Az elfeledett múlt
Piper94 2006.06.03. 17:47
Itt a következő ficcem is.
Az elfeledett múlt
A középkori Japán:
A kis csapat Egy tisztáson vágott át, amikor hirtelen egy szellem ugrott
elő a sűrüből.Méregcsíkok voltak rajta, és nagyon gyorsan
mozgott.Olyannyira gyorsan, hogy még Miroku a fekete lyukkal sem volt
képes beszippantani.Inuyasha előrántotta a Tetsuaigát, támadni
készült, de a szellem sokkal gyorsabb volt.Inuyasha mire észbekapott,
már a földön volt.Ekkor a szellem Kagomét vette célba
Kagome:Áááááá!Valaki segítsen!
Kagome megpróbálta lelőni a szent nyilvesszőivel, de még csak meg
sem súrolta velük a szellemet.A szellem csapott eggyet, Kagome a
földre került, és nem mozdult.
Inuyasha:Kagome!
Kagome látta még amint Inuyasha kettévágja a szellemet, és ahogyan
futnak felé a barátai. De már csak halk hangokat halott, és becsukta a
szemét.
Tokyo(Jelen):
Kagome mikor kinyitotta a szemét, egy fehér kórteremben találta
magát.
Kagome:Ki vagyok?És hogyan kerültem ide?
Látta ahogy egy nő az ajtó előtt beszélget egy piros kimonóba
öltözött,derékig érő fehérhajú fiúval.
Kagome anyja:Higgye el így lesz a legjobb neki.
Inuyasha:Értem! A szent ékkő nálunk van!Annál a szellemnél volt az
összes darab, nyílván Naraku Inkarnációja volt.
Kagome anyja:Isten önnel.
Inuyasha:Viszlát!Üzenem neki hogy legyen boldog!
A kórteremben:
Kagome anyja:Kicsim!Felébredtél?Jobban vagy?
Kagome:Igen,de ki maga?
Kagome anyja:Én vagyok az édesanyád!Nagyapa!Souta!Gyertek be!
Souta:Nővérem!
Nagyapa:Kagome!
4 héttel később otthon:
Kagome:Most hogy láttam Yuka-t és Ayumi-t kezdenek visszatérni az
emlékeim.Csak még mindig nem tudom hogy ki lehetett az a piros
kimonós fiú.
Kagome anyja:Áááá!Senki egy közeli barát volt csak!
De ezt Kagome nem nagyon hitte el.Álmában ugyanis mindig látta
maga előtt a fiút, ahogy fut felé és kiabálja a nevét.
Már lassan 1 év telt el így,és Kagome emlékezete szép lassan
visszatért.De a fiúra nem volt képes emlékezni.
Egy nap, mikor éppen a szent fa alatt ült és tanult a szeme akaratlanul
a szentély felé fordult.
Elindult felé, és mikor belépett,egy mágikusan lezárt kutat talált.A kutat
a nagyapja zárta le(nem tudom miért éppen most sikerült az öregnek).
Kagome egyszercsak hangokat halott a háta mögül.Egy mágikusan
lezárt doboz rázkódott a polcon.
Kagome:Mi a .....?
A doboz hirtelen kettérepedt, és a tartalma kiszóródott a földre.Agyag
volt.Egy 3 méteres monstrum katona agyagból.
A monstrum elindult Kagome felé.
Kagome:Segítség!Valaki segítsen........
Középkori Japán:
I nuyasha hirtelen magára hagyta Mirokut és Sangot, és a kút felé
kezdett szaladni hihetetlenül gyorsan.
Miroku/Sango:Inuyasha,hová mész?!
Inuyasha:Csak ne érjek oda későn!
Jelen:
Kagome a ház felé rohant amikor a kútból erős zörejek jöttek!Erre még
a monstrum is megállt.A varázsigék lejöttek a kút tetejéről, a kút fedele
pedig széthasadt de olyan erővel hogy Kagome hátraesett tőle.
Mikor kezdett eloszlani a füst,egyre ismerősebb kezdett lenni az alak,
ami a füstben állt.Piros kimonó,derékig érő hosszú fehér haj,kutyafülek.
