A kegyetlen sors és a csoda
masolya 2006.07.06. 12:55
Muszály volt szétszednem, mert nem fért ki
Kagome el kezdett futni a kisgyerek és Inuyasha után, amikor elérte őket, látta, hogy az a sok ember, akit eddig látott eltűnt. Amikor kinyitotta a szemeit a szobában volt és remegett. Ahogy érezte, hogy fel tud állni, rögtön kirohant a házból és szemeivel Inuyashát kereste. Nem kellett sokáig keresnie, mert a félszellem éppen most készült visszamenni a házhoz. A többiek próbálták győzködni, hogy maradjon, de nem sikerült rávenniük. A miko mikor meglátta rögtön odarohant hozzája és egy szó nélkül a félszellem nyakába ugrott.
-Inuyasha! Szerintem gyermekünk lesz.
-Tényleg? De honnan tudod?
-Láttam, ahogy játszol vele.
Inuyasha megölelte a mikot, majd visszamentek a szálláshelyükre. Még eltelt egy hónap. Itt volt az ideje, hogy eldőljön, hogy mi lesz Kagome és Inuyasha sorsa. Amikor eljött az a bizonyos nap. A félszellem és a miko nagyon idegesek voltak. Este a tűznél ültek mind a négyen, és csöndben hallgattak. Ekkor előlépett a fák közül az anyó.
-Kagome!
-Igen?
-Készen állsz, hogy jó anya legyél?
-Akkor…
-Úgy van!
Nagyon örültek, mert senki nem vesztette el az életét és egy személlyel bővült a kis csapat.
A 9 hónap elteltével Kagome egy gyönyörű és egészséges kisfiúnak adott életet, aki Sengokunak hívtak. Pár év múlva született még egy gyermekük, Yume. Inuyasha és Kagome nagyon boldogak voltak és élték tovább az életüket.
The End
|