Egy p�r perc m�lva mind a k�t szoba ajtaja kiny�lt �s egy-egy szerzetes l�pett be rajta. Meghajoltak mindenki el�tt �s azt akart�k, hogy menjenek vel�k. Mindenki engedelmesen k�vette �ket. Ekkor egy hatalmas terembe voltak, amit m�g eddig nem is l�ttak. Kagome �s Inuyasha megl�tt�k egym�st �s mosolyogtak. A terem k�zep�n hatalmas asztal �llt, tele finoms�gokkal. Kagome ekkor pillantotta meg az �ccs�t. Minden illemr�l elfeledkezve, mind a ketten egym�s nyak�ba estek. Egy darabig mindenki azt n�zte, hogy a k�t testv�r mennyire �r�l egym�snak. Ekkor az egyik �reg megsz�lalt.

-Kedves vend�geink! �dv�z�llek itt benneteket.

Mindenki az illemnek megfelel�en meghajolt, majd cs�ndben n�ztek egym�sra. Ekkor a f� �reg sz�lalt fel.

-Mint biztos tudj�tok a napokban, k�t szem�lyt kaptunk vissza. �k, Yoshiko �s Kazuma. Viszont szeretn�nk t�l�k eln�z�st k�rni, mert valamit eltitkoltunk el�l�k.

Kagome �s Inuyasha megd�bbent, hogy ebben csal�dniuk kellett. Mindenki �ket n�zte, de most nem jelent meg az arcukon az a nevet�s mosoly. Mindenki komoran �s szomor�an n�zte �ket.

-Hogy folytassam, azt m�r tudj�tok, hogy ti abb�l a v�rosb�l sz�rmaztok, amelyben a mi �seink laktak, de azt mindenki, m�g a hatalmasok is eltitkolt�k el�tettek, hogy ti ketten voltatok a v�ros �s az �sszes k�rnyez� falu k�t uralkod�j�nak a gyermekei. Ti ketten lettetek volna az �r�k�s�k. Mind a ketten kir�lyi, vagyis uralkod�i csal�db�l sz�rmaztok. Ha nem vittek volna el, akkor most ti lenn�tek… Ylinor uralkod�i. A sz�leitek titeket m�r gyermekkorotok �ta egy p�rnak akartak, hogy egy�tt vigy�zatok szeretett v�rosunkra. A sors fintora, hogy pont azt a k�t gyereket viszik el, akik a v�rosnak a j�v�i lehetnek. Csak akkor szereztek tudom�st az igazi val�tokr�l, amikor m�r 5 �vesek voltatok. Mivel most m�r itt vagytok �jra, mind a ketten szeretn�nk, ha ti lenn�tek a m�lt� �r�k�s�k. Az �regek tan�csa csak a ti �rkez�setekre v�rt.

Kagome �s Inuyasha megsz�d�lt a hallottakon. Nemcsak visszakapt�k el�z� �let�ket, de most m�r uralkod�k is. Azt hitt�k, hogy ez az eg�sz vicc, mert mind a ketten el kezdtek hangosan nevetni, de hamar r�j�ttek, hogy nem egy olcs� viccr�l van sz�, mert mindenki a terembe �rtetlen�l n�zte �ket.

-Sz�val nem vicceltek?- pr�b�lkozott a miko.

-Nem!

-Akkor mi… mindig is…

-Igen! Ti mindig is ennek a f�ldnek az uralkod�i voltatok. Miroku err�l az �rkez�setek el�tti napon szerzett tudom�st. Ez�rt is hozott el benneteket.

Kagome �s Inuyasha egy kicsit m�rgesen n�ztek a szerzetesre, aki a fej�t vakarva nevetett. Sango azon kezdett el kuncogni, hogy a szerelme mennyire sz�gyelli, hogy titkolni kellette ezt a bar�taik el�tt. A miko �s a f�lszellem hamar megenyh�ltek �s mosolyogtak. Ezut�n visszan�ztek az �regekre, akik mosolyogtak �s intettek, hogy menjenek k�zelebb, �gy mind a ketten elindultak ahhoz az emelv�nyhez, amin az �regek �lltak. Mikor meg�rkeztek, visszafordultak a t�megre.

-H�lgyeim �s uraim! Hadd mutassam be �n�knek Ylinor ur�t �s �rn�j�t, Kagom�t �s Inuyash�t. A benn�k lakoz� Kazuma �s Yoshiko seg�t nekik az �letet szebb� tenni itt Ylinoron.

