Ekkor hallott meg maga m�g�tt kisebb motoz�sokat, nem fordult meg, hisz �gy akart tenni, mintha nem is hallotta volna. L�b�lta a l�bait a v�zbe �s k�zben figyelt mindenre. Tudta, hogy szellemek, mert az aur�juk el�rulta. T�bben is voltak �s gonoszs�got is �rzett ezekben az aur�kban. Lassan fel�llt �s ny�jt�zott egyet. Megfordult �s 15 �szaki katon�t l�tott, akik fegyverrel a kez�ben �lltak.

-J� est�t uraim! Seg�thetek valamiben?

-…

-�gy l�tom, hogy nem tudj�k, ki vagyok…

-Maga Kouno �rn�!

-Helyes! Akkor miben seg�thetek?

-Az urunk szerint maga �tban van, �gy…

-V�rjon, kital�lom… tal�n meg akar �letni? Nagyon sajn�lom szeg�nyt, ha �gy gondolja, de magukat jobban sajn�lom.

Kouno megropogtatta a kezeit �s a v�llait, majd becsukta a szemeit. Hallotta, ahogy mind a 15 katona neki ront, �s egyszerre t�madja. Kouno az utols� pillanatban fel�ll�totta a pajzsot, ami visszaverte a t�mad�st, majd elugrott a f�ldr�l �s a leveg�ben egy v�kony ostort h�vott el�, ami elkapta az egyik karj�t �s lev�gta. Az a katona ord�tva esett a f�ldre, Kouno tudta, hogy m�g�tte is vannak, �gy el�vette a legyez�j�t �s nagyon suhintott egyet, mire ork�n erej� sz�l t�madt, ami elrep�tette a f�rfit. A k�vetkez� pillanatba, viszont figyelmetlen volt �s k�t katona t�madt r�, az egyiket alig tudta kiv�deni, de a m�siknak a kardja az oldal�t v�gigkarcolta. Kouno felszisszent, de t�bbet m�r nem foglakozott a f�jdalommal. Elkapta az egyiket, �s karmaival sz�jjelt�pte annak �t�er�t, a v�r fr�csk�l�d�tt a ruh�j�ra, de nem �rdekelte. A sz�j�ba ker�lt egy kis v�r, amit�l teljesen �r�letbe ker�lt. V�rre v�gyott, amit�l a m�sik f�rfit is elkapta �s egy k�nnyed karlend�t�ssel kit�rte a f�rfi nyak�t. �rezte, hogy egy penge hatol a h�t�ba, de nem �rzett f�jdalmat, csak azt a vak �r�letet, ami benne tombolt. Hallotta, ahogy a ruh�i szakadnak, de most ezzel sem t�r�d�tt. Az ostor�val 4 f�rfit meg�lt �s kett�t, pedig a legyez�j�vel. Minden ir�nyb�l v�rzett �s nagyon gyenge lett, de nem adta fel. Koncentr�lt, majd el�h�vta a pengefalat, amit�l a marad�k szellemet sz�jjelv�gta. Csak egy szellemet hagyott meg, akit �rtalmatlann� tett. Annyi ideje folyt a csata, hogy mikor befejezt�k, akkor kezdett hajnalodni. Megfogta a szellemet, �s h�zni kezdte maga ut�n, csak most �rezte, hogy mennyire elfogyott az ereje. Lassan haladt, �gy a kora reggeli �r�kra m�r el�rte a v�ros kapuit. A kapu�r�k ekkor megl�tt�k a n�t, akkor gyorsan kinyitott�k az ajt�t �s el�siettek, de n� elutas�totta a seg�ts�get. Tudta, hogy az �ta m�r palota lak�i is tudnak az esetr�l. Lassan haladt a v�roson kereszt�l �veges tekintett�vel maga ut�n h�zva az �szaki katon�t haladt el�re. Mindenki �t n�zte, ahogy szakadt ruh�ban �s v�resen h�z egy katon�t maga ut�n. A sz�j�n folyt lefele az ellenfele v�re. El�rte a palotakaput, kopog�s n�lk�l kinyitotta az ajt�t �s az eg�sz palota lak�ival tal�lta mag�t szembe. Meg�llt �s szem�be n�zett mindenkinek. P�ran nagyon megr�m�ltek, ahogy a l�ny kin�zett. Sesshoumaru a sor elej�n �llt �s �rzelemmentesen tekintett a l�nyra. Kouno szeme tal�lkozott Kentoru tekintet�vel, akinek a szem�b�l csak annyit lehetett leolvasni, hogy „hogyan �lhette t�l?”. Kouno megfogta a katon�t �s felemelte. Megszor�totta a s�r�lt v�ll�t, mire az feljajdulva �bredt.

