Az �j kezdet

By Orsi

Az �kk�szil�nk �sszegy�jt�se �s Naraku hal�la ut�n eltelt egy �v. Nagyon sok v�ltoz�s t�rt�nt a kis csapatn�l. Sango �s Miroku m�g nem j�ttek �ssze, de nagyon �gy n�zett ki, hogy p�r h�napon bel�l siker�l ez a kapcsolat. Shippou m�r szinte teljesen feln�tt �s nagyon helyes �s a l�nyok szerint sz�vd�gleszt� szellem lett bel�le. Ezt a kis r�kaszellem nagyon szerette, mert �szott a l�nyokban Kaede faluj�ban. Amit Inuyash�t �s Kagom�t illeti, h�t sz�val, egy id�ben nagyon �gy n�zett ki, hogy �sszej�nnek, de nagyon hamar r�j�ttek, hogy m�r csak er�s bar�ts�g van k�zt�k. Inuyasha nem kereste meg Kikyot, mert m�r nem szerette, de Kagom�t�l sem akart semmit. Kagome nagyon sokat gondolkodott ezen, de r�j�tt, hogy a szerelem, amit Inuyasha fel� �rzett m�r elm�lt. Most m�r csak bar�tokk�nt tekintenek egym�sra, akik mindent megosztanak egym�ssal.

Egy szombati napon, mikor v�rt�k vissza Kagom�t, aki hazament n�h�ny napra, hirtelen egy v�ratlan ismer�ssel tal�lkoztak. Sesshoumaru l�pett ki a bokrok m�g�l.

-Kagome hol van?- k�rdezte t�relmetlen�l.

-Hazament, de nemsok�ra visszaj�n! Mit akarsz te t�le?- v�laszolt Inuyasha

-Ahhoz neked semmi k�z�d, korcs!

-Mit mondt�l?

-Sango! Szerintem itt nagyon nagy baj lesz, ha nem csin�lunk valamit!- mondta v�szj�sl�an Miroku

-Igazad van! Szerinted haszn�l, ha lefogjuk Inuyash�t?

-Nem hiszem, de pr�b�ljuk meg, mert ezek k�pesek meg�lni egym�st.

Sango �s Miroku lefogt�k Inuyash�t, de ez nem nagyon g�tolta meg abban, hogy neki menjen a b�ty�nak. Szerencs�re ekkor �rkezett meg Kagome, aki ezt a jelenetet l�tva egy kicsit elnevette mag�t, majd felh�borodva k�z�j�k rohant.

-Abbahagyn�tok ezt a gyerekes veszeked�st?

-Hogy….mi?- mondta Inuyasha �s Sesshoumaru egyszerre.

-J�l hallott�tok. Azt csin�lj�tok, mint a kis�cs�m.

-Ne mer�szelj ilyet mondani nekem!- mondta idegesen Sesshoumaru

-Mi�rt mit csin�lsz?

-�gy l�tom, Inuyasha mellet egy kicsit felv�gt�k a nyelved, te l�ny.

-Velem ne kiab�lj, mert te is kaphatsz egy olyan sz�p nyakl�ncot, mint a kedves �cs�d.

Sesshoumarunak v�szesen k�zeledett a keze Kagome arc�hoz, de a l�ny nem ijedt meg, mert valahonnan tudta, hogy a szellem �gy sem fogja meg�tni. Ezt a t�bbiek csod�lkozva n�zt�k, de nem volt benn�k annyi l�lekjelenl�t, hogy k�zbeavatkozzanak. Kagome arc�t�l p�r centire meg�llt a szellem keze.

-Na mi van?- k�rdezte egy kicsit csod�lkozva a miko.

-Mindegy! Nem veszekedni j�ttem, hanem, hogy a seg�ts�gedet k�rjem.

-Sz�val �gy szokt�l valakit�l seg�ts�get k�rni? Szoktak is seg�teni?- k�rdezte g�nyosan

-Velem ne g�nyol�dj, mert hamar megj�rod.

A t�bbiek csak n�zt�k a jelenetet, mert m�g most sem tudt�k elhinni, hogy Kagome ennyire nem f�l Sesshoumarut�l. Inuyasha csak n�ha ny�g�tt egyet, de amikor csin�lni akart valamit Sango �s Miroku visszah�zta azzal az �r�ggyel, hogy Kagome nagyon j�l kezeli a helyzetet.

-Sz�val mibe k�red a seg�ts�gem?

-Rinnel kapcsolatos.

-Mi�rt mi t�rt�nt?- Kagome hangj�ban most el�sz�r volt aggodalom. Nagyon szerette Rint, mert nagyon aranyos kisl�ny volt.

-M�r napok �ta beteg volt, de egy kis megf�z�snak tudtam be, csak ma reggel nem tudtak mag�hoz t�r�teni.

-�rtem! Rin miatt seg�tek, de ha rajtad m�lna a dolog, akkor soha nem seg�tettem volna, mert egy kicsit tanulhatn�l j�m�dort.

A t�bbiek ennek hallat�n beh�zt�k a fej�ket �s becsukt�k a szem�ket, mert biztosra vett�k, hogy ha eddig nem is akkor most biztos meg�ti a mikot. Nem hallottak csattan�st, ez�rt kinyitott�k a szem�ket.

-�gy l�tom, a b�ty�m nagyon sokat nyel Rin miatt.

-Szerintem is!- mondta Sango

-Figyeljetek! Elmegyek Sesshoumaruval, hogy megn�zzem, hogy mi van Rinnel. P�r nap m�lva j�v�k vissza.

-De nem szerencs�s egyed�l menni vele.- mondta Inuyasha.- Veled megyek, �gy is mes�lek valami �jdons�got arr�l a l�nyr�l.

-Nem kell velem j�nni! Am�gy majd elmes�led, mert most mennem kell. Sziasztok.

Ezzel a l�ny ott hagyta a kis t�rsas�got �s m�r ment is Sesshoumaru mellett. Nagyon sok�ig mentek egy sz� n�lk�l, amit m�r a miko m�r kezdett nagyon unni, ez�rt �nekelni kezdett. Egy ismer�s dal volt, aminek nagyon j� volt a hangz�sa. M�g Sesshoumarunak is tetszett. P�r �ra s�t�l�s ut�n, m�r Sesshoumaru is unta cs�ndet.

-Mond csak! Ha j�l hallottam, akkor az �cs�mnek tetszik egy l�ny?

-Igen! Kaede faluj�ban van egy �j miko, aki t�nyleg nagyon sz�p l�ny.

-De, Te �s az �cs�m nem szeretitek egym�st?

-R�gen �gy volt, de r�j�tt�nk, hogy a k�zt�nk l�v� szerelem m�r elm�lt.

-Pedig, nagyon �gy n�zett ki, hogy ti �sszej�tt�k, nem?