Mindenki meghajolt, majd tapsoltak. Kagome �s Inuyasha is meghajoltak. Az eg�sz terem azt v�rta, hogy mondjanak valamit. Kagome �s Inuyasha �sszen�ztek, mert egyik�k sem tudott igaz�n mondani valamit. De v�g�l is Kagome d�nt�tte el, hogy � fog besz�lni.

-Nagyon �r�l�k, hogy itt lehet�nk! Az igazat megvallva, mi nem tudtuk ezt �s nagyon meglepett, hogy m�ris uralkod�k vagyunk. Az igazs�g az, hogy mi mindig is �rezt�k, hogy valaki hi�nyzik benn�nk. Ezek voltak Kazuma �s Yoshiko lelkei. Hogy f�lre ne �rtse senki, mi nem �k vagyunk. Csak az eml�keik �s az ereik sz�lltak bel�nk, semmi t�bb. Egysz�val ne h�vjatok engem Yoshikonak �s Inuyash�t sem Kazum�nak. Most sajnos nem sokat tudok mondani, mert annyira zavarban vagyok, de annyit mondhatok, hogy ez egy nagyon nagy meglepet�s volt. Mi azt hitt�k, hogy csak az elveszett eml�keket kapjuk vissza, de sokkal t�bbr�l van sz�. Lehet, hogy ez a hely a var�zslatos? Nem tudom, de rengeteg dolog t�rt�nt az elm�lt napokban…

-Az els�, hogy ideker�lt�nk! Azt sem tudjuk, hogy hogyan, de itt voltunk. A v�g�n megkaptuk az eml�keinket, de egy sokkal fontosabbat is kaptunk, m�ghozz� �j bar�tokat. Kagome kapott egy apuk�t is �s kider�lt az igazs�g is. Lehet, hogy az elej�n f�jt neki �s biztos, hogy �gy volt, de az a tudat, hogy van �desapja, kit meg�lelhet, az sz�m�ra minden f�jdalmat feledtetett. Ezut�n der�lt ki, hogy a k�t legjobb bar�tunk, Sango �s Miroku v�gre nagy nehezen egy p�r lett. Mi �gy gondoljuk, hogy ez sokkal jobban ennek a var�zslatos �s gy�ny�r� helynek az �rdeme, ez a mi orsz�gunk! �ljen Ylinor!!!- fejezte be a mondatot Inuyasha

Mindenki tapsolt. Kagome �s Inuyasha l�tta, hogy Souta is odamegy az anyj�hoz �s az apj�hoz �s meg�leli �ket. Sango �s Miroku egy gyenge, de m�gis szerelmes cs�kot adnak egym�snak. Olyan boldogs�g j�rta �t a sz�v�ket, hogy most �rezt�k, hogy �rdemes volt elv�llalni az itteni uralkod�st. Az eg�sz nap csak az �nnepl�sr�l sz�lt hatalma lakom�k voltak, amin Kagome mindig annyit nevetett, mert a b�lpoklos Inuyasha nagyon sokat evett �s ut�na meg alig b�rt megmozdulni. T�ncoltak is, s�t �nekeltek is.

Egyszer Kagome anyja fel�llt, �gy mindenki r� figyelt. A n� mosolygott, mert most �rezte igaz�n boldognak mag�t.

-Kagome, gyermekem! Mi�rt nem �nekelsz nek�nk?

-�n? H�t… �n… igaz�n…

-Igen, n�v�rk�m! �nekelj nek�nk, olyan j� hallgatni a hangodat.

Erre mindenki b�logatott, �gy Kagome nem tudta �s nem is akarta visszamondani. � is fel�llt �s elindult a kisebb emelv�nyhez. Valahogy Kagome most teljesen m�snak �rezte mag�t. Valahogy olyan �rz�se volt, hogy ha �nekel, akkor sokkal er�sebb lesz �s megv�lthatja a vil�got, de ezt betudta annak, hogy az este elvar�zsolta. Meg�llt az emelv�ny el�tt �s sz�tn�zett a teremben. Mindenkinek mosolyg�s �s bar�ts�gos volt a hangja. Kagome elkezdett �nekelni…

Gy�ny�r� volt a hangja, m�g soha senki nem hallotta ennyire sz�pen �nekelni a mikot. Egy id� m�lva viszont furcsa dolog t�rt�nt, mert az ablakok kiny�ltak �s ezernyi vil�g�t� szent-J�nos bog�r sz�llt be �s k�rbevett�k Kagome test�t. Mindenki csod�lattal n�zte, ahogy a miko �nekel, �s a bogarak a dallammal egy�tt t�ncolnak. Inuyasha ekkor vett �szre valami m�st is, amikor �szrevette, akkor megb�kte Miroku oldal�t, hogy figyelje Kagome test�t�. Egy kis id� m�lva mindenki �t n�zte, mert a miko teste aranysz�n�en kezdett el vil�g�tani, majd a h�t�n megjelent k�t h�feh�r sz�rny. Az �nek v�g�n m�g a sz�rnyak is elt�ntek. Mindenki d�bbenten n�zte a mikot.