-Mond katona! Hova tartozol?

-�szakhoz!

-Ki k�ld�tt?

-…

-Ki k�ld�tt?

-…

-KI K�LD�TT?- szor�totta meg a seb�t a l�ny, mire a f�rfi felord�tott.

-Kentoru nagy�r!

-K�sz�n�m! L�ss�tok el! A t�bbiek holtest�t, pedig tisztess�ggel temess�tek el.

Kouno eleresztette a f�rfit, aki nagyot huppant a f�ld�n, majd megv�rta, am�g p�r katona felveszi �s elviszi a kezel�helyre. Kouno addig csak Kentorut n�zte, akinek megv�ltozott a tekintette, a szemeiben most m�r f�lelem �lt, ami Kounot nagyon felder�tette, mert csak most �rezte, hogy mennyi er� �ramlik a test�ben. K�zelebb l�pett �s a szemei kezdtek v�ltozni, el�sz�r v�r�sen izzottak, majd elkezdtek a szemei bes�rgulni, addig, m�g nem lett az eg�sz szembogara s�rga sz�n�. Lassan haladt az �szak ur�hoz, majd egy kis t�vols�gban meg�llt. Szemeit r�szegezte a f�rfira, akiben m�r nem kis f�lelmet, hanem egy �ri�sik �rzett.

-MIT TETT�L?

-…

-J�l van, nem kell magyar�zkodnod! Mit mondtam este? Az orsz�god fel van k�sz�lve egy h�bor�ra?

-Ezt nem mondja komolyan �rn�?

-Ne agg�djatok! Nem lesz h�bor�! Viszont az �szakiak olyan b�nt k�vettek el, amit senkinek nem szabadna…

-Az zavar, hogy megpr�b�ltalak meg�lni?

Kouno akkor�t nevetett �s olyan nevet�st hallatott, amit�l mindenkinek fel�llt a sz�r a h�t�n. Sesshoumaru k�zelebb l�pett, mert sejtette, hogy ebb�l nagy baj lesz �s agg�dott is a l�ny�rt, hisz s�lyos sebeket kapott.

-Annyiszor �lhetsz meg, ah�nyszor akarsz! Engem a v�rosiak �s a keletiek �rdekelnek. Az, hogy meg�letsz egy kisl�nyt, aki annyit �rt ebb�l a vil�gb�l, mint egy alma, az a leggusztustalanabb dolog, amit hallottam! Hutsot j�tt�l megmenteni? F�lted a hatalmadat nyugaton, ez�rt megs�rgeted az esk�v�t, amely Sesshoumaru �s a h�god k�z�tt k�tettik, csakhogy… itt nem fogod megszervezni az esk�v�t. Hutsot viheted, �l �s virul, hab�r az idegei egy kicsit labilisak mostan�ban. Tal�n a m�regt�l, ami benne van.

-Itt lesz az esk�v�!

-Szerintem ebbe lesz egy kis belesz�l�sa Sesshoumarunak is, nem?

-�gy van! Nem csak a h�gos h�zasodik, hanem �n is!

-Az nem fontos!

Sesshoumaru csak morgott �s k�zelebb l�pett, de Kouno meg�ll�totta. A fej�t megr�zta, mire a f�rfi csak morgott tov�bb. Kouno elhat�rozta, hogy hideg fejjel fog gondolkodni �s nem hagyja mag�t megvezetni.

-Most ennyi, majd m�g besz�l�nk, de most venn�k egy f�rd�t, mert a v�r r�m sz�radt.

