23. r�sz: A megv�lt�s istenn�je

Reggel mindenki kor�n kelt. Kouno is lef�rd�tt �s sz�pen kif�s�lte a haj�t. Felvette a d�szkimon�t, amit Kentoru k�ldetett, majd a h�t�ra akasztva a fegyvert kil�pett a szob�b�l a katon�k m�g mindig ott �lltak az ajtaja el�tt. Kouno elindul Tukiono szob�ja fel�. �ppen kopogni akart, mikor kiny�lt az ajt� �s a f�rfi l�pett ki, �gy szint kimon�ban, �s fegyverekkel felszerelve. Ezut�n sz� n�lk�l indultak el a nagy Sesshoumaru szob�ja fel�. Amikor oda�rtek, akkor bekopogtak, majd kiny�lt az ajt� �s megjelent a nyugati d�mon. H�rman indultak el a szertart�sra, amit egyik�k sem akart. Amikor le�rtek az aula ajtaja el�, akkor m�r lehetett hallani a t�meg zsibong�s�t odabentr�l. Kinyitott�k az ajt�t, mire mindenki �ket n�zt�k. A sok �szaki katona k�z�tt l�ttak, nyugati �s n�h�ny keleti nemest a katon�ikkal. Elindultak az emberek k�z�tt, eg�szen a f�asztalig. Ott �lt Kentoru �s az anyja. Egy kicsit t�volabb �lt le a mennyasszony. Kounonak is el kellett ismernie, hogy gy�ny�r�en n�z ki Hino ebben a mennyasszonyi ruh�ban. Sesshoumaru meghajolt �s le�lt. Tukiono �s Kouno elfoglalt�k a hely�ket �s figyeltek. �gy besz�lt�k meg, hogy Kouno jelezni fog, mikor kezd�dik az �rs�gv�lt�s. Neki, pedig Honoe seg�t. Egy 10 perc m�lva megkezd�d�tt a cerem�nia. Sesshoumaru �s Hino fel�lltak. Ekkor l�pett el� egy pap �s elkezdte mondani a szent sz�veget �s meg�ldotta a k�t jegyest. Im�dkoztak Buddh�hoz �s az istenekhez, hogy szerencs�s �s boldog h�zass�g legyen, majd be�lltak Kentoru el�.

-�dv�zl�m az egybegy�lteket ezen a nagyszer� alkalmon! Ma a dr�ga kish�gom, Hino �s a nyugati tartom�nyok jogos uralkod�ja, Sesshoumaru esk�sznek meg. ez egy nagyon fontos d�nt�s, �gy a h�bor� el�tt…

„Kouno! Kezd�dik!”- hangzott a l�ny fej�ben Honoe hangja

-�gy l�tom, hogy keletr�l is elfogadt�k p�ran a megh�v�somat, de ahogy l�tom nincs jelen Kouno �rn�… nagy tiszteletlens�g…

Kouno el�rel�pett �s felszegte a fej�t. N�m�n �s csendesen besz�lt, ahogy s�t�lt el�re. Senkivel nem t�r�d�tt. Ahogy elindult Tukiono is ment vele. Meg�lltak Sesshoumaru mellett.

-Eln�z�st, de ne zavarj�k meg a cerem�ni�t!

Kouno ekkora fejezte be a mondand�j�t. A kezeit �sszetartva tartotta m�g egy darabig.

-Kouno �rn� itt van!

-Mi?!- hangzott fel t�bb helyr�l

Ekkor Kouno eleresztette a kezeit, mire a teste �s Tukiono teste k�r�l f�nyess�g jelent meg, majd mind a kettej�k teste v�ltozni kezdett �s egy kis id� m�lva visszanyert�k a r�gi �nmagukat. Kouno el�gedetten n�zett v�gig mag�n. Felhas�totta a nemesi kimon� alj�t, hogy esteleges mozg�sban ne akad�lyozza.

-�dv Kentoru!

-Te kis…

-Ejnye! Nem szabad ilyen esem�nyen k�romkodni!

-Hogyan?

-Azt akarod k�rdezni, hogy hogyan jutottunk be? Egyszer�, haszn�ltam az er�met. A nyakl�ncok csak elterel�s volt… j�ttem megakad�lyozni ennek a d�monnak a h�zass�g�t…

-Na v�gre! M�r azt hittem, hogy soha nem l�psz k�zbe!- mondta Sesshoumaru �s elt�volodott Hinot�l

-�LJ�TEK MEG �KET!