-De!

-Mi t�rt�nt?

-Egy nap, mikor Inuyasha �s �n egy barlangba ragadtunk, mert vihar volt, elkezdt�nk besz�lgetni egym�ssal r�lunk �s hamar r�j�tt�nk, hogy ez csak egy bar�ts�g.

-�rtem!

-Most, hogy ezt tiszt�ztuk, az�ta mindent elmondunk egym�snak. Pl. azt is, hogy neki tetszik az a l�ny �s, hogy hogyan k�ne �t megszerezni.

-�s nem is b�nt a dolog?

-Nem! Mi�rt k�ne, m�r nem szeretem.

Ezut�n cs�ndben mentek egym�s mellett, de m�r alig v�rt�k, hogy ott legyenek, mert m�r kezdt�k unni egym�s t�rsas�g�t. M�g est�re sem �rtek oda, de meg kellett �llniuk, mert Kagome nagyon elf�radt a sok s�t�ban.

-Sesshoumaru! K�rlek, �lljunk meg, mert elf�radtam.

-J�l van, de rem�lem gyorsan kipihened magad.

Amikor let�boroztak �s Kagome lefek�dt aludni, hamar r�j�tt, hogy nem j�n �lom a szem�re. Amikor felkelt, Sesshoumaru a t�z mellett �lt �s Kagome �nek�t d�dolta. A miko csak mosolyogni tudott, majd szinte �szrev�tlen�l fel�lt �s �gy hallgatta tov�bb a szellemet. Egy kis id� m�lva a szellem �szrevette �s zavar�ban elkezdett kiab�lni Kagom�val, hogy hogyan mer leskel�dni ut�na.

-J�l van na, csak nem tudtam elaludni! Nem kell ez�rt leharapni a fejem. K�l�nben is, �n nem leskel�dtem.

-T�l sokat k�pzelsz magadr�l, nem?

-Ezt hagyjuk, j�! Mes�lj valamit Rinr�l. Mi baja van pontosan?

-Nem tudom, csak annyit, hogy napok �ta f�j a h�ta �s k�h�g�tt. K�t nappal ezel�tt bel�zasodott �s ma m�r nem kelt fel. Agg�dom miatta.

-Hogy mi? Nem is tudtam, hogy ilyeneket is �rzel egy haland� ir�nt.

-Ne g�nyol�dj! Eltelt id�ben m�r nagyon megszoktam Rin jelenl�t�t.

-Mit szoktatok csin�lni?

-Rin m�g most sem szokott le arr�l, hogy vir�gokat szedjen, �s koszor�t k�sz�t nekem bel�le.

Kagome csak �mulva hallgatta, hogy a nagy Sesshoumaru hagyja, hogy egy haland� vir�gokkal d�sz�tse fel. Nem hitte volna, hogy ilyen is tud lenni. A sok t�rt�net ut�n Kagome �lmosan eld�lt �s Sesshoumaru l�bai el�tt aludt el. A szellem az elej�n megr�k�ny�dve n�zte, ahogy a l�ny mellette alszik �s egy enyhe sz�nalom volt benne, hogy menyire gyeng�k ezek a haland�k. Sok�ig n�zte a l�nyt, valahogy azt �rezte, hogy Rin van mellette. � is hamar elaludt. M�snap reggel mikor fel kelt, m�r Kagome r�gen fenn volt. Kagome �ppen reggelit csin�lt, amikor l�tta, hogy Sesshoumaru �bredezik.

-J� reggelt! K�sz�tettem reggelit. Egy�l, �s ut�na menj�nk.

-Nem eszek haland� �telt.

-Pedig most meg fogod enni.

Kagome egy hatalmas falat kaj�t nyomott Sesshoumaru sz�j�ba, a szellem annyira meglep�d�tt, hogy szinte meg is fulladt a sz�j�ba ker�l� kaj�t�l. Nagy nehezen megette a kaj�t, �s nagyon is �zlett neki.

-Mi ez?

-T�szta az �n vil�gomb�l, ugye, hogy finom!

-Elmegy, de most m�r menj�nk!

Hamar �sszepakoltak �s m�r �tnak is indultak, az �t k�zben nem nagyon besz�lgettek. Kagome pr�b�lt egy kicsit megismerkedni �j �tit�rs�val, de Sesshoumaru nem akart egy sz�t sem sz�lni. A nap v�g�re ez annyira felbosszantotta a mikot, hogy egy fa t�v�ben t�ntet�en meg�llt �s bossz�san a szellemre n�zett.

-Te mindig ilyen unalmas alak vagy?- k�rdezte inger�lten

-Most meg mi bajod van?

-Pr�b�lok egy kicsit besz�lgetni veled, de te a halv�ny �rdekl�d�st sem mutatod.

-Most mit �rdekel, hogy mit akarsz csin�lni?

-Csod�lkozom, hogy Rin elvisel. UNALMAS VAGY!!!- ord�totta Kagome

-Most m�r kezdesz kihozni a sodromb�l, te haland�.

-Rem�lem is, mert �gy n�z ki, hogy csak �gy lehet kommunik�lni veled.

Sesshoumarunak elborult az agy �s er�sen megragadta Kagome karjait. A l�ny f�jdalm�ban ny�g�tt egyet, de �llta a szellem gyilkos pillant�s�t.

-Engedj el! Ez f�j!- fakadt ki v�g�l Kagome

Sesshoumaru elengedte, mert legbel�l megb�nta, hogy ilyet tett, mert nem akarta b�ntani Kagom�t. Nagyon sok�ig n�zt�k egym�st. Kagome nem tudott haragudni Sesshoumarura, mert tudta, hogy saj�t maga hib�j�b�l t�rt�nt ez. Kagom�nak annyira f�jt a keze, hogy megsz�d�lt a f�jdalomt�l �s el�jult. Sesshoumaru az utols� percben kapta el. Mivel sietni�k kellett, Sesshoumaru az �l�ben vitte tov�bb Kagom�t, aki m�g mindig �jultan fek�dt a szellem karjaiban. P�r perc m�lva �bredt csak fel, de nagy meglepet�s�re nagyon gyorsan szelte az utakat. Amikor jobban sz�tn�zett l�tta, hogy a szellem az �l�be viszi. Gyorsan haladtak, mert m�r nagyon k�zel voltak Rinhez.

-K�sz�n�m, hogy hozol, de tudok j�rni egyed�l is.

-Tudom, de �gy gyorsabban haladunk. �gy is mindj�rt ott vagyunk. Yaken nincs ott, mert elk�ldtem �t n�h�ny napra, sz�val az egyik ismer�s�m vigy�z Rinre. Azt mondtam, hogy ma ilyenkor �rek vissza, sz�val, ha nem leszek ott p�r percen bel�l, akkor kiteszi Rint.