Kouno elindult, de az�rt nem halasztotta el, hogy ne menjen neki Kentorunak. A l�ny megk�rte Sesshoumarut, hogy menjen vele, ett�l az �szaki �r h�ga tiltakozni kezdett, de egyik�k sem foglalkozott vele. Kouno bel�pett a palot�ba, majd felfel� indult, el�rt�k a szob�ja ajtaj�t, majd bentebb l�ptek. Sesshoumaru m�r tudta, hogy mit v�rjon, ez�rt a l�ny m�g�tt maradt. Ahogy becsuk�dott az ajt�, Kouno felny�g�tt a f�jdalomt�l, majd �sszeesett. A f�rfi megt�masztotta, �s az �gyhoz vitte a l�nyt, aki ny�g�tt a f�jdalm�ba.

-Azon csod�lkozom, hogy eddig nem mutattad ki a f�jdalmad!

-Valahogy nem �reztem…

-T�ls�gosan belek�stolt�l a gyilkol�sba. Meg�zlelted a v�r�ket?

-Igen!

-Gondoltam! Most egy p�r napig zavaros lesz az �lmod, �s �jra gyilkolni akarsz majd, de itt leszek �s megakad�lyozom. Tiszta seb vagy, szerencse, hogy van egy gy�gy�rom.

-Mi lenne az?

-A f�zeted, amit csin�lt�l m�g nyugaton. Fek�dj le!

Kouno teljes�tette a parancsot, �s a f�rfire b�zta mag�t. Tudta, hogy megb�zhat benne. A f�rfi elt�nt a f�rd�szob�ba, majd egy t�l melegv�zzel teli t�llal t�rt vissza. Levette a l�ny ruh�it �s nem t�r�dve vele, hogy a l�ny teljesen meztelen, vizes ronggyal t�r�lgetni kezdte a test�t, majd mikor v�gzet, akkor betakarta �s a sebeire kente a f�zetet, majd a l�ny sz�j�ra szor�totta a kez�t. A l�ny �v�lt�tt f�jdalm�ba. K�nj�ba fel�lt �s a szellembe kapaszkodva �v�lt�tt tov�bb. A sebei begy�gyultak, �, pedig verejt�kes homlok�t t�r�lgetve pillantott fel a szellemre. Ism�t tal�lkozott a tekintet�k, most �rezt�k csak, hogy mennyire fontos a m�sik jelenl�te nekik.

-K�sz�n�m! Mond… helyesen cselekedek egy�ltal�n?

-Azt csak neked kell tudni…

-De �n ezt… nem b�rom! Legsz�vesebben kitekern�m…

-Ne tedd! Azzal csak neki seg�tesz! Vannak m�g hi�nyoss�gaid, de alapj�ba v�ve j�l tetted a dolgokat. Holnapt�l, pedig edzeni foglak, mert eddig csak a hatalmadat haszn�ltad, ami fogyasztja az �leter�det…

-Mi�rt seg�tesz?

-Ha �n azt tudn�m… A l�nyeg az, hogy azt �rzem, hogy meg kell v�denem t�ged. Holnapt�l kezdve kem�nyen edz�nk, most pihenj…

-Mi lesz az esk�v�vel?

-Mi lenne? R�szemr�l nem lesz esk�v�, ezt holnap k�zl�m is, de ezzel…

-Nyugatnak h�tr�nya lesz, �s ki tudja, hogy mikor t�madj�k meg…

-T�ged az ne izgasson, az m�r…

-De izgat!

-Mi�rt?

-Mert nekem nyugat nagyon fontos hely, �s r�szben odatartozom! Majd kital�lunk valami okosat, rendben?

-Rendben!

-Ne menj el, maradj itt, mint n�latok!

Kouno arr�bb ment az �gyon, hogy helyet adjon a szellemnek. A szellem nagyot s�hajtott, majd levette a p�nc�lt �s befek�dt az �gyba. N�zt�k egy darabig egym�st, majd Kouno elaludt. M�snap d�l fele kelt csak fel, a f�rfi ott volt a szob�ba �s reggelizett. Mikor megl�tta az �lmos l�nyt, fel�llt �s egy t�ny�r �telt adott neki.