Sesshoumaru f�ttyentett egyet, mire az �sszes nyugati katona, s�t p�r nemes is fegyvert h�zott. Kelet nemesei �s katon�i sem volt kiv�tel. Az �szakiak fegyvert r�ntottak �s a n�re �s kis csapat�ra t�madt. Kouno elh�zta a sz�j�t �s a leveg�be ugrott a t�mad�sok el�l. �k h�rman egyre jobban h�tr�lni kezdtek, eg�szen az ajt�ig.

-Sajnos m�g nem �lhetlek meg Kentoru, mert van egy kis dolgom, de m�g bep�toljuk!

Ekkor el�rel�pett Hino �s v�gtelen nagy elsz�nts�ggal megv�gta az ujj�t, majd a l�ny teste k�r�l var�zsk�r jelent meg, ami Kouno fel� hatolt.

-Nem k�ne pr�b�lkozni!

-V�rt�z �gesd a test�t…

-Rem�nytelen! V�rpajzs!

Ekkor Kouno el�tt megjelent egy v�r�s pajzs, ami blokkolt a t�mad�st. Hino nem �rtette, hogy mi�rt t�rt�nhetett ez, hisz a leger�sebb m�gi�t, vagyis a v�rm�gi�t haszn�lta.

-Ostoba! Mi rokonok vagyunk! �n is k�pes vagyok v�rm�gi�t haszn�lni… most ha nem b�nj�k, akkor elmenn�k az er�m�rt.

Kouno �sszetette a kezeit, majd idegen nyelven megsz�lalva. A h�rmuk teste f�nyleni kezdett �s elt�ntek mindenki szeme el�l. Mikor �jra anyagi test�k lett, akkor m�r a templom el�tt �lltak. Kouno elkezdett befel� szaladni, a k�t fi�, pedig ut�na.  Szaladta egy hossz� folyos�n kereszt�l, nem foglalkoztak senkivel, egyenesen a templom belseje fel� haladtak. Mikor be�rtek egy nagyobb terembe, akkor l�tt�k, hogy minden ajt�n�l egy pap �ll �s mormol valamit.

-Tukiono tied a jobb oldali szakasz. Kouno megtal�lod a k�vetkez� lej�r�t?

-Igen, de var�zslat v�di…

-Hisz te, azon k�nnyen bejutsz!

-Ez igaz!

Sesshoumaru kardot h�zott �s elindult jobbra, Tukiono pedig balra. Mindegyik szem�be gyilkol�si l�zat lehetett megpillantani. Kouno a terem k�zep�n �ll� szoborhoz szaladt, majd becsukta a szemeit �s a kezeivel egy gyors imasort �rt le �s k�zbe mormogott valamit. Olyan nyelven volt, mint a papok var�zslatai. A l�ny test�t f�ny vette k�r�l, a homlok�n l�v� jel, pedig felizzott. A mikor kinyitotta a szemeit, akkor feh�ren vil�g�tott. Ek�zben Sesshoumaru nyugodtan, de gyorsan v�gigj�rta a papok sorait �s v�gig �lte �ket. Tukiono sem j�rt el m�sk�pp. Mikor v�geztek, akkor m�g Kouno jav�ban var�zsolt. Semmilyen isteni er�t nem haszn�lt, puszt�n a papn�i erej�t. Mikor az utols� imajellel is v�gzett. A szobor sz�trobbant, majd mikor a por el�lt egy utat l�ttak lefel�. Kouno haladt el�re, de Tukiono ir�ny�totta, hisz � tanulm�nyozta a templom alaprajz�t a k�nyvt�rban. N�gy katlant hagytak el, mikor Tukiono azt mondta, hogy forduljanak jobbra. Mikor be�rtek egy m�sik, de sokkal kisebb teremben, itt nem volt semmi �s senki, de nagyon is j�l tudt�k, hogy itt is var�zslat v�d valamit.

-V�rm�gia!- mondta Kouno

Ekkor megv�gta a karj�t, �s a v�rt a f�ldre folyatta. Mikor egy kisebb t�csa alakult ki, akkor var�zslattal meggy�gy�totta mag�t, majd a v�rhez hajolt. A kezeit a t�csa fel� tette, majd �rthet� szavakkal mondani kezdett valamit.

-Akad�ly, mi el�tt�nk �llt, szavamra omolj �ssze �s utat engedj nekem!