Mikor az alak előrántotta a kardját,Kagome már biztos volt abban hogy
ezt a fiút látta álmában is.
Inuyasha:Keh!Látom te soha nem boldogulsz egyedül!
Inu suhintott a Tetsuaigával,mire az agyagszellem elpusztult.
Kagome:Ki..... ki vagy te?
Inuyasha:Az mindegy amúgy sem szabadna itt lennem.
Kagome:Azt már nem!Legalább gyere be és egyél valamit.
Inuyasha:Nem lehet.
Kagome:Na!Nincs túl sok kaja itthon, de ha jó akkor csinálok neked
instant kaját jó???Hisz te mentettél meg!
Inuyasha:Azt mondtad instant?Ööööö....Na jó de csak egy percre!
A házban
Kagome anyja:Maga mit keres itt!Nem megbeszéltük hogy.......
Nagyapa:A kúton át biztos nem jöhetett!Én magam pecsételtem le!
Inuyasha:Sajnálom hogy ki kell ábrándítanom,de semmit sem érnek!
Majd az öreg kezébe nyomta a cetliket.
Kagome:Összedobok egy Instant tésztát jó?
Inuyasha:Öööö.....Jó!"Vajon miért ilyen kedves?Hisz gyakorlatilag már
nem is ismer!"
Kagome:Jó étvágyat!De még a nevedet sem tudom!Pedig olyan
ismerősnek tűnsz!
Inuyasha:Szabad?-nézett Inu kérdően Kagome anyjára
Kagome anyja:Mostmár úgyis mindegy!
Inuyasha:Nézd! Az én nevem Inuyasha!
Kagome:Nagyon ismerős nekem még a neved is!
Inuyasha:Valaha együtt kutattuk a szent ékkő szilánkjait!Tessék!
Inuyasha Kagome kezébe adta a kis fénylő golyócskát.
Kagome:Ez az a szent ékkő?Fura olyan érzésem támadt mint mikor a
szent fa alatt ülök!
Kagome:Itt maradhatnál éjszakára!
Inuyasha:Mi?Már így is túl sokat mondtam!Nem lehet.
Kagome:De igenis itt maradsz!
Inuyasha:Jól van!Jól van!
Aztán persze az 1 éjszakából 1 hét,abból pedig 1 hónap lett.
Inuyasha és Kagome nagyon jól kijöttek,de Kagome semmire sem
emlékezett,se Inu-ra,Sangora,Mirokura!
Egy éjszaka mikor Inuyasha nem aludt még el,meghalotta Kagomét.
Kagome:I-I-Inuyasha!
Inuyasha:Rólam álmodik?De mit?
Kagome:Fekszik!
Inuyasha:Áu!Ez az emlék várhatott volna még egy kicsit.
Kagome:Csókolj meg!
Inuyasha:Mi?
De Kagome még mindig aludt.Inu habozott ugyan de megtette.Nagyon
gyengéden hogy fel ne ébressze a lányt.Kagome erre elmosolyodott
álmában,és aludt tovább.
De nem telt bele sok idő,Kago ismét megszólalt.
Kagome:Inuyasha hogy hogy nálad van az ékkő és nem változtál
szellemé a segítségével?
Inuyasha:Milyen furcsákat tudsz te álmodni KAGOME!
Kagome ezt a mondatát már nyitott szemmel mondta,Inu felé fordulva.
Inuyasha:Honnan tudod te ezt?Csak nem?
Kagome:De!Visszatértek az emlékeim!
Inuyasha:De boldog vagyok!És mióta?
Kagome:Hát öööö......Mikor megcsókoltál akkor!-mondta Kagome fülig
vörösen.
Inuyasha:Mi?Te fent voltál?És...és? KEH!
Kagome:Most meg mivan?
Inuyasha:Akkor én megyek is szellemé válni!
Kagome:FEKSZIK
Inuyasha:Miért csinálod mindig ezt velem?
Kagome:Most aludj!Holnap indulunk vissza a középkorba!
Inuyasha:KEH!
Inuyasha nagyon boldog volt!Kagome talán mégjobban!
Másnap:
Kagome anyja: Jajj kicsim olyan boldog vagyok!