-Mi a baj? Rossz volt?

-Nem! gy�ny�r� volt, de sz�rnyaid n�ttek am�g �nekelt�l…- mondta Sango

-Biztos az angyali mivoltom miatt, �reztem �n is, hogy van valami velem, de…

Ennyi volt err�l a besz�lget�s. Mindenki ott folytatta az �nnepl�st, ahol abbahagyta. Sango �s Miroku nevettek �s mes�ltek egym�snak. Kagome anyja �s az apja j�tszottak Sout�val. Mindenki elvolt a t�bbiekkel. Egyszer Inuyasha fogta meg Kagome kez�t.

-Nem megy�nk egyet s�t�lni? M�r unom!

-�n is! Rendben, menj�nk!

Azzal Kagome �s Inuyasha kiosontak, azzal a tudattal, hogy senki nem figyel r�juk, �s nem veszik �szre, hogy elt�ntek. Vagy csak �k hitt�k ezt?

Kagome �s Inuyasha s�t�ltak egy darabig sz�tlanul, majd meg�lltak ann�l a tiszt�sn�l, ahol k�t nappal ezel�tt.

-Kagome! Gy�ny�r� vagy ma este!

-K�sz�n�m! Te sem panaszkodhatsz! K�rdezhetek valamit?

-Persze! Mi lenne az?

-Szerinted k�szen vagyunk arra, hogy ezt az orsz�got ir�ny�tsuk? Nek�nk m�g a szil�nkokat is meg kell tal�lni.

-A szil�nkok a legkisebb probl�ma, mert az �j er�nkkel k�nnyen megtal�ljuk, de a nagyobb gond a hatalmasok �s Naraku. Mind a kett� vesz�lyes sz�munkra.

-Annyira f�lek!

-Nem kell! �n itt vagyok neked! �… sz�pen �nekelt�l!

-K�sz�n�m! Te meg sz�pen udvarolsz, mi a baj?

-Mi�rt k�rdezed?

-Soha nem szokt�l ilyen lenni. Ne �rts f�lre, mert �n nagyon szeretem, ha ilyen vagy, de most valahogy m�s vagy…

-Tal�n f�lt�keny vagyok Mirokura �s Sangora…

-Mi�rt?- csod�lkozott el a miko

-Az�rt, mert �k szabadon szerethetik egym�st.

Kagome szembe fordult a f�lszellemmel, aki nem �rtette, hogy mit akar a miko t�le. Kagome megsimogatta a f�lszellem arc�t �s mosolygott.

-Szerinted, mi nem szerethetj�k egym�st szabadon?

-Szerinted?

-Mindenki szabadnak sz�letik, �gy a sz�ve is szabad marad �r�kre. �n szeretn�lek szabadon szeretni. �s te?

-M�r nagyon j�l tudod, hogy szeretlek!

Kagome �s Inuyasha gyeng�den megcs�kolt�k egym�st. Azt nem is sejtve, hogy egy kisebb csapat n�zi minden mozdulatukat.

Amikor m�r mindenki f�radt volt, ment mindenki a saj�t szob�j�ba. Kagome megengedte, hogy Inuyasha ott aludjon n�la, hiszen most m�r megtehetik. Kagome idegesen nyitott ajt�t a f�lszellemnek, aki �gyszint�n ideges volt. Egy kicsit besz�lgettek, majd Kagome le�lt az �gyra. Inuyasha mell� �lt.

-Tudod, �n nagyon r�g �ta szeretlek, de soha nem tudtam bevallani neked!

-Kagome! Mi�rt…

Nem tudta befejezni a mondatot, mert Kagome megcs�kolta. Inuyasha l�gyan visszacs�kolt, majd lassan lefek�dtek az �gyra. Olyan szenved�lyesen cs�kolt�k egym�st, hogy szinte forrt k�zt�k a leveg�. Csod�latos �s var�zslatos �jszak�t t�lt�ttek el egy�tt. Soha nem fogj�k elfelejteni ezt az �jszak�t.