Ekkor az eg�sz terem izzani kezdett �s egy pillanat m�lva, mintha egy t�k�r robbant volna sz�t, �gy t�rt kett� az akad�ly. Kis apr� f�nyl� szemcs�k form�j�ban hullott al�. A kis h�rmasunk innent�l lassan �s megfontoltan haladt. Megtal�lt�k a kij�ratot, majd indultak tov�bb. Az ajt� m�sik oldal�n rengeteg szoba ny�lt. Tukiono megint eligaz�totta �ket, �gy nem kellett sokat bolyonganiuk a szob�k k�z�tt.

-M�r csak ez a terem van h�tra, �s ott vagyunk!- mondta a d�li d�mon

-Rendben, akkor siess�nk!

Ahogy bel�ptek a c�l el�tti szob�ba, f�ny villant �s bez�rult m�g�tt�k az ajt�. Ekkor megjelentek alacsonyabb rend� szellemek �s r�juk t�madtak. H�romfel� szakadtak �s mindenki irtani kezdte a t�mad�kat. Kouno a kardja n�lk�l is k�nnyed�n puszt�totta �ket, �gy, mint Sesshoumaru �s Tukiono is. Amikor v�geztek, az ajt� �jra kiny�lt. Bel�ptek rajta �s egy 10 m�ter hossz� folyos� v�g�n k�kes dereng�s lehetett l�tni. Nem mertem m�r tov�bb l�pni. Ekkor Kouno hirtelen rosszul lett. �klendezni �s sz�d�lni kezdett. A fi�k odaszaladtak hozz�, hogy megn�zz�k, hogy van.

-Itt van a legnagyobb tasz�t� er�… Hinonak nagyobb az ereje, mint azt gondoltam. Rosszul vagyok!

-J�l van! Pihenj egyet…- mondta Sesshoumaru

-Nem tehetem! Honoe szerint egy sz�zf�s katonasereg l�pett be a templomba! Jobban leszek! Menj�nk!

-Ahogy akarod!

Kounot t�mogatva haladtak tov�bb. Ahogy bel�ptek a terembe, mindegyiknek leesett az �lla. Soha nem l�ttak ilyen magas termet, mintha �ri�sok �ltek volna itt. A terem k�zep�n �llt a s�reml�k �s a k�r�l�tte l�v� n�gy l�lek. Kouno pr�b�lta meghat�rozni, hogy honnan �rzi a legnagyobb er�t, de sajnos nem tudta detekt�lni, hisz mindenhonnan �radt. Ahogy bentebb l�pett hatalmas f�nyess�g �radt sz�t, majd mikor a f�ny halv�nyodott, akkor k�t alak k�rvonalait pillantott�k meg. Kentoru �s Hino �llt el�tt�k �s mind a kett�n harci ruha volt. Hino sem volt olyan esetlen, mint az eddig l�tt�k. A szem�be kegyetlens�g �s hatalmas er� l�tszott.

-M�r itt vagytok? Na mindegy! Kouno nagyon meglept�l, de hogy �szinte legyek, kellett volna sz�molnom egy ilyen dologgal, hisz nem engedheted, hogy Sesshoumaru feles�g�l vegye a h�gomat…

-H�t nem! Add vissza a jogos tulajdonomat…

-ha �tt�r�d az akad�lyt, akkor nyugodtan, de vigy�zz…

-Nem kell engem figyelmeztetni, hisz nagyon j�l tudom, mi t�rt�nik. Ti is megleptetek, vagyis csak Hino…

-Ugye? Te is n� vagy Kouno, vannak taktik�ink, mait alkalmazunk, de azt nem is sejtettem, hogy te is bed�lsz ennek! Ostoba vagy, ennyi…

Kouno �sszeszor�totta a tenyereit, �s �gy n�zte a l�nyt tov�bb. Egyre k�zelebb ment, majd �ppen, hogy elugrott a l�ny egy t�mad�sa el�l. Egy v�r�s folt vir�tott azon a helyen, ahol az el�bb m�g Kouno �llt. Kouno a leveg�ben lebegve n�zet a l�nyt.

-Sesshoumaru! Le tudj�tok k�tni Hinot �s Kentorut?

-B�zd r�nk!