-Milyen bar�t ez? Az biztos, hogy nem j�.

-Fogalmazzunk �gy, hogy tartozik nekem!

P�r perc m�lva m�r egy kis fah�zn�l voltak, ahonnan egy sz�ke haj�, igen helyes f�rfi s�t�lt kifele a kez�ben az �jult Rinnel.

-M�g id�ben �rkezt�l! Pont most akartam itt hagyni.

Kagome erre hangosan horkantott egyet, ezzel jelezve, hogy len�zi az ilyen viselked�st.

-Mit keres itt ez a haland�?

-Rint j�tt meggy�gy�tani!

-De nem itt!- k�t�tte ki a szellem

Kagome el�l�pett �s odament a szellemhez. Az idegen nem tudta mire v�lni, ez�rt furcs�llva n�zte tov�bb a l�nyt, ahogy k�zel�t fel�. Kagome mikor oda�rt hozz�, kikapta Rint a kez�b�l, �s az �l�be vette.

-K�sz! Majd �n vigy�zok r�, ha neked ez olyan nagy gond.

-De fel v�gt�k a nyelved, te l�ny!

Kagome r�tette a kez�t a szellemre, aki f�jdalmasan felny�g�tt. A l�ny Narakuval t�rt�n� harcai k�zben teljesen meg tanulta kezelni �s haszn�lni az erej�t, ezt alkalmazta a szellemen is.

-Tess�k! �gy j�r az, aki nem tiszteli a haland�k erej�t.

Sesshoumaru k�v�ncsian n�zte, hogy mit csin�lt a l�ny a szellemmel. Amikor jobban megn�zte, akkor vette �szre, hogy a l�ny tenyere bele�gett szellem h�s�ba.

Erre r�gt�n meg is kapta a v�laszt, mert Kagome b�szk�n kih�zta mag�t �s elkezdett dicsekedni.

-�s m�g nem is haszn�ltam az �kk�vet!

-Sz�val n�lad van az �kk�? Mindig is meg akartam szerezni.

-Sajnos most sem fogod megszerezni!- mondta dacosan Kagome

-M�r hogy ne szerezn�m! Nagyon k�nnyen megszerezhetem, mert te csak egy gyenge haland� vagy!

-Hagyd b�k�n Kagom�t, mert �n �llek meg.- sz�lt k�zbe Sesshoumaru, majd tett egy p�r l�p�st a szellem fel�.

-Sesshoumaru nem kell a seg�ts�gemre sietni!- sz�lt Kagome

Kagome r�tette a kez�t a szellemre, akinek ez egy �jabb f�jdalmat okozott ezzel. Kagome csak mosolygott a szellemre, aki k�ts�gbeesve pr�b�lta leszedni a miko kez�t, de sehogy sem siker�lt. Kagome er�sen koncentr�lt az �kk�re, amely vil�g�tani kezdett a nyak�ban.

-�kk�, k�rlek tiszt�tsd meg e szellem gonosz lelk�t a gonoszs�gt�l!- mondta hangosan a miko. Ennek k�vetkezt�ben a szellem k�r�l egy halv�nyan dereng� er� l�tszott, amely lassan teljesen mag�ba sz�vta. Sesshoumarunak be kellett csukni a szem�t, mert annyira er�s volt az �kk� f�nye, hogy b�ntotta szem�t. Amikor �jra kinyitotta, l�tta, hogy a szellem �jra ott el�tte Kagome, de a szellem nem b�ntja a mikot, hanem felaj�nlja, hogy t�lts�k ott az �jszak�t.

Sesshoumaru el�mult a l�ny �s az �kk� hatalm�t�l. Vacsora k�zben elmondta Kagome neki, hogy megtiszt�totta lelk�t, amely most m�r nem lesz �jra gonosz sz�nd�kokkal teli. Rint, amikor megkapt�k a sz�ll�st, Kagome r�gt�n ell�tott, m�r csak n�h�ny gy�gyf� hi�nyzott ahhoz, hogy teljesen felgy�gy�tsa a kisl�nyt.

-Sesshoumaru! Elmentem gy�gyf�vet szedni Rin sz�m�ra. Addig vigy�zz r�.

-Nem, majd Wonar vigy�z r�! Elmegyek veled, nem akarom, hogy akkor essen bajod, mikor Rint kellene meggy�gy�tanod.

-De rendes vagy!- Kagome hangj�ban egy kicsi g�nyol�d�s volt, elfogadta, hogy vele menjen a szellem.

Sokat mentek, de nem nagyon tudtak tal�lni valamennyi f�vet, ez�rt nagyon messzire el kellett menni a sz�ll�shelyt�l. Sok�ig mentek egy sz� n�lk�l, de Kagom�nak h�la az �t v�g�re igen j�l elbesz�lgettek. A l�ny r�j�tt, hogy Sesshoumaru nem is annyira kegyetlen, csak annak mutatja mag�t. Sok �rzelem van benne, csak azt nem akarja, hogy m�s is megtudja, mert f�l, hogy elves�ti a r�la alkotott kegyetlen szellem k�pet. Nagyon j�l �rezte mag�t, ami nem is volt csoda, mert sokat nevetett Sesshoumaru fennh�j�z� viselked�s�n. Ezen sokat �ssze is vesztek, mert a szellem nem t�rte, hogy kinevess�k. Amikor vissza�rtek, Rin m�r �bredezett, amikor megl�tta a nagyur�t �s Kagom�t egy kicsit meglep�d�tt.

-Sesshoumaru Nagy�r! Kagome!

-Szia Rin! Hogy vagy?- k�rdezte kedvesen Kagome

-Egy kicsit jobban. Hogy ker�lsz ide Kagome?

-Rin! Mi ez az udvariatlans�g?- sz�lt k�zbe Sesshoumaru.

-Semmi baj! Hagyj h�vjon �gy, ha akar. Jobb, mint, ha Nagy�rnak sz�l�tanak!- mondta cs�p�sen Kagome

-Ezt hogy �rted?- k�rdezte inger�lten a szellem.

-Csak azt mondom, hogy minek h�vatod magadat Nagy�rnak, mikor nem vagy az?

-Igen is az vagyok!

-H�t persze!- mondta cs�p�sen Kagome

Sesshoumaru �s Kagome sok�ig n�zt�k egym�st, mert legsz�vesebben kitekert�k volna egym�s nyak�t. Rin csak n�zte �ket �s nem �rtette, hogy min veszekednek ennyit. Nagyon gyeng�nek �rezte mag�t, majd visszaesett az �gyba. Ez kilend�tette a szellemet �s mikot a veszeked�sb�l. Kagome, mint egy anya, f�ltve kapott a l�ny ut�n �s ezut�n m�r nem is lehetett elcipelni a kisl�ny mell�l. Napokig nem t�rt mag�hoz Rin, ez id� alatt Kagome nem ment el, nem aludt �s alig evett valamit. P�r nap m�lva Rin kinyitotta a szemeit �s l�tta, hogy a miko ott van vele. A kisl�ny eg�szs�gesnek t�nt, h�la a sok gy�gyf�nek.