Kagome:Köszönöm anya!
Kagome anyja:Mindent elraktál?
Kagome:Igen!
Kagome anyja:Nos akkor fuss a barátodhoz!Úgy látom már vár!
Így is volt.Inu a falnaktámaszkodva figyelte a földet.
Kagome:Indulhatunk?
Inuyasha:Persze csak még......
Kagome:Hmmm?
Inuyasha megcsókolta Kagomét,aki hagyta a fiúnak.Kiélvezte a csók
minden pillanatát,amelyre már nagyon régóta vágyott.
Inuyasha:Mostmár indulhatunk!
Középkorban:
Mikor a faluhoz értek, az első dolog amit Kago meglátott az a
veszekedő Miroku, és Sango volt.
Sango:Ne merj mégegyszer hozzámnyúlni szerzetes!Te disznó!
Miroku:Lennél a gyermekeim.....
Sango:Áááááááá!-Puff!
Ezután egy szép tenyérnyom díszelgett Miroku arcán.
Kagome elnézve őket nagyon boldog lett!
Kagome:Miroku!Sango!
Miroku nagyon meglepődött a közelgő Kagome láttán!Még Sango keze
is megállt a levegőben.
Miroku/Sango:Kagome?
Sango:De jó téged újra látni Kagome!Annyira boldog vagyok!
Shippo:KAGOME!
Kagome mikor a hang irányába nézett nem is tudta első látásra ki
szalad felé!
Kagome:Shippo?SHIPPO!
Shippo egészen megváltozott.Már nem rókakölyök volt,igazi szellem!
Kagome:Kaede anyó hol van?
Mindenki leszegte a fejét!
Kagome:Mi a baj?Csak nem!
Inuyasha:De!Miután elmentél pár napra rá elment,meghalt.
Kagome:Jajj ne!-mondta könnyes szemmel.
1 Hónappal később:
Kagome lett a falu miko papnője!
Inuyasha:Kagome velem jönnél 1 percre?
Kagome:Persze!
Leültek a szent fa alá.
Inuyasha:Én,nos ööö,
Kagome:Mi?
Inuyasha:Szeretlek!
Kagome:Én is szeretlek Inuyasha,de neked Kikyo melett a helyed.
Inuyasha:Nem!Ő már nem az akibe beleszerettem!Csak téged
szeretlek!
Heves,forró csókban olvadtak össze,úgy érezték hogy ez életük
legboldogabb napja!
1 hónap múlva:
Kagome hirtelen csak úgy össze esett!Inuyasha futott vele ahogy csak
bírt a falu bölcséhez(mivel Kaede már nem élt).
Bölcs:Hmmm....Kagome voltál fiúval úgy 1 hónapja!?
Kagome:Öööö....Igen-mondta Kagome fülig vörösen.
Bölcs:Nos,kisassony,gyemeket vár.
Kagome:Mi?
Bölcs:Behívjam Inuyashát?
Kagome:Miért pont őt?
Bölcs:Ugyanmár!Nyilvánvaló hogy a gyerek tőle van!
Kagome:Öhm...jó!
A bölcs kiment,fél percre rá bejön Inuyasha.
Inuyasha:Mi baj?A bölcs azt mondta hogy téged kérdezzelek.
Kagome:Vegyél feleségül különben elmegyek!
Inuyasha:Mi?
Kagome:Megígéred hogy feleségül veszel?
Inuyasha:Persze Kagome!Hozzám jönnél feleségül?
Kagome:Igen!És lesz egy kisbabánk!
Inuyasha:Mi?
Kagome:Nem is örülsz?
Inuyasha:Hogy örülök e?-fölkapta Kagomét-Én vagyok a legboldogabb
a világon!
Epilógus:
8 hónap múlva Inu elvette feleségül Kagomét,és kisfiúk született
(gondolom sejtitek mi lett a neve).Miroku és Sango is összeházasodott
(Ezután Sangot valahogy már nem zavarták a tapik).Nekik kislányuk
született akit Koharunak neveztek el.
Ezek után mindenki boldogan élt amíg meg nem halt,de ezt már máskor
mesélem el.
THE END
|