Kelet �rn�je m�g hallotta, ahogy kardok csattannak �ssze, de most neki m�ssal kellett t�r�dnie. K�zelebb ment a s�rhoz, de ekkor meg�rezte, hogy innen sz�rmazik a tasz�t� er�. El�vette a kardj�t, majd leoldotta r�la rongyot �s a szalagokat. A kard mikor szabadd� v�lt v�r�ss� v�ltozott �s a jelk�p a kardon l�ktetni kezdett. Hino �s Kentoru egyszerre kapt�k oda a fej�ket. Mind a kettej�knek elhagyta a sz�j�t a „Nem lehet”, majd a kard izzani kezdett �s Kouno suhintott egyet, mire a l�thatatlan burok megrepedt �s lassan lehullott. Kouno m�r nem v�rhatta meg, mert ekkor egy kardcsap�s hallott fel� sz�llni. Elugrott, majd ugr�s k�zbe h�tran�zett. Hino v�r�s szemekkel �llt el�tte.

-�rdekes! Honnan van a kardod?

-Az ap�mt�l! A kedves b�ty�d is velem �s a j�v�nkkel volt, nem veletek…

-Ez igaz, mert az a nyamvadt fatty� any�d…

-Ne mer�szeld az any�mat a sz�dra venni!

-Tudod, hogy kinek a s�rja az ott? Az any�d fekszik ott! A s�rban van az er�d, de ahhoz, hogy megkapd…

-Fogd be!

-Ha egy l�p�st is teszel a s�r fel�, akkor kegyetlen�l meg�l�m a bar�taidat…

-Er�sebbek n�lad!

-Igen?

Hino k�r�l a leveg� izzani kezdett, majd r�n�zett Tukionora. A f�rfi felord�tott �s a f�ldre esett. Kouno nagyon megijedt.

-Neeeeee! Hagyd abba!

-Akkor t�nj el innen!

-Ne, Kouno... menj �s velem… ne t�r�dj!

-De Tukiono!

-Menj m�r!

Kouno h�tr�lni kezdett, majd a bar�tj�t n�zte, majd Hinot, aki �rd�gi mosollyal az arc�n figyelte kelet �rn�j�t. Kouno ekkor Sesshoumarura n�zett, aki csak b�lintott, hogy induljon. A l�ny arc�n elkezdtek folyni a k�nnyek, ahogy tudatosult benne, hogy mit kell tennie.

-Sajn�lom!

Kouno megfordult �s a lelkek fel� ugrott, majd egy feh�rs�g �s a l�ny benn lebegett a s�rn�l. M�g hallotta, ahogy egy hal�lh�rg�s hallatszik �s v�g�l kardcsap�sok. Tudta, hogy Sesshoumaru is komoly bajba van, �gy sietnie kell. A f�ny j�rta �t az eg�sz l�ny�t. A n�gy l�lek k�zelebb j�tt hozz�, majd v�ltozni akartak. A n�gy l�lek emberi, vagyis d�moni form�t vett fel. Akit el�sz�r megl�tott az anyja volt, mellette megl�tta az apj�t. Nem ismerte, de tudta, hogy � az. A m�sik k�t l�lek idegen, de m�gis ismer�s volt neki. Az egyik f�rfi �gy n�zett ki, mint Tukiono, csak hosszabb hajjal �s m�lyebb r�ncokkal. A negyedik l�lek is f�rfi volt, �s �gy n�zett ki, mint Sesshoumaru.

-Ti vagytok Tukiono �s Sesshoumaru apjai?

A lelkek csak b�lintottak, mire Kouno s�rni kezdett. Nem tudta mi�rt, de v�rta m�r ezt a tal�lkoz�st, annak ellen�re, hogy nem ismerte �ket.

-Sajn�lom, de Tukiono… nem tudom megv�deni �ket… senkit nem tudok… nagyon sajn�lom!

-Ne k�rj bocs�natot l�nyom! Mi n�gyen vigy�zunk r�d �s alig v�rtuk, hogy itt legy�l! Tukiono �s Sesshoumaru j�l vannak!- mondta Kouno anyja

-Mit kell tennem?

-Els�sz�r is, mond, mi�rt akarod ezt az er�t?- k�rdezte az apja

-Erre nem tudok teljesen felelni, de tal�n az�rt, mert nem hagyhatom, hogy olyanok kezeiben legyen az er�m, akik csak pusztul�st akarnak okozni ennek a vil�gnak…

-Akkor nem hajt szem�lyes bossz� a v�rosod miatt?- k�rdezte Tukiono apja

-Ha volt is ilyen, m�r kisz�llt bel�lem! A v�rosom j�l van �s boldog… azt nem mondom, hogy nem vagyok m�rges Kentorura, mert akkor hazudn�k, de nem tal�lom helyesnek, hogy a bossz� vez�relje az �letet…

-Mi van a gyermekeddel? Tal�n �rte sem haszn�ln�d az er�det �l�sre �s puszt�t�sra?- k�rdezte Sesshoumaru apja