-Szia! Most m�r jobban vagy?- k�rdezte f�radtan Kagome, majd vizes ruh�t tett Rin homlok�ra.

-Egy kicsit. Sesshoumaru Nagy�r merre van?

-Kint van! �n is mindj�rt j�v�k, csak hozok friss vizet.

Kagome fel�llt �s kiment a h�zb�l. A miko alig tudott j�rni, mert annyira legyeng�lt. A h�z el�tt elvesztette az eszm�let�t �s �sszeesett, de m�g �ppen elkapta Sesshoumaru. A szellem karjaiban ott volt al�ltan Kagome. Tudta, hogy mi�rt esett �ssze a l�ny, ez�rt bevitte a h�zba �s lefektette Rin mell�. P�r �ra m�lva Kagome �bredezni kezdett. Amikor kinyitotta a szem�t, Sesshoumaru �lt mellette �s vizes ruh�t tett a homlok�ra.

-Sess….Sesshoumaru!

-Hallgass! M�g t�l gyenge vagy! Nagy felel�tlens�g volt, hogy alig ett�l �s aludt�l az elm�lt napokban.

-Tudom, de fontosabb dolgom volt.- mondta �s Rinre n�zett, aki ott guggolt a szellem mellett.

-Az�rt, mert Rint �poltad?- k�rdezte meglepve

-Igen! Ez mi�rt olyan meglep�?

-Csak az�rt, mert senki nem tett ennyi mindent �rte �s ………�rtem!

-Ezt hogy �rted?

-Csak �gy, hogy nekem nagyon fontos Rin �ps�ge, mert mintha a l�nyom lenne.

-�rtem!

Kagome nem tudott t�bbet mondani, mert nagyon el volt f�radva, ez�rt hamar el is aludt. M�snap d�lut�n kelt fel csak, amikor a nap is lefele ment m�r. Amikor kiment a h�zb�l, Rint l�tta, ahogy kerget egy kis pillang�t. Nagyon aranyos volt, de amikor �szrevette Kagom�t, nagyon meglep�d�tt, hogy ilyen hamar felkelt. Rin m�ris elrohant, hogy sz�ljon Sesshoumarunak. Amikor vissza fele mentek a h�zhoz, egy gy�ny�r� hangot sodort fel�j�k a sz�l. Sesshoumaru tudta, hogy Kagome �nekel, mert �rezte az illat�t. Nagyon tetszett neki, ahogy a miko �nekelt, megnyugtatta a lelk�t.

Sesshoumaru, am�g oda nem �rtek ezen gondolkodott. Soha nem gondolta volna, hogy egyszer irigyelni fogja az �cs�t, de most �rtette meg, hogy Inuyasha mi�rt szerette Kagom�t. Amikor ezen elgondolkodott egy halv�ny mosoly jelent meg az arc�n.

-Sesshoumaru Nagy�r! Te mosolyogsz?- k�rdezte csod�lkozva Rin

-Igen Rin! Eszembe jutott valami.

Amikor oda�rtek, Kagome a h�zn�l �ld�g�lt �s �nekelt, de amint megl�tta Rint �s Sesshoumarut, r�gt�n abbahagyta.

-K�rlek, ne hagyd abba!

-Mi�rt?

-Nagyon tetszett az �neked!- mondta nemes egyszer�s�ggel Sesshoumaru.

Kagome nagyon csod�lkozott ezen, de tov�bb �nekelt. Maga sem tudta meddig �nekelt, de amikor abbahagyta, m�r lement a nap �s m�r csak Sesshoumaru volt fenn, mert Rint elaludt. Sesshoumaruval sok�ig n�zt�k egym�st �s Kagome nagy meglepet�s�re melegs�get �s valami vonz�t tal�lt Sesshoumaru szemeiben. A csendet, ami m�r kezdett k�nos lenni a szellem t�rte meg.

-Mes�lj valamit a te vil�godr�l.

-Mi�rt �rdekel?- k�rdezte meglepetten.

-te tudsz mindent r�lam �s Rinr�l, de �n nem tudok r�lad semmit. Csak azt, hogy a nyavaly�s �cs�mmel volt�l.

-�rtem!

Kagome elmes�lt egy csom� dolgot a vil�g�b�l. Sokat nevetett, mert ezzel rengeteg eml�ket id�zett fel benne. Valahol h�l�s volt Sesshoumarunak, hogy elmes�lteti vele, mert eml�kezhetett a csal�dj�ra �s a bar�taira. Sok�ig besz�lgettek, �s szinte �tbesz�lt�k az eg�sz �jszak�t, amikor valamilyen vicces t�rt�neten Sesshoumaru hangosan elkezdett nevetni. Ezut�n csend lett, mert mindenkit meglepett ez a hirtelen v�ltoz�s.

-Sajn�lom! Nem tudom, hogy mi t�rt�nt velem.- k�rt bocs�natot a szellem

-T�bbet is nevethetn�l, mert nagyon aranyos vagy �gy! Azt mond meg nekem, hogy mi�rt vagy ennyire komoly?

-Nem tudom- tal�n az�rt, mert ha l�tj�k, hogy el tudok gyeng�lni, akkor k�nny� c�lpontt� v�lok.

-Sesshoumaru! M�r nincs ki miatt agg�dnod. Soha nem volt ennyire biztons�gos a vil�g, mint most. Am�gy, az�rt, mert n�ha megmutatod az �rzelmeidet, m�g nem v�lsz gyeng�v�. S�t, sokkal er�sebb lehetsz ez �ltal.

-T�nyleg?

-Igen!

Sokat besz�lgettek err�l a t�m�r�l. Kagome ek�zben k�zelebb �lt Sesshoumaruhoz, hogy a besz�lget�s�kkel ne kelts�k fel Rint. P�r �ra m�lva Kagome annyira f�radt volt, hogy nem t�r�dve azzal, hogy ki �l mellette, Sesshoumaru v�ll�ra hajtotta a fej�t. A szellem az elej�n legsz�vesebben lehaj�totta volna a l�nyt, de egy kis id� m�lva r�j�tt, hogy nem k�pes r�. Sok�ig gondolkodott azon, hogy vajon, mi�rt tartja ennyire vonz�nak ezt a l�nyt, de nem tudta megmagyar�zni, ez�rt � is hamar �lomba mer�lt.