-Egy�l �s menj�nk edzeni! F�raszt� napod lesz! Am�gy m�r t�bben is kerestek!

-Kik?

-Sorba mondjam?

-Hai!

-Egy nemes, aki a hadi �gyeket rendezi, majd Kentoru �s v�g�l a kedves h�ga, hogy megk�rjen t�ged, hogy sz�llj�l le r�lam.

-�s?

-Mondtam neki, hogy eddig sem volt�l rajtam, azt pedig, hogy ne besz�lgessek veled �s ne legyek a k�zeledbe, m�g az istenek sem akad�lyozhatj�k meg.

-Erre?

-Felh�zta az orr�t �s szipogva elrohant!

Kouno �s Sesshoumaru egy percig n�m�n n�zt�k egym�st, majd egyszerre t�rt ki bel�l�k a nevet�s. Nagyon m�k�snak tal�lt�k a l�ny gyerekes �s cs�ppet sem hercegn�i viselked�s�t. Ezut�n Kouno k�rdezte, hogy a nemes �s Kentoru mit akart, de sajnos erre nem tudott a f�rfi v�laszolni. A l�ny megk�rte az egyik szolg�l�t, hogy hozzon neki egy olyan ruh�t, amibe k�nyelmesen tud harcolni. Egy 10 perc v�rakoz�s ut�n az �rn� kapott egy r�vid kimon�t, amely n�h�ny esetbe, zavarba ejt�en r�vid volt. Az �ve piros volt, a kimon� maga, pedig feh�r sz�n�. Felvette, majd a l�b�ra egy hossz�sz�r� csizm�t h�zott. A haj�t leengedte, ami a feneke al� �rt. Berakta a kardokat, majd elk�sz�lt Sesshoumarura n�zett, aki kac�ran �s egy kicsit sem leplezve n�zett v�gig a l�nyon, aki teljesen elpirult. Egy�tt l�ptek ki a szob�b�l �s indultak el az edz�t�r fel�. K�zben tal�lkoztak a nemessel, aki elmes�lte, hogy �szaki katon�k nagyon k�sz�lnek valamire, mert csoportosan j�rj�k a v�rost, eddig nem okoztak komolyabb gondot, mert a katon�k mindig j� helyen voltak �s id�ben. Kouno t�bb embert �ll�tott az �gyre, hogy a v�rosiak biztons�gosabban �ljenek. A k�zd�t�r a palota h�ts� v�g�ben volt egy kisebb t�rn�l. Ez a kis hely mindenhonnan l�that�volt, �gy a titkos edz�seket csak egy eldugott terembe v�gezhett�k. Most, hogy a katon�k �rtes�ltek, hogy az �rn� fog edzeni, mindenki, aki szabad volt, ott legyeskedett a terem k�zel�be. Mire Kouno oda�rt egy kisebb n�z�sereg v�rta. Kouno egy kicsit ideges volt, de nem tehette, hogy visszah�tr�l, mert t�nyleg nem tud harcolni igaz�n, �gy sz�ks�ges volt az edz�s. Bel�ptek a terembe, majd Sesshoumaru k�rben�zett.

-Itt nem lesz alkalmas! Menj�nk ki a szabad �g al�, itt csak t�nkretenn�nk az �p�letet.

-Hai, sensei!

-Ezt hagyd abba!

Kil�ptek a t�rre, ahol mindenki �llt. Kouno meg�llt a f�rfi el�tt �s lentebb h�zta a ruh�j�t, nagyot s�hajtott, majd a kardj�ra tette a kez�t. A f�rfi elh�zta a sz�j�t, majd les�t�tte a szemeit.

-Most megn�zem, hogy mekkora rem�nytelens�g vagy!

-Csak gyere, �s mindj�rt megtudod!

-Nagy a sz�d kisl�ny!

-Csak �gy, mint a ti�d!

Sesshoumaru elnevette mag�t, majd kir�ntotta a kardj�t �s nekit�madt Kounonak. Tudta, hogy a Tensaig�val senkit nem tud meg�lni, de harcolni, m�g tud vele.