-Gyermekem elveszt�se olyan s�r�l�st �s olyan haragot �ltetett be a sz�vembe, amelyet senki �s semmi nem tud kiirtani, de ez nem ok arra, hogy egy ember ostobas�ga miatt, mindenkit meg�ljek, hisz akkor nem tudn�nk b�k�ben �lni…

-T�nyleg te vagy a megv�lt�s istenn�je! A fiainkat is megv�ltoztattad! Ahogy l�tom Sesshoumaru fiam is sokkal embers�gesebb… Tal�n egy nap m�g j� f�rj �s apa is lesz…

Kouno elmosolyodott �s a has�ra tette a kezeit. Tudta nagyon j�l, hogy a n�gy l�lek tudja, hogy mi t�rt�nik vele. Mikor ez az �rz�s elm�lt, akkor kem�nyen n�zett r�juk.

-Mondj�tok, mit kell tennem, hogy kinyissam a kaput �s elhozzam a b�k�t?

-El�sz�r is szerezd meg az er�det, amely a s�romban tal�lhat�… ha ez megvan, akkor m�r csak Sesshoumaru �s a kapusz�rnyed seg�ts�ge kell.

Kouno b�lintott, majd elindult a s�rhoz. Nem l�tott rajta foganty�t, s�t z�rat sem, de valahogy �rezte, hogy hogyan kell kinyitnia. A kezeit a s�r f�l� emelte, majd becsukta a szemeit �s az anyj�hoz im�dkozott. Ekkor a kezeib�l f�ny sug�rzott a s�rra, ami halkan megmozdult �s elcs�szva utat engedett. Kouno egy kicsit tartott att�l, amit benn tal�lt, de mikor ben�zett, akkor anyja test�t l�tta teljesen �ps�gben. Olyan gy�ny�r� volt, mint m�g soha. Kouno s�rni kezdett �s behajolt �s cs�kot adott az anyja homlok�ra. Ekkor az anyja test�b�l egy nagyobb f�nyg�mb sz�llt ki �s nagy sebess�ggel rep�lt Kouno test�be. A l�ny elveszette az egyens�ly�t �s kizuhant a n�gy l�lek k�r�b�l, egyenesen Hino�k el�. A teste �gett �s minden v�gtagja f�jni �s l�ktetni kezdett. �v�lteni kezdett a f�jdalm�ban, majd egyszer csak minden f�jdalom abba maradt. Ekkor halotta meg, hogy valaki kardot r�nt ellene, �s fel� rohan. Arra n�zett �s Hinot l�tta, ahogy fel� rohan. A szemei v�r�sen izzani kezdtek, �gy szalad Kouno fel�. A l�ny nyugodtan �llt �s kiny�jtott kez�vel meg�ll�totta a kardot, ami k�sz�lt lecsapni. Hino megd�bbent, de nem volt rest. Egy kem�nyebb m�gi�val ell�kte Kounot, aki h�tr�bb cs�szott a f�ld�n, majd a feln�zett. Hino teljes erej�b�l t�madni kezdte �s nem gondolt m�sra, csakhogy meg�lje Kounot. Ekkor viszont a keleti �rn� felemelkedett a leveg�be �s sz�tt�rta a karjait. A test�t egy feh�r burok vette k�r�l, �, pedig v�ltozni kezdett. A haja meghosszabbodott, �gy a f�ldet kezdte el s�rolni. A ruh�ja megv�ltozott. Egy k�nny� �s v�kony selyemruha vette k�rbe a test�t, ami a finom �s nemesi vonalait kiemelte. A karmai ism�t n�ttek egy kicsit, a m�regcs�kok teljesen elv�konyodtak, �s a homlok�n l�v� jel elt�nt, majd megjelent egy sz�pen d�sz�tett fejp�nt a fej�n, amelyben benne ragyogott a deltoid alak� jel. A ruh�ja hossz� volt �s az ujja kecsesen tapadt a kezeire. Egy�ltal�n nem akkori szokv�nyos ruha volt. A ruha sz�leit ez�st �s v�r�s fonalakb�l �ll� s�rk�nyminta d�sz�tette. A ruha maga aranysz�n� volt. Mikor a teljes �talakul�s megt�rt�nt, a burok is elt�nt. Enyh�n �rt f�ldet �s feln�zett. A szeme olyan lett, mint egy macsk��. Arany szemeiben egy ez�st cs�k h�z�dott. Elindult Sesshoumaru fel�, de Hino k�z�j�k �llt.