M�snap Kagome �s a szellem szinte egyszerre �bredtek fel. Az elej�n egy kicsit zavarban voltak, de ez hamar elm�lt �s n�zt�k egym�st. Sesshoumarunak mintha �n�ll�sodott volna a keze, mert kedvesen megsimogatta Kagome arc�t. A miko egy kicsit meglep�d�tt, de az�rt �r�lt a dolognak.

Amikor m�r Rin is felkelt �gy d�nt�ttek, hogy Kagome m�g marad vel�k k�t napot, mert hogyha Rin megint rosszul lenne, akkor k�zelben legyen. Kagome r�gen �rezte ennyire felszabadultnak mag�t. Akkor volt ilyen boldog, amikor Inuyash�val szerett�k egym�st. Sesshoumaru egyre t�bbsz�r engedte, hogy az �rzelmei magukkal ragadj�k �t. Az utols� nap est�j�n, mikor Rin m�r aludt, Sesshoumaru �s Kagome a t�zn�l besz�lgettek.

-K�rdezhetek valamit?- k�rdezte egy kicsit f�lve Kagome

-Mondjad!

-Az �rdekelne, hogy mi�rt nem b�k�lsz ki Inuyash�val?

-Ez egy hossz� t�rt�net. R�gen �t hib�ztattam ap�nk hal�l��rt, de amikor r�j�ttem, hogy csak egy valaki tehet ap�m hal�l�r�l �s ez nem m�s, mint Naraku volt, akkor m�r nem haragudtam r�.

-De akkor mi�rt harcoltok �s veszekedtek egym�ssal?

-�szint�n sz�lva nem tudom. Tal�n az�rt, mert valamelyik�nk mindig provok�lja a m�sikat.

-Akkor b�k�ljetek ki!

-T�l b�szk�k vagyunk ehhez.

-Ez h�lyes�g!!! Csak oda k�ne mennetek egym�shoz �s �rtelmesen elbesz�lgetni!- kiab�lt Kagome

-J�l van nyugodj le! Majd m�g megl�tom, ok�?

-Igen!

-Tudom m�r, hogy mi�rt tudtad kord�ban tartani az �cs�met.

-Tess�k?

-Mindig tudod, hogy kezelj helyzeteket, amibe Inuyash�val ker�lt�l. �s ahogy l�tom, engem is kord�ban tudsz tartani egy kicsit.

Kagome erre elv�r�s�d�tt, ami Sesshoumaru is �szrevett. Csak mosolygott egyet �s nem eml�tette meg. K�nos cs�nd k�vetkezett, amit Kagome t�rt meg.

-Sesshoumaru! Nagyon sokat v�ltozt�l az elm�lt id�kben.

-Tudom! Ez csak a te �rdemed.

Kagome egy hatalmas puszit nyomott az arc�ra, amit�l a szellem is elpirult egy kicsit. Ezut�n m�g sokat besz�lgettek, de Kagome hamar el�lmosodott, ez�rt elment lefek�dni. P�r �ra telt el, amikor a miko riadtan fel�bredt, mert r�m�lma volt. Tudta, hogy baj lesz, ez�rt nem aludt vissza, hanem a k�rny�ket k�mlelte. Ekkor vette �szre, hogy a szellem nincs a t�borhely�kn�l, ez�rt elindult megkeresni. Nem sokat kellett menni, mert hamar megtal�lta az �ppen harcol� szellemet. Egy furcsa szerzettel harcolt, aki nagyon er�s volt.

-Sesshoumaru!- ord�totta a miko.

-Menj el innen! T�ged akar, �s �n nem hagyhatom.

-Csak nem a keresett Kagome az?- k�rdezte az idegen.

Egy percre abbahagyt�k a harcot, mert az idegen k�v�ncsian n�zegette Kagom�t. Sesshoumaru egyre idegesebb lett, mert nem akarta, hogy baja essen Kagom�nak.

-Mondtam m�r! Sz�llj le r�la.

-Bocs�ss meg, de � nem a te tulajdonod. �gy is csak az �kk�vet akarom megszerezni t�le.

Kagome eddig cs�ndben figyelte az esem�nyeket, de az �kk� hallat�ra nagyon m�rges lett �s odas�t�lt Sesshoumaru mell�.

-MOST M�R ELEGEM VAN, HOGY MINDENKINEK EZ A NYAVALY�S �KK� KELL.- �v�ltette Kagome. �s apr� k�nnycseppek jelentek meg az arc�n.

Kagome soha nem �rzett ekkora f�jdalmat a sz�v�ben. Nem tudta mi�rt, de az �kk� mintha ir�ny�totta volna, mert az �rezte, hogy meg kell �lnie az idegent.

-Fegyver!- mondta Kagome.

Ekkor mindenki csod�lkoz�s�ra a semmib�l megjelent egy �j �s egy ny�lvessz�. Sesshoumarut ez annyira meglepte, hogy h�tr�lt k�t l�p�st.

-Elegen van, hogy mindenki engem zaklat. Most m�r b�k�sen akarok �lni �s tudom is, hogy mit kell csin�lnom ennek �rdek�ben. Meg fogom semmis�teni az �kk�vet.

-�gy sem tudod, mert egy igazi szerelem tudja v�gs� nyughely�re helyezni az �kk�vet. �s addig, am�g ez nem t�rt�nik meg, addig mindig kelleni fog valakinek.

Kagome kil�tte a ny�lvessz�t, ami eltal�lta az idegen �s meg is halt. A mikor s�rva rogyott �ssze, soha nem �rzett ennyi keser�s�get a lelk�ben. Sesshoumaru aki ezeket v�gig hallgatta, lassan odament a l�nyhoz �s leguggolt mell�.

-Mi a baj?

-Csak az, hogy ez mindig csak a bajt okozza. Az�rt akarom megsemmis�teni. Soha nem lehetek igaz�n boldog, ha az �kk� l�tezik, de �szint�n sz�lva, ha nem lenne, akkor �n m�r r�gen nem �ln�k.

-Gyere, menj�nk! Majd kital�lunk valamit.

Kagome �s Sesshoumaru visszamentek a t�borhelyhez, ahol Rin aludt. A kisl�ny nem �rz�kelt semmit a t�rt�ntekb�l. Kagome szinte r�gt�n el is aludt. M�snap, amikor felkelt, Sesshoumaru m�r fenn volt �s nagyon gondolkodott valamin.

-Min gondolkodol?

-Lehet, hogy van valaki, aki el tudja mondani, hogy mit kell csin�lni ilyen helyzetben.

-T�nyleg?

-Igen! De Rint nem szeretn�m vinni, ez�rt jobb lenne, ha addig elvinn�nk Inuyash��khoz.

-Rendben.

Ahogy mindenki felkelt �s elk�sz�ltek, m�r �tnak is indultak. Nem kellett sok�ig menni�k, mert nagyon k�zel voltak Kaede any� faluj�hoz. Amikor be�rtek a faluba, Inuyasha, Sango �s Miroku szaladt oda hozz�juk. Nagyon �r�ltek, hogy �jra l�tj�k Kagom�t.

-Na v�gre, hogy itt vagy!- mondta egy kicsit szemreh�ny�an Inuyasha.

-Ne agg�djatok, m�r itt vagyok.

-Rem�lem nem b�ntott a b�ty�m, mert sz�tt�pem.

-Nem t�rt�nt semmi! Mondanom kell valamit, ami nagyon fontos sz�momra.

Mindenki bement Kaede h�z�ban �s ott Kagome elmes�lte, hogy megt�madt�k �s m�r nem tudja elviselni az �kk� �ltali boldogtalan �letet, ez�rt a megsemmis�t�s�r�l is besz�lt. Az elej�n a t�bbiek nem �r�ltek, mert tudt�k, hogy Kagome csak �gy tudja megv�deni mag�t �s, hogy akkor nem tud majd a k�t vil�g k�z�tt utazni. Amikor a bar�tok Kagome szem�be n�ztek, akkor �rtett�k meg, hogy a l�ny t�nyleg szenved �s tudt�k, hogy ez az egyetlen es�ly arra, hogy valamilyen boldogs�got �rezzen. Nagy nehezen beleegyeztek.

-Arra szeretn�lek k�rni benneteket, hogy vigy�zzatok Rinre, am�g �n �s Kagome elmegy�nk ahhoz az emberhez.- mondta Sesshoumaru.

-Csak nem k�pzeled, hogy hagyom, hogy egyed�l menj Kagom�val?- mondta Inuyasha.

Sango �s Miroku csak helyeselni tudtak �s m�r �tra k�szen v�rt�k, hogy mehessenek.

-Rint hagyd csak n�lam. Shippo �s �n vigy�zunk r�.- mondta Kaede.

-Rendben!

A kis csapat elindult a szellem �ltali ir�nyban. A k�t l�ny j�kat besz�lgettek. Kagome mindent elmondott, hogy mi t�rt�nt az elm�lt id�ben. Azt is elmondta, hogy l�tta, ahogy Sesshoumaru mosolyog �s nevet, meg, hogy agg�dott Rin eg�szs�ge miatt. Sango nagyon csod�lkozott ezen, f�leg akkor, amikor a miko elmes�lte, hogy egy reggelen megsimogatta az arc�t. A fi�k nem sokat besz�lgettek egym�ssal, mert n�zt�k a l�nyokat, hogy milyen aranyosak, ahogy besz�lgetnek �s nevetg�lnek. Sesshoumaru �s Inuyasha k�z�tt szikr�zott a leveg�. Nem akartak egym�shoz sz�lni, mert nem akart�k, hogy Kagome megharagudjon r�juk.

-Inuyasha! Mondd, mi van azzal a l�nnyal?- k�rdezte Kagome, miut�n befejezt�k a besz�lget�st.

-H�t, �gy n�z ki, hogy tetszem neki.

-Az j�! Besz�lj vele. Sesshoumaru, mi�rt nem besz�lgettek?

-Hallgass! Semmi k�z�d hozz�!

Kagome hirtelen meg�llt �s v�szesen megcsillant a szeme �s lassan elindult a szellem fel�. A t�bbiek tudt�k, hogy ebb�l hatalmas veszeked�s lesz.

-Sesshoumaru! HOGY MER�SZELSZ �GY BESZ�LNI VELEM?

-Csak �gy, ahogy te!

-Ha nem tudn�d, m�g n�lam van az �kk�, sz�val k�nnyen el tudn�k b�nni veled.

-Azt pr�b�ld meg!

Kagome �s Sesshoumaru annyira k�zel ord�tottak egym�shoz, hogy az orruk hegye �ssze�rt. A t�bbiek fedez�kek m�g�l n�zt�k a jelenetet, mert tudt�k, hogy Kagome milyen, ha felideges�tik.

-Sesshoumaru! Szeretn�m, ha a b�szkes�gedet f�lretenn�d �s olyan lenn�l, mint p�r napja. K�rlek!!!- mondta kedvesen Kagome.

A t�bbieknek leesett az �lla, mert nem erre sz�m�tottak. Nagyon v�rt�k, hogy mit fog felelni Sesshoumaru, akin l�tszott, hogy nagyon er�sen gondolkodik.

-H�t j�l van! De csak a te kedved�rt.

A szellem bossz�san h�t�tford�tott a mikonak, aki mosolygott. A t�bbiek csod�lkozva kivonultak egy fa m�g�l. Soha nem hitt�k volna, hogy Kagome �gy tudja befoly�solni a szellemet. Sok�ig mentek cs�ndben, mert nem mertek Sesshoumaruhoz sz�lni, mert m�g mindig m�rges volt. Kagome ezt hamar megel�gelte �s hangosan el kezdett �nekelni. A t�bbiek furcs�llt�k, mert soha nem szokott �nekelni, de ekkor valami m�g k�l�n�sebbet hallottak. Sesshoumaru d�dolta Kagome �nek�t. A t�bbiek furcs�llva n�zt�k a kis p�rost, akik a dal v�g�n elnevett�k magukat, Inuyasha, Sango �s Miroku soha nem hallott�k Sesshoumarut nevetni, ez�rt ez �jdons�g volt. Ezut�n m�r mindenki besz�lgetet �s v�g�l is j�l elvoltak. �jszak�ra az erd�ben sz�lltak meg. Sango �s Miroku m�r aludtak, de a t�bbiek szem�re nem j�tt �lom. Kagome azt akarta, hogy Inuyasha �s a b�tyja egy kicsit besz�lgessenek, ez�rt azt hazudta, hogy elmegy lefek�dni. A t�bbiek ezt �tl�tt�k, �s nem hagyt�k, hogy elmenjen. Sok�ig besz�lgettek �s Inuyasha elaludt a t�z mellett, �gy Kagome �s a szellem maradt fenn.

-Ma mi�rt volt�l olyan undok?- k�rdezte �szinte hangon Kagome.

-Mert nem akartam, hogy gyeng�nek l�ssanak.

-Tudod, hogy m�r megbesz�lt�k, hogy ez nem gyenges�g.

-Igen tudom! Ma is sz�pen �nekelt�l.

-K�sz�n�m a b�kokat.

-Nem k�ne egy kicsit pihenni, mert �lmosnak t�nsz.

-Rendben, de m�r nincs a t�z mellet hely.

-Akkor k�nytelen leszel a v�llamon aludni, ha nem baj.

-Tudod, hogy nem baj.

Kagome led�lt a szellem v�ll�ra, Sesshoumaru a v�ll�n l�v� pr�mmel betakarta �s megsimogatta az arc�t. A szellem nem is gondolta, hogy valaki n�zi �ket �s csod�lkozik, hogy ennyire megv�ltozott Sesshoumaru.

M�snap mikor felkeltek, l�tt�k, hogy a mikon Sesshoumaru pr�mje van, de a szellem nincs mellette. Am�g Kagome aludt, Miroku elmes�lte a t�bbieknek, hogy mit l�tott tegnap �jszaka, amikor felkelt. Mindenki alig akarta elhinni, hogy Sesshoumaru ilyet csin�lt. Sangoban felmer�lt egy k�rd�s, amin eg�sz nap gondolkodott.

Sok�ig mentek, amikor a szellem meg�llt �s Kagome fel� fordult.

-Itt vagyunk. A hegy tetej�n lakik az a szem�ly, aki seg�teni tud nek�nk.

-Akkor menj�nk!- mondta Sango

Amikor fel�rtek a hegy tetej�re, egy kis kunyh�t pillantottak meg. K�zelebb mentek �s egy �reg b�csi l�pett ki a kis h�zik�b�l. Nagyon id�snek t�nt �s �gy n�zett ki, hogy ismeri Sesshoumarut, mert mosolygott r�.

-�dv�z�llek benneteket! A nevem Pamo ap�. Miben seg�thetek?

-Az�rt j�tt�nk, mert…..- Kagome nem tudta befejezni a mondat�t, mert az ap� k�zbesz�lt.

-Meg akarj�tok semmis�teni az �kk�vet. El�sz�r is elmes�lem nektek a t�rt�net�t.

Mindenki bementek a kis h�zban �s le�ltek, hogy �gy hallgass�k a t�rt�netet.

-Azt tudj�tok, hogy az �kk� hogyan keletkezet �s mi a feladata ebben a vil�gban, de azt nem tudj�tok, hogy am�g itt van az �kk�, addig az �rz�je nem lehet boldog. Igen l�nyom ez�rt �r t�ged ennyi sz�rny�s�g. Csak akkor siker�lhet ez, hogy ha az �kk� a saj�t hely�re ker�l vissza. Nem kell elpuszt�tani, csak hazak�ldeni. Ennek egy megold�sa van. Ha jobban belegondoltok, akkor tudj�tok, hogy az el�z� �rz�knek sem siker�lt boldogs�got tal�lni a szerelemben, teh�t ami legy�zi �s hazak�ldi az �kk�vet az a szerelem. Ez�rt egy pr�b�t kell ki�llnod, hogy a sz�ved tudja ki az igazi. Mivel, akik veled vannak, azok sokat jelentenek a sz�modra, ez�rt vel�k teszlek pr�b�ra.

-Rendben!- mondta Kagome

-K�rlek ti f�radjatok velem! Addig te maradj itt.

Kagome ilyeneket gondolkodott �s egyre t�bbsz�r villant az agy�ba Sesshoumaruval t�lt�tt ideje. Nem sok�ra az ap� visszaj�tt �s elk�s�rte Kagom�t egy barlang sz�j�ba. Kagome sz� n�lk�l elindult a barlangba. Egy kis id� m�lva egy terembe �rt, ahol megl�tta, hogy Sangot fojtogatja egy furcsa n�v�ny. Azonnal odarohant, hogy seg�tsen neki, de sehogy sem siker�lt.

-K�rlek, hagyj itt �s menj!- mondta Sango.

-Nem hagylak itt, mert te vagy a legjobb bar�tom.

Ekkor a n�v�ny sz� n�lk�l elengedte Sangot, aki a f�ldre esett.

-BRAVO! Kimondtad a var�zssz�t, de most menj, mert a fi�k nagyobb bajban vannak.

Kagome nehezen otthagyta a bar�tn�j�t �s el kezdett rohanni a barlang belseje fel�. Nemsok�ra megint egy t�gas terembe �rtek, ahol a h�rom fi� egy tart�lyban voltak �jultan. Ekkor megjelent az �reg ap� �s meg�llt Inuyasha tart�lya mellett.

-Kedves l�nyom! Most kell d�ntened, hogy ki ir�nt mit �rzel. Ha d�nt�tt�l akkor hangosan mond ki, ha a val�di �rz�seket mondtad, akkor nem halnak meg, de rosszul d�nt�tt�l, akkor meghalnak.

-�rtem! Azt tudom, hogy Miroku ir�nt bar�ts�got �rzek, mert � nagyon kedves, annak ellen�re, hogy n�ha perverz. Sz�val, MIROKU BAR�T.

Ekkor Miroku tart�lya leengedett �s a szerzetes r�gt�n fel is �bredt. Megk�sz�nte Kagom�nak az �let�t.

-Akkor m�r csak ketten maradtak! Innen kezd egy kicsit nehezedni a dolog, mert Inuyash�ba szerelmes voltam �s nem is kicsit, de ez az �rz�s m�r elm�lt. Nem tudom mi�rt, de egy nap m�r r�j�ttem, hogy nem �rzek ir�nta �gy, mint r�gen. Inuyasha nekem sokkal t�bbet jelent, mint egy bar�t, de nem vagyok bel� szerelmes. � igaz�b�l a t�rsam. Sz�val, INUYAHA EGY SZOROS BAR�T.

Ugyanaz t�rt�nt, mint Mirokun�l. Inuyasha is megk�sz�nte, hogy �letben van. Kagom�nak ekkor dobban egy nagyot a sz�ve, mert m�r csak Sesshoumaru volt h�tra. Az ap� odal�pett hozz� �s megk�sz�r�lte a tork�t.

-L�nyom! Azt tudnod kell, hogy csak akkor siker�l megmenteni �ket, hogy ha azt �rez ir�ntad, mint te �k ir�ntuk.

-�rtem!

-Kagome ne vacakolj m�r annyit. Mond ki, hogy egy ellens�g �s mehet�nk.- mondta idegesen Inuyasha.

-Inuyasha ne sz�lj bele. Igenis nagyon sokat kell gondolkodnom azon, hogy mit �rzek Sesshoumaru ir�nt.

-Ezt, hogy �rted?

Kagome hangosan el kezdett gondolkodni, mert nem tudta mag�ban tartani az �rz�s�ket.

-El�sz�r is Sesshoumaru nem ellens�g. Nem tudom mit �rzek ir�nta, de az biztos, hogy sokkal t�bbet, amit �n elk�pzeltem volna. (A t�bbiek d�bbenten hallgatt�k, ahogy a l�ny besz�l a szellemr�l).

Kagome felsorolta a szellemmel elt�lt�tt id� minden eml�k�t. A t�bbiek d�bbenten hallgatt�k, hogy min mentek kereszt�l Kagome �s Sesshoumaru. Kagome m�g n�h�nyszor el is mosolyodott. A miko tudta, hogy mit �rez a szellem ir�nt, de nem merte kimondani, mert nem tudta, hogy a szellem mit �rez ir�nta. F�lt, hogy ezzel a d�nt�s�vel meg�li Sesshoumarut.

-Ny�gd m�r ki, hogy mit akarsz!- kiab�lta Inuyasha.

-Nem, mert lehet, hogy meg�l�m vele.

-Kit �rdekel! �gy sem szerett�k �t soha. Egy ellens�ggel kevesebb lesz, ann�l jobb lesz nek�nk.

-INUYASHA! FEKSZIK! SOHA NE MONDJ ILYET, MERT IGEN IS FONTOS NEKEM SESSHOUMARU, MERT SZERETEM �T.- ord�totta Kagome

-Hogy mi?

-Sesshoumarut szeretem!

Nem t�rt�nt semmi, ami aggasztotta Kagom�t. K�ts�gbe esetten n�zett a tart�lyra, ami nem akarta elengedni a szellemet. Az �reg�r csendesen odament Kagom�hoz, aki ebb�l nem �rz�kelt semmit.

-Sajn�lom l�nyom, de nem menteheted meg �t.

-EZ NEM LEHET!- kiab�lta Kagome �s s�rva odarohant a tart�lyhoz �s verni kezdte az oldal�t.

-De tal�n megmentheted!

-Hogyan?

-Ha meghalsz �rte!

-Hogy mi?- k�rdezte Sango �s Miroku egyszerre.

-V�llalom! �rte b�rmikor.- mondta teljesen nyugodtan a miko.

-Ezt nem mondhatod komolyan. A b�ty�m t�bbet �r mint a saj�t �leted?- k�rdezte csod�lkozva Inuyasha.

-Igen, mert szeretem! Amikor t�ged szerettelek �gy, akkor �n is megtettem volna �rted!

Pr�b�lt�k lebesz�lni a dologr�l, de a miko hajthatatlan volt. Az �reg ap� egy kis fiol�t adott neki, aki egy pillanat alatt megitta �s r�gt�n �ssze is esett.

-Kagome!!!!- kiab�lt�k a t�bbiek.

-Ne agg�djatok Kagome csak m�lyen elaludt, de �gy fog viselkedni a szervezete, mintha meghalt volna. Majd figyelj�tek, mit csin�l Sesshoumaru.

Ekkor Sesshoumaru tart�ly elengedte a szellemet, aki fel�llva r�gt�n a fekv� l�nyra n�zett. Nagyon csod�lkozott, mert l�tta, hogy Kagom�ban nincs �let, de nem tudta mi�rt. R�gt�n odament hozz� �s az �l�be vette, hogy jobban megvizsg�lja. A l�ny halott volt. Az �reg k�zelebb l�pett hozz�. Sesshoumaru annyira el volt foglalva azzal, hogy Kagom�t vizsg�lja, hogy nem is vette �szre, hogy mindenki �t n�zi.

-Mi t�rt�nt vele? Azt mondtad, hogy nem esik baja!

-Sajn�lom, de meghalt.

-DE MI�RT?- �v�lt�tte a szellem.

-Az�rt, hogy megmentse az �leted! K�l�nben te halt�l volna meg.

-Hogy mi?

-Ez az igazs�g.

-Meghalt, csak az�rt, hogy �n �lhessek?

-Igen.

-Hallod �reg? Nem halhat meg! Mentsd meg �t, k�rlek!

-Nem tehetem. Sajn�lom!

-Ez nem lehet igaz! �ppen, amikor tudom, hogy mit �rzek ir�nta, akkor kell elvesz�tenem. Ez nem igazs�g. Soha nem voltam ennyire boldog, mint, amikor vele voltam.

Mindenki nagy csod�lkoz�s�ra Sesshoumaru gyeng�den megcs�kolta a halott l�ny ajk�t. Esz�be jutott, hogy a kardja seg�ts�g�vel vissza tudja hozni a l�nyt az �l�k k�z�. Amikor haszn�lni akarta, a kard nem seg�tett neki, mert nem jeletek meg az alvil�g k�ld�ttei. Annyira m�rges lett, hogy a kardot eldobta �s let�rdelt a halott miko mell�.

-Annyira szeretem, mi�rt kellet meghalnia.

Ekkor Kagome k�r�l f�nyes g�mb�k jelentek meg, akik k�r�zni kezdtek a l�ny teste k�r�l. Kagome felemelkedett a leveg�ben �s az �kk� jelent meg el�tte.

-Siker�lt! Az �kk� haza megy!- mondta boldogan az �reg.

Kagome test�be beleolvadt a szent �kk�, amely akkora f�nyess�get okozott, hogy mindenkinek be kellett csuknia a szem�t. Amikor �jra ki tudt�k nyitni a szem�ket, Kagome ott �llt el�tt�k �s olyan arcot v�gott, aki nem �rt semmit. Amikor miko megl�tta Sesshoumarut, annyira boldog volt, hogy a nyak�ba ugrott �s megcs�kolta. A szellem nem tiltakozott, mert �r�lt, hogy �jra a karjaiban van Kagome.

-Ez, hogy lehet?- k�rdezte zavartan Miroku

-Tudod fiam, az �kk� igazi helye egy tiszta lelk� emberben van. Kagom�nak van a legtiszt�bb lelki, akit valaha volt szerencs�m megismerni. Az �kk� csak �gy tudta eld�nteni, hogy hol akar v�gs� hely�re ker�lni.

-Akkor ez az eg�sz tort�ra az �kk� sz�nd�ka volt �s nem te tal�ltad ki?- k�rdezte Sango

-Igen!

-De akkor Kagome soha t�bbet nem mehet haza?- kapcsol�dott be a besz�lget�sbe Sesshoumaru, oldal�n Kagom�val.

-De, mert v�g�l is Kagome test�ben van az �kk�, amit m�r soha t�bbet onnan ki nem szednek.

-Akkor meg vagyok nyugodva!- mondta Kagome

Miut�n elb�cs�ztak az �regt�l, a kis csapat elindultak vissza a faluba. Kagome boldog volt, mert m�r tudta, hogy mit �rez Sesshoumaru ir�nt �s ford�tva. A t�bbiek m�g p�r �r�ig furcs�llva n�zt�k a p�rost, aki k�zen fogva s�t�ltak egym�s mellet �s �l�nk besz�lget�st folytattak. A t�bbiek mindig azt v�rt�k, hogy most fognak fel�bredni egy k�l�n�s �lomb�l, de nem �gy t�rt�nt, amit bel�ttak �s ezut�n r�gt�n elviselhet�bb volt az �tjuk.

Inuyasha �s Sesshoumaru nagy nehezen, de elkezdtek besz�lgetni, aminek nagy nevet�s lett a v�ge. Mindenki boldog volt, f�leg Kagome.

Folyt. K�v.